Ismét beindult a bezzegromániázás – pedig még mindig a legszegényebbek az EU-ban

Fotó: MTI/EPA/Robert Ghement

A szerző munkaerőpiaci szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének munkatársa

Ismét beindult a bezzegromániázás – most a legfrissebb uniós kereseti adatok kapcsán. Ma reggel a Portfólió kezdte, s átvette a baloldali sajtó színe-java.

Az Eurostat évente adja ki a legalább 10 fős vállalkozásokban dolgozó összes munkavállaló átlagkereseti adatait. Nem veszik be a vizsgált körbe a mezőgazdasági, erdészeti és halászati ágazatban valamint a közigazgatás, védelem és kötelező társadalombiztosítás területén dolgozókat, a nem alkalmazottakat és a 10 fő alatti, azaz mikrovállalkozásokban dolgozókat sem. Magyarországon a foglalkoztatottak kétötöde, a teljes népesség ötöde tartozott a vizsgált körbe. 

A 2023-as adatok szerint euroban számolva az átlagkeresetű gyermektelenek esetében a 24. helyen állunk, Románia, Bulgária és Horvátország követ bennünket. Természetesen pontosabb képet kapunk, ha vásárlóerő paritáson hasonlítjuk össze az adatokat. Sajnos, itt még csupán a 2022-es adatok a legfrissebbek az Eurostaton, így az adatokat ezzel az értékkel számolták, tehát várható még módosítás az adatokban. 

Jelenleg ezzel a számítással a 22. helyen állunk már 2019 óta, 2023-ban Észtország, Horvátország, Bulgária, Lettország és Szlovákia a sorrend utánunk. A tagállamok sorrendje évről évre változik. Most mögénk került Észtország, s megelőzött bennünket Románia. Bulgária a 2022-es utolsó előtti helyről előre lépett, helyet cserélt Lettországgal. Fontos kiemelni, hogy 

Nézzünk egy példát az eltérés mértékére!

Az Eurostat vizsgált adata szerint vásáróerő paritáson Csehországban 6,1%-kal nőtt a nettó kereset. Azonban minden más közleményben az áll, hogy 2023-ban reálértéken 2,9%-kal csökkent náluk az átlagkereset, s a romlásuk már 2021 IV. negyedéve óta folyamatos. 

Románia a hazai KSH-hoz és a cseh statisztikai hivatalhoz hasonló közleményeket nem ad ki az éves reálkeresetekről – sajnos. Azt azonban kiadták, hogy míg nálunk a 20-64 éves korcsoport 80,7%-volt foglalkoztatott tavaly, addig Romániában csupán 68,7% ez az arány. A teljes népességből náluk minden hatodik tartozik csupán a vizsgálati körbe. Ezért aztán örvendetes tény, hogy szépen nőnek a keresetek a szomszédunkban, de 

Sőt!

Az unió sorra adja ki a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatával élők arányát mérő mutatóját (AROPE) a tagállamok esetében (ld. grafikon). A legfrissebb értékek a 2022-es refernciaévre vonatkoznak, s már 17 tagállam esetében ismertek, a 2023-as adatokat majd csak egy év múlva ismerhetjük meg. Látható, hogy Romániában is javul a helyzet, már 2022-ben is csökkent a szegénység kockázatával élők aránya a teljes társadalomban, 

Még mindig minden harmadik román lakos szegény. Míg nálunk romlott kicsit az arány, de így sem érte el az uniós átlagot, kevesebb, mint minden ötödik magyart fenyegeti a szegénység. 

E területen 2010-2021 között a magyar javulás volt a legnagyobb a tagállamok között, s nálunk csökkent legjobban a gyermekek szegénysége is annak következtében, hogy nőtt a foglalkoztatás és nőtt a keresetek vásárlóértéke is, s nemcsak a nagy cégek alkalmazottjainál, hanem az összes foglalkoztatott esetében is.

Tehát: örülök, hogy Romániában javulnak a keresetek. Maradjon ez így, s ne csak a nagy cégek alkalmazottjai esetében. S bővüljön a foglalkoztatottak köre is, mert ott még bőven vannak tartalékaik, hiszen a foglalkoztatási rátájuk csak a görögnél és az olasznál jobb, 

Hiszen az, hogy Közép-Európa országai – köztük Románia is – zárkózzanak fel mihamarabb a „nyugathoz”, mindannyiunk elemi érdeke. Az újságíróknak pedig felelőssége a korrekt, valós tényeket bemutató tájékoztatás, nem a félretájékoztatás. A szegénység helyzetét pedig javaslom a szegénységet mérő mutatóval elemezni.