A demokráciák és nem demokráciák polarizációja helyett az államok közötti pragmatikus kapcsolatok lehetnek a kulcs a globális békéhez – hangzott el a Danube Institute panelbeszélgetésén.
Nyitókép: A szerző saját felvétele
***
A globális világrend jelentős átalakuláson megy keresztül, amely mélyreható hatással van a nemzetközi kapcsolatokra és a geopolitikai egyensúlyra.
A liberális világrend hanyatlása, a blokkosodás és a demográfiai változások mind olyan tényezők, amelyek új stratégiákat és megközelítéseket követelnek meg a nemzetközi politikai színtéren.
Danube Institute által szervezett harmadik panelbeszélgetés a globális világrend átalakulását és annak következményeit vizsgálta. A beszélgetésen kiemelkedő szakértők vitatták meg a geopolitikai és gazdasági kihívásokat, amelyek a liberális világrend hanyatlásával járnak. A panel résztvevői között szerepelt Orbán Balázs, Magyarország miniszterelnökének politikai igazgatója; John Tsagronis, az Institute of World Politics professzora; valamint Doug Stokes, az Exeteri Egyetem nemzetközi biztonság és stratégia professzora. A beszélgetést Kiss István, a Danube Institute ügyvezető igazgatója moderálta.
Orbán Balázs beszédében hangsúlyozta, hogy a liberális világrend véget ért, és a világ egy átmeneti időszakot él, amelyet az „új szuverenitás” korszaka követhet. Elmondta, hogy
a neoliberális struktúrák többé nem képesek meghatározni a globális politikai és gazdasági folyamatokat.
„A neoliberális világrend a politikától a gazdaságon át a kultúráig dominált, de ma már nyilvánvaló, hogy ez a modell nem fenntartható” – fogalmazott.
Kiemelte, hogy a jelenlegi globális átrendeződés során a nyugati országok újra blokkosodást próbálnak létrehozni, amely demokratikus és nem demokratikus országokra osztja a világot. Szerinte azonban ez a logika nem tükrözi a világ komplexitását, és nem szolgálja a kisebb államok érdekeit.
Magyarország és sok más kisebb ország nem akar részt venni egy új hidegháborúban. A cél a kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködés és a békés átmenet”
– hangsúlyozta.
A beszédében az „új szuverenitás” fogalmát is részletesen kifejtette.
Ez szerinte a nemzeti érdekek előtérbe helyezésén alapul, amely lehetőséget ad az államoknak, hogy saját útjukat járják, és ne legyenek alárendelve a nagyhatalmi érdekeknek.
„A blokkosodás és az ideológiai szembenállás helyett az államok közötti pragmatikus, kölcsönösen előnyös kapcsolatokra kell összpontosítani” – tette hozzá.
Kitért arra is, hogy a kisebb államok, például Magyarország, különösen érzékenyek a globális gazdasági átrendeződés következményeire. Orbán Balázs szerint a nemzeti érdekek védelme mellett Magyarországnak az is fontos célja, hogy a geopolitikai változások közepette megőrizze gazdasági stabilitását. Az energiafüggetlenség és a külpolitikai szuverenitás fenntartása ebben központi szerepet játszik.
Végezetül figyelmeztetett, hogy a globális blokkosodás és polarizáció konfliktusokhoz vezethet, amelyek elkerülhetők lennének, ha az államok a kölcsönös tisztelet és párbeszéd útját választanák. Az „új szuverenitás” korszaka szerinte lehetőséget kínál arra, hogy az országok újragondolják helyüket a globális rendben, és saját érdekeik mentén alakítsák ki kapcsolataikat, elkerülve a végletekig polarizált világrend veszélyeit.
Ezt is ajánljuk a témában
Donald Trump győzelme nemcsak az Egyesült Államok, hanem a globális konzervatív mozgalmak számára is új lehetőségeket nyit. A Danube Institute konferenciája a NATO, Ukrajna és Izrael kapcsán vizsgálta a lehetséges változásokat.
John Tsagronis úgy vélte, hogy az Egyesült Államok világrendben betöltött szerepe továbbra is meghatározó marad, de a fókuszpontok átrendeződhetnek. „Az Egyesült Államok külpolitikájának fő célja mindig is a saját alkotmányos rendjének megőrzése volt” – hangsúlyozta. Szerinte a Trump-adminisztráció alatt az amerikai politika jobban illeszkedhet az aktuális kihívásokhoz, különösen Kína felemelkedésének kezelése és az európai szövetségek erősítése terén.
Doug Stokes a világrend átrendeződésének demográfiai és gazdasági tényezőire hívta fel a figyelmet. Kiemelte, hogy a demográfiai hanyatlás, különösen Németországban és Kínában, alapvetően befolyásolhatja a globális gazdasági egyensúlyt. „A kínai népességcsökkenés és Németország energiafüggősége hosszú távon aláássa ezeknek az országoknak a gazdasági modelljét” – mondta Stokes.
Hozzátette, hogy a NATO jövője vagy az együttműködés erősítésén, vagy a fragmentáción múlhat.
A panelbeszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy a világrend átrendeződése elkerülhetetlen, és az országoknak új stratégiákra van szükségük a változások kezelésére.
Orbán Balázs hangsúlyozta a nemzeti érdekek védelmét és a szuverenitás jelentőségét, míg Tsagronis és Stokes a globális együttműködés és a stratégiai alkalmazkodás fontosságát emelte ki.
A Danube Institute eseménye fontos hozzájárulást nyújtott a világrend átalakulásának megértéséhez, rávilágítva a különböző nézőpontok közötti párbeszéd szükségességére.
Bemutatták, hogyan működik a véleménydiktatúra az ELTE-n.
Orbán Balázs, Szijjártó Péter, Kocsis Máté és Menczer Tamás is megszólalt a 600 oldalas dokumentum kapcsán.
Furcsa dicséret érkezett a baloldali laptól: kénytelenek voltak leírni, hogy a „Harc Európa lelkéért” konferencia mindent visz a jobboldali körökben. A sikernek azonban ára van: az antifa fenyegetések és a városvezetés gáncsoskodása miatt a szervezők kénytelenek titkolni a helyszínt.
Hayvi Bouzo szerint nincs ügy.
A Tisza elnöke inkább tekinthető egy kontrollfüggő mikromenedzsernek, aki nem látja a fától az erdőt.
Timur Mindics luxusingatlanában a hatóságok arannyal bevont vécét és bidét találtak.
Brüsszel és Kijev közben attól retteg, hogy Washington túl messzire megy a moszkvai kompromisszumokban.
A korábbiakhoz képest egy teljesen újfajta kampányban kell helytállnia a Fidesznek a 2026-os választáson, amelyre felkészült.
