Vallott a holland terrorelhárítás, ez a két dolog fenyegeti a nyugati társadalmat a leginkább szerintük
A gázai háború csak rontott a helyzeten.
A norvég biztonsági ügynökség az izraeli ellentétek miatti fokozott fenyegetésekre hivatkozva megemelte a terrorfenyegetettség szintjét, és szigorúbb határellenőrzéseket vezetett be. Megnéztük, mi történik Európában.
Nyitókép: APA-PictureDesk via AFP
Az Euronews cikke rámutat: Norvégia ideiglenes határellenőrzést vezet be a terrorveszély és a terrorfenyegetettség szint emelése után, amit a norvég biztonsági ügynökség elsősorban a zsidó és izraeli célpontok fokozott fenyegetettségére hivatkozva emelt meg. A rendőrség közleménye szerint az ellenőrzések október 22-ig lesznek érvényben.
Ezt is ajánljuk a témában
A gázai háború csak rontott a helyzeten.
A lépés a biztonsági ügynökség, a PST október 8-i bejelentését követi, miszerint „mérsékeltről” „magasra” emeli Norvégia fenyegetettségi szintjét, ami a második legmagasabb szint az ötfokozatú skálán. Norvégia nem tagja az Európai Uniónak, de az ország a schengeni övezet része, ami lehetővé teszi az európai személyazonossági ellenőrzés nélküli utazást. szárazföldi határai vannak az uniós és schengeni tag Svédországgal és Finnországgal. Hollandia eközben a szélsőjobboldali térnyerésben látja a veszélyforrást, és a terrorelhárítás szerint a gázai háború csak rontott a helyzeten.
Ismeretes: az EU-tagországokkal megvalósult határok nélküli schengeni övezet lehetővé teszi, hogy több mint 425 millió uniós polgár, valamint az EU-ban tartózkodó vagy oda látogató nem uniós állampolgárok turisztikai, tanulmányi vagy üzleti céllal korlátozás nélkül szabadon mozoghassanak a tagállamok között. Ez a szabad mozgás lehetővé teszi, hogy az uniós polgárok külön engedélyek nélkül utazhassanak, dolgozhassanak és élhessenek bármely uniós országban.
Szeptemberben Németország a migráció visszaszorítása és a bűnözés elleni küzdelem érdekében 6 hónapra visszaállította a határellenőrzést kilenc határának valamennyi szárazföldi átkelőhelyén. Németország belügyminisztere,
Nancy Faeser szerint a cél „az iszlamista terrorizmus és a súlyos bűncselekmények által jelentett akut veszélyek elleni védelem” volt.
A norvég rendőrség közölte, hogy az új ellenőrzések során nem minden utazót ellenőriznek, és így nem kell késésekre számítani a határátkelőhelyeken.
Ezt is ajánljuk a témában
Bécs, Köln és Madrid is kapott fenyegetést iszlamista csoportoktól a karácsonyi időszakra.
Míg az ukrán parlament már rég elfogadta a hadiállapot és az általános mozgósítás meghosszabbításáról szóló törvényjavaslatokat, a titkosszolgálati szakértő,
Földi László úgy nyilatkozott a Mandinernek, hogy logikátlan lenne az európai terrortámadás – szerinte ugyanis, akik az egészet manipulálják a háttérből, nem céljuk, hogy a társadalmakat olyan mértékben fordítsák szembe a migrációval, hogy azok a politikától követeljék annak leállítását.
„Az ellenfél érdeke, hogy minél több muszlimot Európába juttasson, átalakítva az európai társadalmakat, olyan zavart létrehozva, hogy nehezen lehessen irányítani. Amíg ezt békésen megtehetik, miért is változtatnának ezen a stratégián?” – tette fel még 2023-ban a kérdést Földi László, aki ezért nem tartja logikusnak a támadásokat.
Ezt is ajánljuk a témában
Pedig már több ezer kiképzett iszlám harcos van az Unióban – figyelmeztetett Földi László.
Mégis, még ugyanebben az évben, a terrorfenyegetettség a szomszédban kopogtatott mikor Bécs, Köln és Madrid is kapott fenyegetést iszlamista csoportoktól a karácsonyi időszakra. Ausztria belügyminisztériuma ekkor négy személy letartóztatását jelentette be, akik mind az Iszlám Állam egyik ága, az IS-K tagjai, és támadásokat terveztek az ünnepek idején, különös tekintettel a szenteste napjára.
Nem véletlen, hogy mikor 2024 januárjában Bakondi György sivár jövőt jósolt Nyugat-Európának a Die Weltnek adott interjújában, a lap olvasóinak nagyon tetszett a német migrációs politika magyar bírálata, olyannyira, hogy még kommentekben is kifejezték támogatásukat a Magyar Kormány intézkedéseit illetően.
Emlékezetes: Magyarország kormánya 2020. március 11-én jelentette be a vészhelyzetet, mely legalább november végéig tart.
Ezt is ajánljuk a témában
Bakondi György sivár jövőt jósol Nyugat-Európának a Die Weltnek adott interjújában.