Halaikért tüntetnek a nyugat-szaharaiak az Európai Parlament előtt
2019. február 12. 13:47
Tüntetésbe kezdtek nyugat-szaharaiak az Európai Parlament előtt Strasbourgban: nem értik, az EU miért tárgyal a Nyugat-Szaharát megszálló Marokkóval az őket illető halászati területek európaiak általi kiaknázásáról. Szerintük a megállapodás elfogadásával az EU megsérti a nemzetközi jogot és a nyugat-szaharaiak önrendelkezéshez való jogát is. Tudósításunk Strasbourgból.
2019. február 12. 13:47
p
0
0
17
Mentés
Nem mondhatni, hogy Nyugat-Szahara gyakran szerepelne a hírekben: a világ tartós és alkalmi válságrégiói közül számos másik kap jóval nagyobb figyelmet a mindentől távol eső, az Atlanti-óceán és a Szahara között fekvő szegényes vidéknél.
Pedig
Nyugat-Szahara is egy a nagyvilág megoldatlan, rendezetlen konfliktuszónái közül.
Ennek ad most hangot több tucat tüntető Strasbourgban, az Európai Parlament épülete előtt. Miután ütemes skandálásaik behallatszódtak az épületbe, a Mandiner helyszíni tudósítója is kiment közéjük, hogy megtudakolja, pontosan miért is tüntetnek.
Az alig félmillió ember lakta, ugyanakkor három magyarországnyi területű Nyugat-Szahara előbb Spanyolország gyarmati területe volt, majd negyven évvel ezelőtt Marokkó vette át a terület igazgatását – a helyiek tiltakozása ellenére. Marokkó szögesdrótokkal és aknamezőkkel határolta le az általa megszállt területeket.
A történet itt be is fagyott: sem az ENSZ, sem bármelyik ország a világon nem ismeri el a marokkói megszállást hivatalosan, ugyanakkor
senki nem tesz valódi erőfeszítéseket a helyzet végleges megoldására.
Marokkó most Nyugat-Szahara nyugati kétharmadát tartja megszállás alatt, míg a keleti, teljesen kietlen területek a Polisario Front ellenőrzése alatt vannak. Ők tartják magukat az itt élő sahrawi emberek jogos képviselőinek. A sahrawik fele, elmondásuk szerint algériai menekülttáborokban avagy a nyugat-szaharai, Polisario által ellenőrzött területeken él, elszakítva a tengeri kijárattól.
A szegényes Nyugat-Szaharában a foszfátkincsen túl egy másik érték van: a halban gazdag óceáni vizei. És ezért tartanak kedden tüntetést a nyugat-szaharaiak az Európai Parlament előtt.
Az Európai Unió ugyanis Marokkóval köt egyezményt arról, hogy
Spanyolország, Portugália és Franciaország halászati jogokat kapjon a nyugat-szaharai vizeken.
MIntegy 85 ezer tonnányi halat halászhatnak ki innen, cserébe Marokkó 50 millió eurót kapna évente.
A nyugat-szaharai tüntetők szerint ez szembe megy az európai és nemzetközi joggal. A tüntetők emlékeztetnek: az Európai Unió Bírósága 2018-ban úgy döntött, a nyugat-szaharai területhez tartozó vizekre való halászati megállapodás sérti az általános nemzetközi jogot, az önrendelkezés elvét. A nyugat-szahariak állítják: a sahrawi embereket illeti a szuverenitás, nekik van joguk a természeti forrásaik kiaknázására, és ezt a jogot senki nem vonhatja el tőlük. A sahrawik szerint Marokkó gyarmatosító hatalomként aknázza ki a foszfát- és óceáni kincseket, anélkül, hogy megkérdezte volna a sahrawikat. Kitartanak amellett: az önrendelkezés joga alapján tartott népszavazáson kellene dönteniük a sahrawiknak saját sorsukról – erről persze Marokkó hallani sem akar.
A sahrawi tüntetők szerint az Európai Bizottság és az Európai Tanács
folyamatosan úgy tesznek, mintha Marokkó legitim módon kormányozná Nyugat-Szaharát, pedig valójában megszálló.
Emlékeztetnek arra, az EU és Marokkó közötti megállapodás jelentéstevője, a liberális ALDE-hoz tartozó Patricia Lalonde lemondásra kényszerült, amikor kiderült, hogy Marokkó-párti alapítvány vezetői közé tartozott. Helyette egy másik ALDE-s liberális, a holland Marietje Schaake vette át a jelentés készítését, változatlan formában.
A Polisario Front most az Európai Unió Bírósága előtt támadja a megállapodást, álláspontjuk szerint a siker reményével. Addig is arra kérik az Európai Parlament képviselőit, hogy ne szavazzák meg a megállapodást, utasítsák azt el az igazságosság és a demokrácia nevében. „Ha nem utasítjá k el, újra kiállnak Nyugat-Szahara javainak kifosztása mellett, és az EU-t felelőssé teszik a nemzetközi jog megsértésében” – fogalmaznak.
Jövő hét szerdán Brüsszelben kerülhet sor a találkozóra Mark Rutte NATO-főtitkár és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között, amely a békefenntartó erők Ukrajnába küldésének lehetőségeiről fog szólni.
A kínai vállalatok uniós üzleti környezetre vonatkozó minősítése az ötödik egymást követő évben romlik. A beruházók és a kereskedők elsöprő többsége szerint az EU-s piac már se nem tisztességes, se nem nyitott.
„Európának MEGA-múltja van, építsünk neki MEGA-jövőt!” – mondta a volt lengyel miniszterelnök Rómában.
p
0
1
3
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 17 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
I_Isti
2019. február 13. 10:46
Hát igen, ha pénzről van szó, -- amit úgy betűznek, hogy "profit" -- akkor semmi sem számít, nem számítanak az emberek, nem számítanak a halak, nem számít az igazság, nem számít a környezetvédelem.
EZ az EU.
"... az Európai Unió Bírósága 2018-ban úgy döntött, a nyugat-szaharai területhez tartozó vizekre való halászati megállapodás sérti az általános nemzetközi jogot, az önrendelkezés elvét.
...
A ... Front most az Európai Unió Bírósága előtt támadja a megállapodást ..."
Ne aggódjatok!
A Európai Unió teljesen objektív és igazságos migránsjogokra érzékenyített Bírósága most majd hoz egy újabb döntést, miszerint a halászati megállapodás teljesen ÖSSZHANGBAN VAN az általános nemzetközi joggal, és NEM sérti az önrendelkezés elvét se.
Viszont a teljesen objektív és igazságosan liberális holland Sargentini kisasszony készít egy jelentést, hogy a nyugat-szaharai sahrawik-nál sérülnek az jogállamiság és az európai értékek elvei.
(Mindaddig, míg tiltakoznak az EU-lehalászás ellen!)