A demokráciák és nem demokráciák polarizációja helyett az államok közötti pragmatikus kapcsolatok lehetnek a kulcs a globális békéhez – hangzott el a Danube Institute panelbeszélgetésén.
Nyitókép: A szerző saját felvétele
***
A globális világrend jelentős átalakuláson megy keresztül, amely mélyreható hatással van a nemzetközi kapcsolatokra és a geopolitikai egyensúlyra.
A liberális világrend hanyatlása, a blokkosodás és a demográfiai változások mind olyan tényezők, amelyek új stratégiákat és megközelítéseket követelnek meg a nemzetközi politikai színtéren.
Danube Institute által szervezett harmadik panelbeszélgetés a globális világrend átalakulását és annak következményeit vizsgálta. A beszélgetésen kiemelkedő szakértők vitatták meg a geopolitikai és gazdasági kihívásokat, amelyek a liberális világrend hanyatlásával járnak. A panel résztvevői között szerepelt Orbán Balázs, Magyarország miniszterelnökének politikai igazgatója; John Tsagronis, az Institute of World Politics professzora; valamint Doug Stokes, az Exeteri Egyetem nemzetközi biztonság és stratégia professzora. A beszélgetést Kiss István, a Danube Institute ügyvezető igazgatója moderálta.
Orbán Balázs beszédében hangsúlyozta, hogy a liberális világrend véget ért, és a világ egy átmeneti időszakot él, amelyet az „új szuverenitás” korszaka követhet. Elmondta, hogy
a neoliberális struktúrák többé nem képesek meghatározni a globális politikai és gazdasági folyamatokat.
„A neoliberális világrend a politikától a gazdaságon át a kultúráig dominált, de ma már nyilvánvaló, hogy ez a modell nem fenntartható” – fogalmazott.
Kiemelte, hogy a jelenlegi globális átrendeződés során a nyugati országok újra blokkosodást próbálnak létrehozni, amely demokratikus és nem demokratikus országokra osztja a világot. Szerinte azonban ez a logika nem tükrözi a világ komplexitását, és nem szolgálja a kisebb államok érdekeit.
Magyarország és sok más kisebb ország nem akar részt venni egy új hidegháborúban. A cél a kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködés és a békés átmenet”
– hangsúlyozta.
A beszédében az „új szuverenitás” fogalmát is részletesen kifejtette.
Ez szerinte a nemzeti érdekek előtérbe helyezésén alapul, amely lehetőséget ad az államoknak, hogy saját útjukat járják, és ne legyenek alárendelve a nagyhatalmi érdekeknek.
„A blokkosodás és az ideológiai szembenállás helyett az államok közötti pragmatikus, kölcsönösen előnyös kapcsolatokra kell összpontosítani” – tette hozzá.
Kitért arra is, hogy a kisebb államok, például Magyarország, különösen érzékenyek a globális gazdasági átrendeződés következményeire. Orbán Balázs szerint a nemzeti érdekek védelme mellett Magyarországnak az is fontos célja, hogy a geopolitikai változások közepette megőrizze gazdasági stabilitását. Az energiafüggetlenség és a külpolitikai szuverenitás fenntartása ebben központi szerepet játszik.
Végezetül figyelmeztetett, hogy a globális blokkosodás és polarizáció konfliktusokhoz vezethet, amelyek elkerülhetők lennének, ha az államok a kölcsönös tisztelet és párbeszéd útját választanák. Az „új szuverenitás” korszaka szerinte lehetőséget kínál arra, hogy az országok újragondolják helyüket a globális rendben, és saját érdekeik mentén alakítsák ki kapcsolataikat, elkerülve a végletekig polarizált világrend veszélyeit.
Ezt is ajánljuk a témában
Donald Trump győzelme nemcsak az Egyesült Államok, hanem a globális konzervatív mozgalmak számára is új lehetőségeket nyit. A Danube Institute konferenciája a NATO, Ukrajna és Izrael kapcsán vizsgálta a lehetséges változásokat.
John Tsagronis úgy vélte, hogy az Egyesült Államok világrendben betöltött szerepe továbbra is meghatározó marad, de a fókuszpontok átrendeződhetnek. „Az Egyesült Államok külpolitikájának fő célja mindig is a saját alkotmányos rendjének megőrzése volt” – hangsúlyozta. Szerinte a Trump-adminisztráció alatt az amerikai politika jobban illeszkedhet az aktuális kihívásokhoz, különösen Kína felemelkedésének kezelése és az európai szövetségek erősítése terén.
Doug Stokes a világrend átrendeződésének demográfiai és gazdasági tényezőire hívta fel a figyelmet. Kiemelte, hogy a demográfiai hanyatlás, különösen Németországban és Kínában, alapvetően befolyásolhatja a globális gazdasági egyensúlyt. „A kínai népességcsökkenés és Németország energiafüggősége hosszú távon aláássa ezeknek az országoknak a gazdasági modelljét” – mondta Stokes.
Hozzátette, hogy a NATO jövője vagy az együttműködés erősítésén, vagy a fragmentáción múlhat.
A panelbeszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy a világrend átrendeződése elkerülhetetlen, és az országoknak új stratégiákra van szükségük a változások kezelésére.
Orbán Balázs hangsúlyozta a nemzeti érdekek védelmét és a szuverenitás jelentőségét, míg Tsagronis és Stokes a globális együttműködés és a stratégiai alkalmazkodás fontosságát emelte ki.
A Danube Institute eseménye fontos hozzájárulást nyújtott a világrend átalakulásának megértéséhez, rávilágítva a különböző nézőpontok közötti párbeszéd szükségességére.
A biztonságpolitikai szakértő korábban Putyin „hasznos bolondjának” nevezte a magyar kormányt, amit a miniszterelnök politikai igazgatója nem hagyott szó nélkül.
„Micsoda felfedezés!” – szúrt oda a miniszterelnök politikai igazgatója.
A baloldali sajtó évek óta „fideszes janicsárképzőként” állítja be a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet.
Az új világrend kialakulásában fontos szerepe volt az ukrajnai háborúnak.
Minderről Magyar Bálint, egykori SZDSZ-es miniszter értekezett egy előadás során.
Felvették a kormányközelinek tartott egyetemre az ellenzéki aktivistát.
Így értékelte az írországi pontszerzést a magyar labdarúgó-válogatott csapatkapitánya.
A magyar labdarúgó-válogatott kapusa, Dibusz Dénes egyértelművé tette a döntetlen után: „nagyon csalódottak vagyunk”.
