Trump 2.0: ez vár Európára

Nyitókép: Danube Institute

***

A Danube Institute által szervezett budapesti konferencián rangos nemzetközi szakértők vitatták meg, milyen irányokat vehet az új Trump-adminisztráció külpolitikája. 

John O’Sullivan, a Danube Institute elnöke, megnyitó beszédében a Trump-adminisztráció újbóli hatalomra kerülésének globális jelentőségét hangsúlyozta. 

O’Sullivan szerint az új adminisztráció jobb felkészültsége és határozottabb irányvonala nagyobb morális tekintélyt biztosít Trump számára, amely hozzájárulhat a woke ideológiák visszaszorításához és az illegális migráció kezeléséhez. Hangsúlyozta, hogy a Trump-kormányzat sikeressége nemcsak az Egyesült Államokban, hanem világszerte ösztönző hatással lehet a konzervatív politikai mozgalmakra.

Beszédében kitért arra, hogy 

 Az adminisztráció fókusza várhatóan Európáról és a Közel-Keletről Ázsiára, különösen Kínára helyeződik át. Ugyanakkor O’Sullivan szerint ez a szemlélet nem jelent teljes elszigetelődést, hanem az amerikai erőforrások tudatosabb és költséghatékonyabb elosztását célozza.

Zárásként figyelmeztetett, hogy Európának szembe kell néznie a saját védelmi hiányosságaival, és gyorsan növelnie kell katonai kiadásait, ha továbbra is meg akarja őrizni a transzatlanti szövetséget. O’Sullivan a Trump-éra lehetőségeit hatalmasnak nevezte, de hozzátette, hogy ezek megvalósítása elsősorban a nemzetközi közösség gyors alkalmazkodóképességén múlik.

Az eseményt David Frost, a brit politikai és diplomáciai szféra egyik vezető alakja nyitotta meg. Véleménye szerint Donald Trump újraválasztása fordulópontot jelenthet a nemzetközi politikában. Hangsúlyozta, hogy 

Frost szerint az új adminisztráció fókuszában a realizmus áll majd, a hangsúly az Egyesült Államok érdekeire helyeződhet, miközben Európa és a Közel-Kelet szerepe háttérbe szorulhat Kína elleni erőteljesebb fellépés mellett.

Véleménye szerint Trump adminisztrációja a helyi szövetségesektől vár majd nagyobb hozzájárulást, és kevesebb amerikai támogatásra számíthatnak. A brit helyzetet vizsgálva úgy vélte, az Egyesült Királyság előtt álló döntés kulcsfontosságú: az EU felé történő újraorientáció vagy a globális, az USA-val és más szabadkereskedelmi szövetségekkel való szorosabb együttműködés közötti választás évtizedekre meghatározhatja az ország külpolitikáját.

Frost zárásként kiemelte, hogy Trump győzelme a konzervativizmus és a külpolitikai realizmus sikere. Szerinte az elkövetkező évek lehetőséget kínálnak a Nyugat számára, hogy alkalmazkodjon a globális politikai valóságokhoz, és megerősítse pozícióját a kihívásokkal teli nemzetközi környezetben.

Az első panel résztvevői között szerepelt Bassem Eid, a palesztin Emberi Jogi Megfigyelő Csoport (PHRMG) alapítója és korábbi igazgatója; Michelle Watson, a Danube Institute vezető vendégkutatója; Doug Stokes, a nemzetközi biztonság és stratégia professzora az Exeteri Egyetemen; valamint Veres Kristóf György, a Danube Institute nemzetközi igazgatója, aki a beszélgetés moderátori szerepét töltötte be.

Doug Stokes a NATO jövőjét a költség-haszon elemzések tükrében látja, hangsúlyozva, hogy az Egyesült Államok egyre kevésbé hajlandó viselni az európai védelmi kiadások terhét. Kiemelte, hogy 

Michelle Watson arra mutatott rá, hogy Trump második ciklusa alatt várhatóan csökkenhet a NATO-ban a magánszektor szerepe. Úgy vélte, a jelenlegi fegyverellátási rendszerek módosítása révén az európai országoknak nagyobb részt kell vállalniuk saját védelmük biztosításában.  

Bassem Eid Izrael várakozásairól beszélt, különös tekintettel a palesztin államiság kérdésére. Szerinte Trump támogatása új lehetőségeket nyitna a Közel-Keleten, ugyanakkor figyelmeztetett, hogy az izraeli telepes-politikák túlzott támogatása újabb konfliktusokat eredményezhet.  

A konferencia első panelja rávilágított a világpolitikai realitásokra, és számos kérdést hagyott nyitva a résztvevők számára.