„A memorandumnak jelentős lépésnek kellett volna lennie a globális nukleáris leszerelés megerősítésében, és példaként kellett volna szolgálnia más államok számára az atomfegyverekről való lemondásban. Nem tudta azonban megakadályozni az Oroszországi Föderáció mint atomfegyverrel rendelkező állam Ukrajna elleni agresszióját, azaz egy olyan állam megtámadását, amely feladta saját nukleáris arzenálját” – emlékeztetett Kijev.
A külügyminisztérium a budapesti memorandumot emiatt ”a stratégiai biztonsági döntésekben meglévő rövidlátás emlékművének„ nevezte, és leszögezte, hogy az európai biztonsági architektúra fejlesztése Ukrajna érdekeinek rovására és figyelmen kívül hagyása mellett kudarcra van ítélve.
(MTI)
Nyitókép:Yevhen Kotenko / NurPhoto / NurPhoto via AFP