Íme 2025 nagy konfliktusai, amelyektől az amerikaiak leginkább tartanak

A new yorki Council on Foreign Relations (CFR) külpolitikai elemzőközpont minden év elején hagyományosan publikálja nagy külpolitikai előrejelzését, az úgynevezett „éves prioritási felmérést”, amelynek során kutatóik több száz amerikai biztonságpolitikai elemző véleményét kérdezik meg, és ezen visszajelzésekből állítják össze a harmincas listát, vagyis a világ azon 30 előreláthatóan legnagyobb konfliktusáról szóló összegzést, amely közvetlenül érintheti az amerikai külpolitikát, az amerikai nemzetbiztonsági érdekeket.

A felmérés módszertana az volt, hogy a CFR kutatói 2024 októberében a közösségi médiában megjelenő trendek, valamint saját elemzői értékelésük alapján meghatározták és leszűkítették a világ jelenlegi katonai, politikai vagy gazdasági konfliktusainak számát, majd az így kialakított listát közel 15 ezer amerikai kormányzati döntéshozó, elemző és felsőoktatási-tudományos szakember számára elküldték – 

Minden egyes már zajló, vagy várhatóan ebben az évben kibontakozó krízist két szempont alapján kellett a válaszadóknak minősíteniük: 1. mennyire valószínű, hogy erős konfliktussá alakul az adott eseménysorozat 2025-ben, illetve 2. mennyire sérti közvetlenül az amerikai stratégiai érdekeket, amely így akár amerikai katonai beavatkozást is kiválthat.

Az így beérkező válaszokból állították össze az összegző tanulmányt a szerzők.

Súlyosan romló biztonsági környezet

Az anyag bevezetőjében már azonnal jelzik a kutatók, hogy 

Az elmúlt években a katonai konfliktusok, a háborúk megszaporodtak, és egyre megoldhatatlanabb helyzeteket teremtettek, így az amerikai katonai beavatkozás szükségességének esélye is megnövekedett.

A tanulmány a bevezetőjében megállapítja: a második Trump-kormányzat egy puskaporos korszak idején veszi át a kormányrudat a Egyesült Államokban, és nagyon érzékeny kérdésekben helyes döntéseket kell majd hoznia, hogy a ráadásul több fronton is kikezdett amerikai érdeket hatékonyan tudja képviselni, ezzel párhuzamosan pedig el tudja kerülni az amerikai hadsereg bevonódását bármilyen katonai konfliktusba.

A 30 eseményre leszűkített vizsgálat kimutatta, hogy a felmérés 2008 óta jegyzett története során 

a vizsgált 30-ból 28-at ilyennek tartanak a megkérdezett elemzők, 18-at pedig nagyon fenyegetőnek az amerikai érdekekre nézve.

A nagy kataklizmák

ebben a komplex háborúskodásban több hadszíntéren zajlanak az események, az IDF és a Hamász, az izraeli rendvédelmi szervek és a ciszjordániai palesztin csoportok, Irán és Izrael, illetve az izraeli hadsereg és a Hezbollah között.

A második fenyegető tényező Oroszország, amely megtámadta Ukrajnát, és beavatkozik több más európai állam belügyeibe, választásaiba.

Emellett a felemelkedő Kínának a Dél-kínai-tengeren történő manőverei és a Tajvan-kérdéshez való egyre rugalmatlanabb hozzáállása is nagy aggodalomra ad okot az amerikai elemzők körében.

Ezeket követi a haiti válság, az afganisztáni, a pakisztáni, a szomáliai és a szudáni biztonsági helyzet, valamint India és Pakisztán versengése a Kasmír feletti ellenőrzésért.

Érdekes megfigyelés az összegzésben, hogy tavalyhoz képest az észak-koreai rezsim jelentette fenyegetés, illetve az amerikai belföldi terrorizmus és politikai erőszak esélye várhatóan csökken majd, mégis kiemelt biztonsági prioritás marad mindkettő 2025-ben is.

az izraeli telepépítések okozta megnövekedett feszültségek Ciszjordániában, az IDF-Hezbollah háború és azzal párhuzamosan a libanoni állam szétesése, az orosz provokációk Európában, a nigériai terrortámadások, a bangladesi kormányválság és az Etiópia vörös-tengeri kijárata körüli válság az új tényezők, míg az egyiptomi, az iráni és az orosz belpolitikai instabilitás kérdése, a kínai-indiai határvita, a Hegyi-Karabah körüli azeri-örmény konfliktus és a dél-szudáni harcok a régiek.

Vannak további válsággócok, amelyek nem kerültek be a 30-as listára, de az elemzői visszajelzésekből jól látszik, hogy sokuk szerint ott lenne a helyük, mert bár szekunder fontosságú ügyeknek tűnnek, megvan bennük a gyúanyag arra, hogy berobbanjanak. Ilyen az ecuadori helyzet, a különböző bűnözői szervezetek közötti harcok okozta általános bizonytalanság, az iráni vezetés utódlása körüli bizonytalanságok, a meggyengülő dél-szudáni kormány és a humanitárius válság, a venezuelai politikai és gazdasági krízis, az új szíriai rezsim törékenysége, vagy az amerikai városokban megszaporodó terrortámadások jelensége.

A konfliktusok veszélyessége és valószínűsége

Az amerikai biztonságpolitikai elemzők döntő többsége a gázai háború generálta közel-keleti regionális válságot tartja a legnagyobb globális fenyegetésnek. A Hamász, a Hezbollah, Irán és a húszik részvételét, a libanoni zűrzavart, a civil áldozatok magas számát és a humanitárius válságot, a ciszjordániai status quo megbomlását együttesen egy kezelhetetlenséggel fenyegető súlyos helyzetnek látják.

és félő, hogy a létében magát veszélyeztetve érző zsidó állam katonai eszközökkel fog véget vetni a bizonytalanságnak: iráni nukleáris és energetikai létesítményeket támadhat meg.

Másodsorban természetesen ott van a harmadik éve tartó ukrajnai háború, amelynek során az oroszok ukrán államterületeket foglaltak el, folyamatos katonai erőfölényben vannak, és emiatt egy területfeladó tűzszünet felé sodródik a helyzet megoldása.

az illegális migránsok tervezett tömeges kitoloncolása, a hadsereg bevetése a déli határ megtisztítására összecsapásokhoz, humanitárius válsághoz és Mexikóval a feszültségek kiéleződéséhez vezethet.

Kisebb veszélyesség, kisebb valószínűség

Vannak konfliktusok, amelyek 2025-ben felmérhetetlen válságot lehetnek képesek okozni, de egyelőre nem jelentenek azonnali rizikót az amerikai érdekekre nézve. Ilyen a haiti helyzet, ahol a kormány hatástalan, a bűnözői bandák erősek, a stabilizáció sikertelen, az állam a teljes anarchia állapotában van; ilyen a libanoni szituáció is, ahol a bejrúti kormányzat működésképtelen, a Hezbollah elleni izraeli támadások miatt fellángoltak a belpolitikai ellentétek, illetve tömegeknek kellett elhagyniuk otthonaikat; valamint ilyen a georgiai és a moldovai helyzet is: az orosz befolyás és provokációk miatt nagy a politikai instabilitás.

Vannak válsággócok, ahol az eszkalálódás lehetősége az előbbi példákhoz viszonyítva kisebb, de 

amely egyelőre az elrettentést szolgálja, de egy elhibázott döntés esetén akár regionális háborút indíthatna el a Koreai-félszigeten. Hasonlóan neuralgikus ügy a tajvani kérdés: Kína folyamatosan nyomás alatt tartja az önálló entitásként működő kínai szigetállamot, vagy a dél-kínai-tengeri feszültség, amelynek során Kína fenyegetően viselkedik a másik regionális amerikai szövetségessel, a Fülöp-szigetekkel.

Az amerikai érdek szempontjából vannak „második” kategóriás konfliktusok. Ezek sorában a nagyon valószínű, de a nyugati stratégiai érdekeket kevésbé veszélyeztető gócok például a már említett dél-szudáni etnikai konfliktus, a szomáliai kormány küzdelme az iszlamista erőkkel, vagy az afganisztáni tálib kormányzat generálta problémák.

a török biztonsági erők és a kurd szeparatista szervezetek közötti összecsapások, vagy a kasmíri terület birtoklása miatti indiai-pakisztáni szembenállás.

Végül az amerikai veszélyeztetettség szerinti legkevésbé súlyponti esetek a 30 nagy globális válság közül a következők a tanulmány szerint: a Száhel-övezetbeli iszlamista csoportok jelentette instabilitás, a nigériai terrorszervezetek okozta pánikhangulat, a bangladesi kormányzati anarchia, a mianmari junta és a lázadó fegyveres csoportok közötti harcok, az etiópiai politikai és humanitárius válság, a líbiai milíciák közötti villongások, valamint a nyugat-balkáni feszültség éleződése, különösen a koszovói-szerb etnikai-politikai konfliktus.

Nyitókép: Dél-koreai katona figyeli egy szöuli kivetítőn Donald Trump és Kim Dzsong Ün  találkozóját 2018. március 9-én  /  fotó: Jung Yeon-je / AFP

--