Felgyorsultak az események: Putyinék több kelet-ukrajnai területen is áttörtek

Nyitóképen: Ukrán katonák Doneck környékén támadnak. Fotó: AFP / Diego Herrera Carcedo / ANADOLU 

Korábban mindössze napi néhány száz méteres orosz előrenyomulásról szóltak a hírek, a finnországi székhelyű Black Bird Group elemzése szerint viszont az utóbbi időben az orosz erők számos helyen áttörték a frontvonalat Szelidove környékén és a Donbasz más területein, s egyik települést a másik után foglalják el.

Szelidove elestének gyorsasága még az elemzőket is meglepte. Az ukrán várakozások szerint a katonáknak legalább hónapokig tartaniuk kellett volna a háború előtt húszezer fős települést. A védelem gyors összeomlását jelzi, hogy az orosz hadseregnek egy szinte ép várost sikerült elfoglalnia.

Az orosz támadás az északabbra fekvő Sziverszk térségében is felerősödött, ez szintén jelzésértékű, hiszen eddig ezen a területen csak közepes intenzitású harcok folytak. Az orosz hadműveletek első számú célja azonban továbbra is a Szelidovétől észak-északnyugatra fekvő Pokrovszk elfoglalása, amely fontos logisztikai csomópont. A front több szakaszán nagy területeket fenyeget bekerítés. Ha az ukrán csapatok a védők kivérzését elkerülendő feladják e területeket, óriási presztízsveszteséget szenvednek.

A harcok folytatódtak Oroszországban is. A Kurszki területen az orosz hadsereg szerint két­ezer ukrán katonát sikerült bekeríteni, a hadvezetés azonban nem részletezte, hogy hol.

Az oroszok továbbra sem fogytak ki a drónokból, repülőkből, rakétákból és bombákból. Zajlottak az ukrán hátország elleni csapások, amelyeknek célpontjai főként a nagy értékű nyugati haditechnikai, valamint logisztikai vezetési pontok.

Ahogy ukrán szempontból romlik a fronthelyzet, egyre több – eddig nem jellemző – kritikus hangot hallani. Dmitro Marcsenko vezérőrnagy egy ukrán portálnak nyilatkozott a hadsereget sújtó lőszerhiányról, az alacsony morálról, valamint a hadvezetés egyre rosszabb állapotáról: szerinte ezek az elsődleges okai a kudarcnak. Nyugaton is mind több kritika jelenik meg. Az amerikai székhelyű, inkább Ukrajna-párti Institute for the Study of War agytröszt legutóbb azt írta, hogy az orosz erők az utóbbi hetekben taktikailag jelentős előrenyomulást értek el a frontvonal mentén. A Black Bird Group szerint pedig „aggasztók az általános körülmények, és az ukránok feszült helyzetben vannak. Valószínűleg nehéz lesz a tél”. Az ukrán erők kudarcai a NATO-tag szövetséges államokat is frusztrálták, amelyek több milliárd eurónyi összeget költöttek a katonák kiképzésére és felfegyverzésére.

Úgy tűnik, hiába, az ukrán katonák harci kedve erősen megcsappant. A hírek szerint egyre több a dezertálás, egyes adatok szerint már több mint százezer katona tűnt el ily módon. Kijev száz­hatvanezer katonát tervez besorozni, a nyugati médiá­ban megjelent cikkek szerint azonban ezeknek a frontra kényszerített embereknek csapnivaló a harcértékük, és a tapasztalt katonák szerint alkalmatlanok a harcra. „Az új fiúk közül sokan az első robbanásnál elfutnak” – nyilatkozta a múlt hónapban a Financial Timesnak egy a Donecki területen harcoló parancsnokhelyettes. „Néhányan megdermednek, egyszerűen félnek lelőni az ellenséget” – mondta egy másik tiszt.

A problémát már a legmagasabb szinteken is érzékelték: a Szabad Európa tudósítása szerint megtiltották a katonáknak, hogy a sajtónak nyilatkozva a visszavonulás szót használják. Egy katona elárulta: „Parancsot kaptunk, hogy az újságírókkal való kommunikáció során az offenzíva, győzelem, előrenyomulás, az ellenség kiűzése kifejezéseket használjuk. Viszont nem mondhatom ki a visszavonulás szót, sem azt, hogy az ellenség áttörte a védelmünket. Talán azt kellene mondanunk, hogy »előrenyomulunk« a Dnyeper felé?” A tudósításban elhangzott az is: „Mindenki hazudik a másiknak. A helyi parancsnokok félnek jelenteni a feletteseknek bármilyen problémát, azt, hogy nincs elég emberük, vagy hogy nem képesek elvégezni egy feladatot.”

A múlt héten a legnagyobb médiafigyelmet az észak-­koreai katonák oroszországi megjelenése kapta. A nyugati sajtó igyekszik minél nagyobb hírverést csapni a témának, de érdemes emlékezni arra, hogy eddig is mindkét oldalon voltak harmadik országból érkező katonák, Nyugat-­Európából, Latin-Amerikából, Afrikából és Ázsiából származó zsoldosok is.

Az eddigi információk szerint 1500-3000 észak-koreai katona érkezhetett Oroszországba a Moszkva és Phenjan között nemrégiben megkötött kétoldalú segítségnyújtási megállapodásnak megfelelően. Őket csak Oroszország határain belül lehet bevetni, így minden valószínűség szerint a Kurszki területre kerülnek majd. Mivel a számuk elenyésző a harcoló felek most már milliós létszáma mellett, valószínűleg nem ők fogják eldönteni a háborút. Jóval valószínűbb, hogy ezek az egységek azért érkeztek Oroszországba, hogy tapasztalatot szerezzenek napjaink valódi hadviseléséről.

Kommunikációs szinten persze minden fél igyekszik a legtöbbet kihozni a helyzetből. Az oroszok minden platformon azt hangsúlyozzák, hogy mekkora kellemetlenséget tudnak okozni a Nyugatnak. Az ukránok igyekeznek úgy beállítani a helyzetet, hogy Észak-Korea lépésével gyakorlatilag a világháború veszélyével állunk szemben, ezzel megalapozva annak, hogy Kijev még közvetlenebb nyugati részvételt követelhessen.