Egy nép, egy birodalom, egy vezér – ezt olvasták 2024-ben!

Nyitóképünkön Ursula von der Leyen és Volodimir Zelenszkij.
Forrás: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko

 ***

Mindenképpen zűrös évet zártunk 2024-ben: az orosz-ukrán háború harmadik évébe léptünk, Amerika elnököt választott, megingott Emmanuel Macron trónja, Scholzé meg össze is omlott. De mit olvastak Önök a mandiner.hu felületén a legtöbben? Összeszedtük!

Snüssz, passz

Pontosabban arról, hogy mintegy negyedmillió magyar élete múlhatott azon, hogy nem sikerült a hagyományos – és egyben legkárosabb – dohánytermékeket visszaszorítani. Nemzetközi egészségügyi szakértők ugyanis egy olyan megrázó jelentést tettek közzé Stockholmban, amely rámutatott: bár a svédek hasonló mennyiségű ninkotint fogyasztanak, mint az európai nagy átlag, mégis jelentősen alacsonyabb a dohányzással összefüggő megbetegedések és halálesetek aránya, mint másutt.

Ennek kulcsa pedig nem más, mint a különféle helyettesítő termékek: a snüssz nevű, szájban oldódó nikotintartalmú készítmény, és a hevített dohánytermékek, amelyek az égő cigarettával, szivarkával, pipával és szivarra ellentétben legalább az égés során keletkező káros anyagokkal nem terheli a szervezetet. Azonban a snüssz nevű pótszert az EU nem engedélyezte, a hevített dohánytermékeket pedig ugyancsak nem propagálja.

Holott a jelentés szerint, ha ezekkel kiváltották volna a dohányzást olyan mértékben, ahogy a svédek tették, az akár 2000 és 2019 között mintegy hárommillió európai életét menthették (pontosabban: hosszabbíthatták) volna meg.

Egy másik csoport rendezvénye keretében pedig magyar újságírók számára tartott tájékoztatót Anders Milton orvos és Karl Fagerström pszichológus, a Snus Kommissionen vezetői. Ők a stockholmi háttérbeszélgetésen hangsúlyozták, az EU-s átlagnak megfelelő nikotinfogyasztás ellenére Svédországban a legalacsonyabb a halálozási arány a dohányzással összefüggő betegségekben. Szerintük, ha Magyarország is hasonló utat választ, akkor is 30 évre lehet akár szükség ahhoz, hogy a statisztikákban erőteljesen megjelenjenek az ártalomcsökkentett termékek hatásai.

Más kérdés, hogy mindemellett ezek is éppúgy függőséget okoznak, és megvannak a maguk egészségügyi kockázatai (nem mellesleg kapudrog is lehetnek, ha nem a meglévő dohányosok ártalomcsökkentésére használják, hanem nemdohányosok próbálkoznak vele).

Elnöki hadosztály

Mindeközben dübörgött a magyar soros elnökség, amiről jól tudjuk, hogy

• sokan szerették volna úgy ahogy van, letiltani, esetleg bojkottálni
• másoknak viszont tetszett a hazánk által itt nyújtott teljesítmény.

Erről a témáról szólt a harmadik legolvasottabb cikkünk, éppenséggel a nyugat-balkáni bővítés terén, jelesül, hogy „Albánia végre-valahára, tíz év tagjelöltség után érdemben is megkezdhette csatlakozási tárgyalásait, megnyitva a tárgyalások első klaszterét”, amiben „Albániát a csatlakozási tárgyalások érdemi megkezdésében az EU önsorsrontó inkorrektsége már több ízben megakadályozta, hiába adottak ehhez évek óta a feltételek”.

Ráadásul a magyar külügyminiszter és a magyar bővítési biztos mellett jelentette be Edi Rama miniszterelnök, nem sokkal azután, hogy Budapesten látogatta meg a magyar miniszterelnököt, ki is emelte mindhármukat beszédében.

A nyugat-balkáni bővítés régi magyar cél, Orbán Viktor maga is kifejtette, hogy a régió országai „többet érdemelnek, mint amit Brüsszelből kapnak”.

A tavalyi lengyelországi választások ugyanis kellemetlen fordulattal zárultak a szuverenista erők számára, Mateusz Morawirecki PiS-e ugyan megnyerte a választásokat, de az ellene összeállt progresszív erők mégis többségbe kerültek, és

Egyébként az aktuális nagyhatalmi központ kívánalmainak megfelelően – teszi hozzá a cikk szerzője, aki az álságos kettős mércére is rámutat: