Putyin most ürügyet kapott az eszkalációra – Mandiner Harctér
Biden világháborút hagy maga után? A leköszönő amerikai adminisztráció engedélyezte a nagy hatótávolságú fegyverek bevetését oroszországi célpontok ellen.
Bár villámháborúról változatlanul nem lehet beszélni.
Nyitóképen: Ukrán katonák Doneck környékén támadnak. Fotó: AFP / Diego Herrera Carcedo / ANADOLU
Korábban mindössze napi néhány száz méteres orosz előrenyomulásról szóltak a hírek, a finnországi székhelyű Black Bird Group elemzése szerint viszont az utóbbi időben az orosz erők számos helyen áttörték a frontvonalat Szelidove környékén és a Donbasz más területein, s egyik települést a másik után foglalják el.
Szelidove elestének gyorsasága még az elemzőket is meglepte. Az ukrán várakozások szerint a katonáknak legalább hónapokig tartaniuk kellett volna a háború előtt húszezer fős települést. A védelem gyors összeomlását jelzi, hogy az orosz hadseregnek egy szinte ép várost sikerült elfoglalnia.
Az orosz támadás az északabbra fekvő Sziverszk térségében is felerősödött, ez szintén jelzésértékű, hiszen eddig ezen a területen csak közepes intenzitású harcok folytak. Az orosz hadműveletek első számú célja azonban továbbra is a Szelidovétől észak-északnyugatra fekvő Pokrovszk elfoglalása, amely fontos logisztikai csomópont. A front több szakaszán nagy területeket fenyeget bekerítés. Ha az ukrán csapatok a védők kivérzését elkerülendő feladják e területeket, óriási presztízsveszteséget szenvednek.
A frontra kényszerített embereknek csapnivaló a harcértékük”
A harcok folytatódtak Oroszországban is. A Kurszki területen az orosz hadsereg szerint kétezer ukrán katonát sikerült bekeríteni, a hadvezetés azonban nem részletezte, hogy hol.
Az oroszok továbbra sem fogytak ki a drónokból, repülőkből, rakétákból és bombákból. Zajlottak az ukrán hátország elleni csapások, amelyeknek célpontjai főként a nagy értékű nyugati haditechnikai, valamint logisztikai vezetési pontok.
Ahogy ukrán szempontból romlik a fronthelyzet, egyre több – eddig nem jellemző – kritikus hangot hallani. Dmitro Marcsenko vezérőrnagy egy ukrán portálnak nyilatkozott a hadsereget sújtó lőszerhiányról, az alacsony morálról, valamint a hadvezetés egyre rosszabb állapotáról: szerinte ezek az elsődleges okai a kudarcnak. Nyugaton is mind több kritika jelenik meg. Az amerikai székhelyű, inkább Ukrajna-párti Institute for the Study of War agytröszt legutóbb azt írta, hogy az orosz erők az utóbbi hetekben taktikailag jelentős előrenyomulást értek el a frontvonal mentén. A Black Bird Group szerint pedig „aggasztók az általános körülmények, és az ukránok feszült helyzetben vannak. Valószínűleg nehéz lesz a tél”. Az ukrán erők kudarcai a NATO-tag szövetséges államokat is frusztrálták, amelyek több milliárd eurónyi összeget költöttek a katonák kiképzésére és felfegyverzésére.
Úgy tűnik, hiába, az ukrán katonák harci kedve erősen megcsappant. A hírek szerint egyre több a dezertálás, egyes adatok szerint már több mint százezer katona tűnt el ily módon. Kijev százhatvanezer katonát tervez besorozni, a nyugati médiában megjelent cikkek szerint azonban ezeknek a frontra kényszerített embereknek csapnivaló a harcértékük, és a tapasztalt katonák szerint alkalmatlanok a harcra. „Az új fiúk közül sokan az első robbanásnál elfutnak” – nyilatkozta a múlt hónapban a Financial Timesnak egy a Donecki területen harcoló parancsnokhelyettes. „Néhányan megdermednek, egyszerűen félnek lelőni az ellenséget” – mondta egy másik tiszt.
A problémát már a legmagasabb szinteken is érzékelték: a Szabad Európa tudósítása szerint megtiltották a katonáknak, hogy a sajtónak nyilatkozva a visszavonulás szót használják. Egy katona elárulta: „Parancsot kaptunk, hogy az újságírókkal való kommunikáció során az offenzíva, győzelem, előrenyomulás, az ellenség kiűzése kifejezéseket használjuk. Viszont nem mondhatom ki a visszavonulás szót, sem azt, hogy az ellenség áttörte a védelmünket. Talán azt kellene mondanunk, hogy »előrenyomulunk« a Dnyeper felé?” A tudósításban elhangzott az is: „Mindenki hazudik a másiknak. A helyi parancsnokok félnek jelenteni a feletteseknek bármilyen problémát, azt, hogy nincs elég emberük, vagy hogy nem képesek elvégezni egy feladatot.”
A múlt héten a legnagyobb médiafigyelmet az észak-koreai katonák oroszországi megjelenése kapta. A nyugati sajtó igyekszik minél nagyobb hírverést csapni a témának, de érdemes emlékezni arra, hogy eddig is mindkét oldalon voltak harmadik országból érkező katonák, Nyugat-Európából, Latin-Amerikából, Afrikából és Ázsiából származó zsoldosok is.
A helyi parancsnokok félnek jelenteni a feletteseknek bármilyen problémát”
Az eddigi információk szerint 1500-3000 észak-koreai katona érkezhetett Oroszországba a Moszkva és Phenjan között nemrégiben megkötött kétoldalú segítségnyújtási megállapodásnak megfelelően. Őket csak Oroszország határain belül lehet bevetni, így minden valószínűség szerint a Kurszki területre kerülnek majd. Mivel a számuk elenyésző a harcoló felek most már milliós létszáma mellett, valószínűleg nem ők fogják eldönteni a háborút. Jóval valószínűbb, hogy ezek az egységek azért érkeztek Oroszországba, hogy tapasztalatot szerezzenek napjaink valódi hadviseléséről.
Kommunikációs szinten persze minden fél igyekszik a legtöbbet kihozni a helyzetből. Az oroszok minden platformon azt hangsúlyozzák, hogy mekkora kellemetlenséget tudnak okozni a Nyugatnak. Az ukránok igyekeznek úgy beállítani a helyzetet, hogy Észak-Korea lépésével gyakorlatilag a világháború veszélyével állunk szemben, ezzel megalapozva annak, hogy Kijev még közvetlenebb nyugati részvételt követelhessen.
Az USA-nak üzent Zelenszkij
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök november 1-jén a dél-koreai KBS-nek kijelentette, hogy országa nem fog területi engedményeket tenni, függetlenül az amerikai választás eredményétől és az Egyesült Államok további támogatásának mértékétől. „Egy új amerikai elnök növelheti vagy csökkentheti az Ukrajnának nyújtott támogatást. A támogatás csökkentése több lehetőséget adna Oroszországnak arra, hogy megszálljon minket, és korlátozná a képességünket, hogy megnyerjük a háborút. Ez tény” – jelentette ki. Zelenszkij kifejezte aggodalmát azzal kapcsolatban, hogy Donald Trump győzelme esetén az Egyesült Államok nyomást gyakorolhat Ukrajnára. „Trump kijelentette – tekintettel arra, hogy a tettek embere –, hogy gyorsan véget akar vetni a háborúnak, és ehhez valamilyen modellt akar találni. Ha Trump győz, és arra akarja kényszeríteni Ukrajnát, hogy feladja a területeit, és alkut kössön Oroszországgal, azt nem tartom megvalósíthatónak. Bárki bármit akar, bárki győz az Egyesült Államokban, bármeddig maradjon is Vlagyimir Putyin Oroszország vezetője, ez egyszerűen lehetetlen – hangsúlyozta Zelenszkij. – Ukrajnának nincs alkotmányos joga arra, hogy lemondjon törvényes területeiről. Jogilag ez lehetetlen, bármit képzel is Putyin.”