Nahát: a belgák elkaszálnák az Ukrajnának adandó gigahitelt, és ezt nyíltan ki is mondták

Bart De Wever belga miniszterelnök közölte „mindent megtesz, ami csak hatalmában áll”, hogy megakadályozza az EU által Ukrajnának nyújtott új hitelt.

Tüntetésbe kezdtek nyugat-szaharaiak az Európai Parlament előtt Strasbourgban: nem értik, az EU miért tárgyal a Nyugat-Szaharát megszálló Marokkóval az őket illető halászati területek európaiak általi kiaknázásáról. Szerintük a megállapodás elfogadásával az EU megsérti a nemzetközi jogot és a nyugat-szaharaiak önrendelkezéshez való jogát is. Tudósításunk Strasbourgból.

Nem mondhatni, hogy Nyugat-Szahara gyakran szerepelne a hírekben: a világ tartós és alkalmi válságrégiói közül számos másik kap jóval nagyobb figyelmet a mindentől távol eső, az Atlanti-óceán és a Szahara között fekvő szegényes vidéknél.
Pedig
Ennek ad most hangot több tucat tüntető Strasbourgban, az Európai Parlament épülete előtt. Miután ütemes skandálásaik behallatszódtak az épületbe, a Mandiner helyszíni tudósítója is kiment közéjük, hogy megtudakolja, pontosan miért is tüntetnek.

Az alig félmillió ember lakta, ugyanakkor három magyarországnyi területű Nyugat-Szahara előbb Spanyolország gyarmati területe volt, majd negyven évvel ezelőtt Marokkó vette át a terület igazgatását – a helyiek tiltakozása ellenére. Marokkó szögesdrótokkal és aknamezőkkel határolta le az általa megszállt területeket.
A történet itt be is fagyott: sem az ENSZ, sem bármelyik ország a világon nem ismeri el a marokkói megszállást hivatalosan, ugyanakkor
Marokkó most Nyugat-Szahara nyugati kétharmadát tartja megszállás alatt, míg a keleti, teljesen kietlen területek a Polisario Front ellenőrzése alatt vannak. Ők tartják magukat az itt élő sahrawi emberek jogos képviselőinek. A sahrawik fele, elmondásuk szerint algériai menekülttáborokban avagy a nyugat-szaharai, Polisario által ellenőrzött területeken él, elszakítva a tengeri kijárattól.
A szegényes Nyugat-Szaharában a foszfátkincsen túl egy másik érték van: a halban gazdag óceáni vizei. És ezért tartanak kedden tüntetést a nyugat-szaharaiak az Európai Parlament előtt.

Az Európai Unió ugyanis Marokkóval köt egyezményt arról, hogy
MIntegy 85 ezer tonnányi halat halászhatnak ki innen, cserébe Marokkó 50 millió eurót kapna évente.
A nyugat-szaharai tüntetők szerint ez szembe megy az európai és nemzetközi joggal. A tüntetők emlékeztetnek: az Európai Unió Bírósága 2018-ban úgy döntött, a nyugat-szaharai területhez tartozó vizekre való halászati megállapodás sérti az általános nemzetközi jogot, az önrendelkezés elvét. A nyugat-szahariak állítják: a sahrawi embereket illeti a szuverenitás, nekik van joguk a természeti forrásaik kiaknázására, és ezt a jogot senki nem vonhatja el tőlük. A sahrawik szerint Marokkó gyarmatosító hatalomként aknázza ki a foszfát- és óceáni kincseket, anélkül, hogy megkérdezte volna a sahrawikat. Kitartanak amellett: az önrendelkezés joga alapján tartott népszavazáson kellene dönteniük a sahrawiknak saját sorsukról – erről persze Marokkó hallani sem akar.

A sahrawi tüntetők szerint az Európai Bizottság és az Európai Tanács
Emlékeztetnek arra, az EU és Marokkó közötti megállapodás jelentéstevője, a liberális ALDE-hoz tartozó Patricia Lalonde lemondásra kényszerült, amikor kiderült, hogy Marokkó-párti alapítvány vezetői közé tartozott. Helyette egy másik ALDE-s liberális, a holland Marietje Schaake vette át a jelentés készítését, változatlan formában.
A Polisario Front most az Európai Unió Bírósága előtt támadja a megállapodást, álláspontjuk szerint a siker reményével. Addig is arra kérik az Európai Parlament képviselőit, hogy ne szavazzák meg a megállapodást, utasítsák azt el az igazságosság és a demokrácia nevében. „Ha nem utasítjá k el, újra kiállnak Nyugat-Szahara javainak kifosztása mellett, és az EU-t felelőssé teszik a nemzetközi jog megsértésében” – fogalmaznak.