Így alakítják át a két ország kapcsolatát az ígéretes kulturális, gazdasági és energiaprojektek.
Nyitókép: Eric Lafforgue / AFP
Észak-afrikai cikksorozatunk folytatásaként Abdelhafid Alahoumot, Algéria magyarországi nagykövetét kérdeztük hazája helyzetéről és a magyar-algériai kapcsolatokról.
A Budapesten szolgáló diplomata kiemelte, hogy Algéria gazdag történelmi és kulturális örökséggel rendelkező ország, amelyet a történelem során egymást követő civilizációk formáltak. Irodalma és költészete olyan kiemelkedő alakok nevéhez fűződik, mint Kateb Yacine, Mouloud Mammeri vagy Yasmina Khadra.
Algéria Észak-Afrika legnagyobb országa, amely a Földközi-tenger partján fekszik. Szárazföldön keleten Tunéziával és Líbiával, délen Malival és Nigerrel, délnyugaton Mauritániával, nyugaton pedig Marokkóval és Nyugat-Szaharával határos. Északi tengeri határát a Földközi-tenger választja el Spanyolországtól és Olaszországtól. Területe 2 381 741 km²,
ezzel nemcsak Afrika legnagyobb, hanem a világ 10. legnagyobb országa is.
2024-ben 46 millió fős lakosságával Afrika 10. legnépesebb országa. Fővárosa Algír, legnagyobb városai közé tartozik Orán, Kaszentína és Annába.
UNESCO-világörökségi helyszínei, például az algíri Casbah, Timgad romjai és a Tlemceni Medina az építészeti örökség ékkövei. Az ország kulturális sokszínűsége a régiók egyedi művészeti, zenei és viseleti hagyományaiban tükröződik, amelyek között a „Rai” zenei műfaj különösen ismert, és az UNESCO szellemi világörökségének része.
Az algériai konyha az ország identitásának és büszkeségének része, amely a nemzetközi rangsorokban is előkelő helyet foglal el, különösen az arab-afrikai ízek között.
Az ételek, például a különböző típusú kuszkusz, a „Rechta” és a „Makroud el louz”, világszerte elismertek, míg olyan hagyományos ínyencségek, mint a „Deglet Nour” datolya vagy az „algériai Mazagran” jegeskávé, tovább gazdagítják a gasztronómiai örökséget.
Algéria szívélyes vendégszeretetéről is ismert, fiatalsága pedig kreatív, innovatív és sportkedvelő, különösen a futball terén.
Nemzeti identitásuk és szuverenitásuk iránti elkötelezettségük erősen gyökerezik történelmükben, különösen a nemzeti felszabadító háborúban, amely példát mutatott más elnyomott népek számára. Algéria kulturális örökségének és sokszínűségének bemutatása izgalmas ablakot nyithat a magyar közönség számára Észak-Afrika gazdagságára.
Ezt is ajánljuk a témában
Lassan véget ér a káosz, ami Marokkót és a Nyugat-Szaharát sújtotta; a hányattatott sorsú, ám a migrációs útvonalon fekvő terület sok szempontból fontos Magyarországnak – az is kiderül, miért!
A nagykövet kiemelte, hogy Algéria Észak-Afrika egyik meghatározó szereplője, stratégiai elhelyezkedése és gazdasági ereje révén az afro-arab régió harmadik legnagyobb hatalma. Az ország a térség stabilitását aktívan támogatja diplomáciai közvetítőként és semlegessége révén. Számos válság megoldásában vett részt, például az 1981-es teheráni amerikai túszválságban, a 2000-es etióp-eritreai konfliktusban, valamint Maliban és Líbiában.
Algéria elkötelezett az „afrikai konfliktusok afrikai megoldása” elve mellett, és szerepet vállal a békepárbeszédek előmozdításában.
Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának és Biztonsági Tanácsának tagjaként az emberi jogok védelme és a regionális integráció szorgalmazása is prioritása.
Kiemelkedő szerepe van a terrorizmus és a határokon átnyúló szervezett bűnözés elleni küzdelemben, a migrációs áramlások kezelésében, különösen a Száhel-övezetben.
Gazdasági és társadalmi stabilitás elősegítése érdekében Algéria jelentős fejlesztési projekteket támogat az infrastruktúra, energia, mezőgazdaság és oktatás területén, hozzájárulva ezzel a térség hosszú távú fejlődéséhez és biztonságához.
A nagykövet Észak-Afrika dekolonizációs folyamatáról kijelentette: „Algéria 132 évig szenvedett a gyarmatosítástól, és súlyos árat fizetett függetlenségének elnyeréséért. Függetlenségi küzdelme nagy hatással volt és reményt adott a gyarmatosítás igája alatt álló afrikai népeknek.”
Ez az oka annak, hogy Algéria a függetlensége elnyerése óta támogatja a »dekolonizáció« elvét, amely az ENSZ doktrínájában és határozataiban, különösen az 1960. december 14-i 1514.számú határozatban került rögzítésre.
Az Afrikai Unió alapító tagjaként Algéria hozzájárul e regionális szervezet azon erőfeszítéseihez, amelyeknek célja, hogy a gyarmatosítás alatt álló népeknek lehetőséget biztosítsanak önrendelkezési jogukhoz, az ENSZ Alapokmányának megfelelően. Egyébiránt Algéria adott otthont és segítette a békemegállapodásokról szóló 1974-es tárgyalásokat is, amelyek eredményeként Mozambik, Angola, a Zöldfoki-szigetek és Egyenlítői-Guinea elnyerte függetlenségét.
Jelenleg Nyugat-Szahara az utolsó gyarmat Afrikában, amelyet az algériai nagykövet szerint megfosztottak attól, hogy gyakorolhassa elidegeníthetetlen és elévülhetetlen önrendelkezési jogát az ENSZ-határozatok, valamint a konfliktusban álló két fél között és az ENSZ égisze alatt megkötött 1991-es rendezési terv értelmében.
Ezt a tervet az 1991 óta kihelyezett „MINURSO”, azaz az ENSZ nyugat-szaharai népszavazási és békefenntartó missziója is támogatta.
„Az ENSZ nem állandó tagjaként és azon szaharai menekültek befogadó országaként, akik elmenekültek az 1975-ös állítólagos »Felvonulás« során elkövetett bűncselekmények elől – ami valójában gyarmati invázió volt– , Algéria támogatja a nemzetközi jogot és az – afrikai és európai – nemzetközi, illetve regionális igazságszolgáltatást, amelyek már számos alkalommal megerősítették, hogy Nyugat-Szahara helyzete valójában »megszállás«, és hogy az önrendelkezés a szaharai népeket kizárólagosan megillető jog. Ezt a jogot semmiféle olyan jellegű manőver nem kérdőjelezheti meg, amely »a gyarmati kész tények« rákényszerítésére irányul” – hangsúlyozta a nagykövet.
Ezt is ajánljuk a témában
A hatvanas évek óta rendezetlen Nyugat-Szahara sorsa, de a nagyhatalmak mostanra kezdik elfogadni a területet régen megszálló Marokkó uralmát a hatalmas térség fölött.
Nyugat-Szahara területéről Abdelhafid Alahoum azt hangoztatja, hogy „1963 óta, és egészen a mai napig, Spanyolország a Nyugat-Szaharát bejegyeztette az ENSZ-ben a «nem autonóm és dekolonizálandó területek» listájára, az ENSZ Alapokmány 11. fejezetének értelmében”.
A nagykövet hangsúlyozta: az ENSZ és annak Nemzetközi Bírósága, sőt az Európai Bíróság is megerősítette, hogy Nyugat-Szahara különálló terület, amely nem tartozik a régió egyetlen országához sem. Az ENSZ számos határozatában, köztük a 2024. december 5-én elfogadott ENSZ határozatban Nyugat-Szahara megszállásáról beszél, és név szerint is megemlíti a gyarmatosítót.
Az ENSZ emellett elítélte a „Felvonulásnak” nevezett eseményt, és elismerte a Polisario Frontot (a spanyol „Frente Popular para la Liberacion de Saguia El Hamra y Rio de Oro” kifejezés rövidítése) Nyugat-Szahara népének törvényes képviselőjeként, amely Front az ENSZ-en belül is képviselteti magát.
Az algériai nagykövet szerint ehhez járul az a tény, hogy a Nemzetközi Bíróság (ICJ) – az ENSZ legmagasabb nemzetközi bírósága – cáfolta a területi szuverenitás kapcsolatának meglétét Nyugat-Szahara és a jelenlegi megszálló között. Mindezt az Európai Bíróság is megerősítette 2024. október 4-én.
„Engedjék meg, hogy ebből az alkalomból üdvözöljem Magyarország 2024. október 17-én, New Yorkban, az EU nevében tett azon nyilatkozatát, amely támogatja a szaharai nép önrendelkezését és szintén üdvözöljem az Európai Bíróság 2024. október 4-i jogerős ítéletét támogató európai álláspontot” – fejtette ki gondolatait az Algériai Népi Demokratikus Köztársaság diplomatája.
Ezt is ajánljuk a témában
Tüntetésbe kezdtek nyugat-szaharaiak az Európai Parlament előtt Strasbourgban: nem értik, az EU miért tárgyal a Nyugat-Szaharát megszálló Marokkóval az őket illető halászati területek európaiak általi kiaknázásáról. Szerintük a megállapodás elfogadásával az EU megsérti a nemzetközi jogot és a nyugat-szaharaiak önrendelkezéshez való jogát is. Tudósításunk Strasbourgból.
A nagykövet arról is beszélt: az Algéria és Magyarország közötti kapcsolatok hosszú múltra tekintenek vissza, amely az algériai függetlenségi háború idején kezdődött.
Magyarország már a kezdetekkor támogatta Algéria önrendelkezési törekvéseit, amiért az algériai nép máig hálás.
Azóta a két ország diplomáciai kapcsolatai folyamatosan fejlődtek, és a gazdasági, politikai együttműködés mellett ma már a kulturális és innovációs területekre is kiterjednek.
A diplomata szerint jelenleg számos ígéretes projekt van folyamatban, amelyek
a gyógyszeripar, a tiszta energia, az energiahatékonyság és a kis- és középvállalkozások fejlesztésére összpontosítanak.
A Magyar-Algériai Gazdasági Vegyesbizottság 2023-as találkozói és Ahmed Attaf külügyminiszter budapesti látogatása jelentős lendületet adott az együttműködésnek, amely az új algériai befektetési törvény által biztosított kedvezményekre is épít.
A jövőbeni tervek közé tartozik egy közös történelmi kiállítás megnyitása 2025-ben, amely tovább erősíti a két nép közötti kapcsolatokat. „Gazdag közös örökségünkre alapozva, hidakat szeretnénk építeni a két nép között. Nagykövetként az a feladatom, hogy ezek a kezdeményezések megfeleljenek országaink elvárásainak és a köztársasági elnök, Abdelamdjid Tebboune úr által belém vetett bizalomnak” – összegezte Algéria hazánkba akkreditált képviselője.
Egyéves az CDU-CSU-SPD-koalíció! Mutatjuk a berlini kormány mérlegét.
A terrorszervezet még nem kommentálta az amerikai elnök közlését.
Műholdas eszközökkel figyelhették meg Bécset az orosz diplomaták – az osztrák kormány most keményebb fellépést ígér.
Miközben a Wagner csoport utódszervezete az al-Kaidához köthető lázadókkal vív véres harcokat a stabilitásért, Kína vámmentességgel és stratégiai bányaprojektekkel biztosítja dominanciáját a térségben, fokozatosan kiszorítva a nyugati hatalmakat.
A dekarbonizáció mára nemes célból kőkemény geogazdasági fegyverré vált. Miközben Brüsszel a kínai térnyerés elleni ideológiai harccal van elfoglalva, Afrika a valódi iparosítást választja. Ha az unió nem képes félretenni a gőgjét és Pekinggel is együttműködve üzletelni a fekete kontinensen, végleg statiszta marad a globális dél erőforrásaiért vívott harcban.
Saját maguk mutatták be, miért a jó és biztos választás a magyar külügyminiszter – húzta alá Deák Dániel.
A világ összesített termékenységi arányszáma 2,24: ennyi gyermeket szül átlagosan egy mai nő – ez az óriási ütemben gyarapodó Fekete-Afrika és a nagyrészt zsugorodó többi kontinens átlaga. Fordulóponthoz érkeztek az emberiség népesedési folyamatai.
A sport világában nem fogadták egyöntetű lelkesedéssel a lehetséges kinevezést.
A volt helyettes államtitkár kifejtette, fizetésének hat havi összege jár neki juttatásként, amit elvár Magyar Pétertől, hogy kifizessen.
