Trump második adminisztrációja radikális változásokat hozhat a kereskedelem és energia területén. Az EU pedig csak kullog az események után, közben az energiaárak miatt is törheti a fejét.
Nyitókép: a szerző fotója
***
Nagyon fog fájni a munkásoknak Trump első éve; hatalmas a bizonytalanság, pörgetni fogja az inflációt; sőt mindez egyenesen a katasztrófa receptje; gazdasági intézetektől a The New York Times-ig bőven akadtak combos jelzők Donald Trump gazdasági tervére vonatkozólag a mainstream véleményiparban. Érthető, hogy hatalmas várakozások előzik meg a második Trump-elnökséget, saját oldala a köhögő amerikai gazdaság rendbetételét várja tőle, ellenfelei pedig meg vannak győződve arról, hogy a végítélet vette kezdetét azzal, hogy ismét a republikánus jelölt ragadja magához Amerika kormányrúdját. Noha, akik „túléltek” már egy Trump-elnökséget, azok, mint Rod Dreher is mondta, tudják, nem is volt az olyan rossz, így nem feltétlenül hallgatnak a riogatókra.
Ugyancsak egészen drámai hangvételben festették meg a Donald Trump visszatérésével járó globális átalakulások képét szakértők a Danube Institute által szervezett „Trump 2.0” konferencián; igaz, itt elsősorban a térségünk és annak lehetőségei kerültek előtérbe, a drámai alatt pedig a várható változások mértékét értették.
A 2024-es amerikai elnökválasztás nemcsak az Egyesült Államok, hanem a világ jövőjének is sorsdöntő fordulópontja lehet – figyelmeztettek a résztvevők.
Két aktív háború, Ukrajna és Gáza válságai közepette Trump második elnöksége radikálisan átrendezheti a globális erőviszonyokat, Európa önállóbb védelmi politikájára kényszerülhet, miközben az amerikai fókusz Kínára és Oroszországra terelődhet.
A konferencia első paneljében elhangzottak szerint Trump visszatérése nemcsak a konzervatív értékek feltámadását hozhatja el, hanem komoly konfliktusokat is szülhet: vajon az USA megvédi Ukrajnát, vagy elengedi a kezét a béke érdekében?
Az előadók szerint Trump várhatóan pragmatikusabb külpolitikát követne, de ez az európai államok megosztottságát növelheti, különösen, ha az ukrajnai háború lecsillapítására irányuló nyomásnak nem tudnak közösen ellenállni.
A Közel-Kelet kapcsán pedig felmerült, hogy Trump újra Izrael-párti álláspontot képviselne, miközben a régió humanitárius válsága megoldatlan maradhat.
„Trump visszatérése nem egy egyszerű politikai váltás – ez a világrend újrafelosztása”
– hangoztatták a résztvevők.
Vajon Európa és a világ készen áll arra, hogy szembenézzen a Trump 2.0-val járó kihívásokkal? A vitaindító beszéd zárógondolatai egyértelműek voltak: Trump nemcsak Amerika, hanem a nemzetközi politika játékszabályait is alapjaiban írhatja át.
Az üzenet világos: amikor Trump visszatér, semmi nem marad a régi.
Ezt is ajánljuk a témában
Donald Trump győzelme nemcsak az Egyesült Államok, hanem a globális konzervatív mozgalmak számára is új lehetőségeket nyit. A Danube Institute konferenciája a NATO, Ukrajna és Izrael kapcsán vizsgálta a lehetséges változásokat.
A konferencia második, ugyancsak izgalmas panelje a transzatlanti kapcsolatok gazdasági, kereskedelmi és energetikai dimenzióját helyezte a középpontba.
Az előadók arra keresték a választ, hogy az Egyesült Államok és Európa miként alakíthat ki fenntartható partnerséget egy olyan világban, amelyet az energiaválság, a globális gazdasági bizonytalanság és a geopolitikai feszültségek határoznak meg.
A beszélgetés moderátora Calum T.M. Nicholson, a Danube Institute kutatási igazgatója volt, aki olyan elismert szakértőket látott vendégül, mint David Goldman, az Asia Times szerkesztőhelyettese; Randy Yaloz, francia és amerikai ügyvéd, a Republicans Overseas Action elnöke; Jeff Ballabon, az American Center for Law and Justice nemzetközi és kormányzati ügyekért felelős vezető tanácsadója; valamint Kacper Kita, a Warsaw Institute szakértője.
A panel résztvevői a transzatlanti együttműködés jövőjéről, a technológiai verseny alakulásáról és az energiapolitikai prioritásokról folytattak élénk vitát.
A szakértők szerint az amerikai energia- és technológiai politikák, valamint a transzatlanti kapcsolatok átalakulása az EU számára komoly kihívásokat jelenthetnek.
David Goldman, az Asia Times szerkesztőhelyettese kiemelte, hogy Trump első ciklusában az amerikai energiaexport növelése és az európai függőség csökkentése stratégiai cél volt. Rámutatott, hogy az energiaárak válsága Németország deindusztrializációját eredményezi, miközben az ország egyre inkább Kína felé fordul gazdasági együttműködés céljából.
Németország jelenlegi helyzete nemcsak az EU belső kohézióját veszélyezteti, hanem Kína és Törökország gazdasági szerepét is megerősíti”
– tette hozzá.
Randy Yaloz, a Republicans Overseas Action elnöke és a Danube Institute vendégkutatója szerint Trump energiapolitikai deregulációja a gazdasági siker kulcsa volt, hiszen az olcsó energia akadályozta volna Oroszország gazdasági felemelkedését. Megjegyezte, hogy Trump jelenleg is aktívan tárgyal a szaúdi vezetőkkel az olajárak csökkentéséről, ami Oroszország pénzügyi mozgásterének szűkítését célozza.
Az energia és a kereskedelem elválaszthatatlanul összekapcsolódik, és Trump célja, hogy Amerika ismét energiafüggetlen legyen”
– hangsúlyozta Yaloz.
Jeff Ballabon, az American Center for Law and Justice vezető tanácsadója szerint Trump mostanra sokkal felkészültebb, és jelentős politikai támogatottsággal tér vissza.
Trump radikális változtatásokat eszközölhet, miközben az ‘America First’ stratégiát követi, amelyet a kongresszus támogatása nélkül is véghez vihet”
– mondta Ballabon. Hozzátette, hogy Trump mostanra jobban érti Washington működését, és célja a kormányzati bürokrácia jelentős csökkentése.
Kacper Kita, a Warsaw Institute szakértője rávilágított arra, hogy Trump politikai céljai nem változtak, de a geopolitikai helyzet alapvetően átalakult.
Az EU gyengébb, mint valaha, miközben Trump belső és külső helyzete kedvezőbb a kereskedelmi és technológiai előnyök érvényesítésére”
– jegyezte meg. Kita szerint az EU-nak gyorsan alkalmazkodnia kell az amerikai technológiai normákhoz, különösen a mesterséges intelligencia és az energetika terén.
Ezt is ajánljuk a témában
A demokráciák és nem demokráciák polarizációja helyett az államok közötti pragmatikus kapcsolatok lehetnek a kulcs a globális békéhez – hangzott el a Danube Institute panelbeszélgetésén.
A panel résztvevői egyetértettek abban, hogy az energia- és technológiai fejlesztések kulcsfontosságúak az EU jövője szempontjából. Goldman arra figyelmeztetett, hogy az EU zöldpolitikai törekvései akadályozzák a versenyképességet, míg Yaloz hangsúlyozta, hogy az amerikai adminisztráció által támogatott innovációk, például az AI és a félvezetőipar, alapvetően meghatározzák majd a globális gazdasági trendeket.
A beszélgetés zárásaként a szakértők rámutattak, hogy Trump második adminisztrációja jelentős hatással lesz a globális gazdasági és politikai dinamikákra, miközben az EU-nak stratégiai újragondolásra lesz szüksége, hogy lépést tartson az amerikai prioritásokkal.
Még messze van 2029, de érdekes folyamatok zajlanak.
Az iráni háború leállításáról szóló képviselőházi szavazás – bár nagyrészt szimbolikus jelentőségű – tovább nehezíti a kormány politikai prioritásainak megvalósítását.
A vállalat számára kulcskérdés, hogy Washington elfogadja-e a halasztási kérelmet.
A Trump-adminisztráció több mint tíz százalékos vám kivetését kezdeményezte 60 különböző gazdaságra, köztük az Európai Unió országaira is.
A trumpi stratégia lényege a tudatos bizonytalanság fenntartása. De meddig fizeti Amerika a vezető nélküli, önvédelemre képtelen Európa számláját?
Ukrajnának sürgős légvédelmi segítségre van szüksége.
Napok óta tartó feszültség fajult újabb erőszakos jelenetekbe Newarkban.
A „queerek” sem maradnak műsor nélkül.
A magyar válogatott szövetségi kapitánya elmondta, mi nem tetszett neki a mérkőzésen.
