Donald Trump győzelme nemcsak az Egyesült Államok, hanem a globális konzervatív mozgalmak számára is új lehetőségeket nyit. A Danube Institute konferenciája a NATO, Ukrajna és Izrael kapcsán vizsgálta a lehetséges változásokat.
Nyitókép: Danube Institute
***
A Danube Institute által szervezett budapesti konferencián rangos nemzetközi szakértők vitatták meg, milyen irányokat vehet az új Trump-adminisztráció külpolitikája.
Az első panel fókuszában a NATO jövője, az ukrajnai háború és az izraeli kérdés állt.
John O’Sullivan, a Danube Institute elnöke, megnyitó beszédében a Trump-adminisztráció újbóli hatalomra kerülésének globális jelentőségét hangsúlyozta.
Kiemelte, hogy Trump győzelme egy új korszak kezdetét jelenti a konzervatív erők számára, lehetőséget teremtve a nyugati civilizáció hagyományainak és történelmi értékeinek újjáélesztésére.
O’Sullivan szerint az új adminisztráció jobb felkészültsége és határozottabb irányvonala nagyobb morális tekintélyt biztosít Trump számára, amely hozzájárulhat a woke ideológiák visszaszorításához és az illegális migráció kezeléséhez. Hangsúlyozta, hogy a Trump-kormányzat sikeressége nemcsak az Egyesült Államokban, hanem világszerte ösztönző hatással lehet a konzervatív politikai mozgalmakra.
Beszédében kitért arra, hogy
Trump külpolitikájában várhatóan a realizmus és a pragmatizmus kerül előtérbe.
Az adminisztráció fókusza várhatóan Európáról és a Közel-Keletről Ázsiára, különösen Kínára helyeződik át. Ugyanakkor O’Sullivan szerint ez a szemlélet nem jelent teljes elszigetelődést, hanem az amerikai erőforrások tudatosabb és költséghatékonyabb elosztását célozza.
Zárásként figyelmeztetett, hogy Európának szembe kell néznie a saját védelmi hiányosságaival, és gyorsan növelnie kell katonai kiadásait, ha továbbra is meg akarja őrizni a transzatlanti szövetséget. O’Sullivan a Trump-éra lehetőségeit hatalmasnak nevezte, de hozzátette, hogy ezek megvalósítása elsősorban a nemzetközi közösség gyors alkalmazkodóképességén múlik.
Az eseményt David Frost, a brit politikai és diplomáciai szféra egyik vezető alakja nyitotta meg. Véleménye szerint Donald Trump újraválasztása fordulópontot jelenthet a nemzetközi politikában. Hangsúlyozta, hogy
Trump második adminisztrációja jobban felkészült, mint az előző, és jelentős morális tekintélyt szerezhetett azzal, hogy magabiztos győzelmet aratott.
Frost szerint az új adminisztráció fókuszában a realizmus áll majd, a hangsúly az Egyesült Államok érdekeire helyeződhet, miközben Európa és a Közel-Kelet szerepe háttérbe szorulhat Kína elleni erőteljesebb fellépés mellett.
Az EU-t illetően Frost kritikusan szólt Európa védelmi kiadásairól és politikai szervezetlenségéről, különös tekintettel a NATO-ra.
Véleménye szerint Trump adminisztrációja a helyi szövetségesektől vár majd nagyobb hozzájárulást, és kevesebb amerikai támogatásra számíthatnak. A brit helyzetet vizsgálva úgy vélte, az Egyesült Királyság előtt álló döntés kulcsfontosságú: az EU felé történő újraorientáció vagy a globális, az USA-val és más szabadkereskedelmi szövetségekkel való szorosabb együttműködés közötti választás évtizedekre meghatározhatja az ország külpolitikáját.
Frost zárásként kiemelte, hogy Trump győzelme a konzervativizmus és a külpolitikai realizmus sikere. Szerinte az elkövetkező évek lehetőséget kínálnak a Nyugat számára, hogy alkalmazkodjon a globális politikai valóságokhoz, és megerősítse pozícióját a kihívásokkal teli nemzetközi környezetben.
Az első panel résztvevői között szerepelt Bassem Eid, a palesztin Emberi Jogi Megfigyelő Csoport (PHRMG) alapítója és korábbi igazgatója; Michelle Watson, a Danube Institute vezető vendégkutatója; Doug Stokes, a nemzetközi biztonság és stratégia professzora az Exeteri Egyetemen; valamint Veres Kristóf György, a Danube Institute nemzetközi igazgatója, aki a beszélgetés moderátori szerepét töltötte be.
Doug Stokes a NATO jövőjét a költség-haszon elemzések tükrében látja, hangsúlyozva, hogy az Egyesült Államok egyre kevésbé hajlandó viselni az európai védelmi kiadások terhét. Kiemelte, hogy
az USA-nak a NATO-val kapcsolatos frusztrációja már jóval Trump előtt is érzékelhető volt, és ez a tendencia a jövőben is folytatódhat.
Michelle Watson arra mutatott rá, hogy Trump második ciklusa alatt várhatóan csökkenhet a NATO-ban a magánszektor szerepe. Úgy vélte, a jelenlegi fegyverellátási rendszerek módosítása révén az európai országoknak nagyobb részt kell vállalniuk saját védelmük biztosításában.
Bassem Eid Izrael várakozásairól beszélt, különös tekintettel a palesztin államiság kérdésére. Szerinte Trump támogatása új lehetőségeket nyitna a Közel-Keleten, ugyanakkor figyelmeztetett, hogy az izraeli telepes-politikák túlzott támogatása újabb konfliktusokat eredményezhet.
A panel résztvevői egyetértettek abban, hogy Trump adminisztrációja jelentős hatással lehet a NATO-ra és a transzatlanti kapcsolatokra, ugyanakkor Európa számára ez egyfajta ébresztőt is jelenthet a saját védelmi felelősségének felvállalásában.
A konferencia első panelja rávilágított a világpolitikai realitásokra, és számos kérdést hagyott nyitva a résztvevők számára.
Továbbra is Magyarországon lesz Európában a legalacsonyabb energiaár. A magyar miniszterelnök megállapodott az amerikai elnökkel, hogy korlátlan időre kaptuk a mentességet a szankciók alól.
Lapozgassátok végig ezt a pár képet, amit csütörtök/péntek lőttem nektek közpénzen.
Ha ez nem diplomáciai siker, akkor micsoda az?
„Orbán Viktor és pártja számára az elmúlt másfél évben nem sok olyan sikeres nap volt, mint a tegnapi.”
A miniszterelnök kifejtette, hogy Magyarországon lesznek a legalacsonyabb energiaárak egész Európában.
Ilyen, amikor szembejön a valóság.
Egy notórius hazudozó, bármiről képes komoly arccal a legnagyobb képtelenségeket állítani.
