Tenyerét dörzsölve készült a leszámolásra az EP jogállamisági jelentéstevője – csattant, amit kapott vissza

Nyitókép: Romy Arroyo Fernandez / NurPhoto / NurPhoto via AFP

Az Európai Parlament Magyarország jogállamiságával foglalkozó új jelentéstevője, Tineke Strik sajtótájékoztatója előtt az ügyészséggel nem konzultált, tőle adatokat nem kért, viszont a közösségi oldalán már a magyarországi látogatása előtt leírta, hogy szerinte mit fog itt tapasztalni – szögezte le közleményében a Legfőbb Ügyészség.

Ezért, mint írják,

hozzátéve: Magyarországon az ügyészség minden egyes ügyben a törvények előírásait betartva, szakszerűen, politikai befolyástól mentesen jár el.

Mint írta:

A helyszínről származó megbízható információkkal felvértezve

valamint más, az ő kottájából játszó uniós szélsőjobboldali vezetők ellen. És mindenekelőtt szigorúbb végrehajtást követelhetünk az Európai Bizottságtól”.

Azt is leírta: a magyar hatóságokkal fog ugyan találkozni, de példaként csak az emberi jogi biztossal és az integritási hatóságot említette. Annál több delikvenst sorolt fel a saját oldalán: a holland, belga, ír, svéd, dán, valamint a német és az amerikai nagykövetet – közülük a német nagykövetet nemrég saját oldala feddte meg, hogy túlságosan messzire ment a magyar belügyekbe valóbeavatkozásban, David Pressmant viszont nem szorítja ilyen szűk keretek közé hazája.

De Strik azt is elismerte:

„időm nagy részét civil szervezetekkel, aktivistákkal, volt bírákkal és akadémikusokkal fogom tölteni, akik komoly áldozatokat hoznak az alapvető szabadságjogok, a demokrácia és a jogállamiság helyreállításáért folytatott harcuk során. Olyan helyekre is ellátogatok, ahol a roma közösség nehéz körülmények között él”.

Vagyis láthatóan nem kiegyensúlyozott jelentésre, hanem politikai vádirat összeállítására készült.

Az ügyészség továbbá leszögezte: Strik véleménye szerint az ügyészség, a legfőbb főügyész nem független Magyarországon, azonban „a magyar ügyészi szervezet független a végrehajtó hatalomtól, a kormány vagy az igazságügyi miniszter nem utasíthatja a legfőbb ügyészt” – rámutattak, hasonló ügyészi szervezet működik az EU-n belül például Szlovákiában, Finnországban és Portugáliában is, ezzel szemben a francia és a német ügyészi szervezeti modell, miközben a szakminiszter utasíthatja az ügyészeket, erősen hierarchizált, ezzel mégsem volt bajuk az uniós szerveknek.

Az ügyészség emellett helyre teszi a jelentéstevő állítását, miszerint Magyarország az egyik legkorruptabb állam az EU-ban – az Eurobarometer 2023-as felmérése szerint ugyanis alig minden ötödik magyart érint korrupció, és alig 9 százalék találkozott vele a közelmúltban, szemben az általános válasszal, miszerint úgy vélik, van-e ilyen Magyarországon – ez viszont már az uniós átlagnál jobb eredményt jelöl. Az említett 9 százalék esetében pedig az ügyészség fellép, és minden esetben, ahol annak fennállnak a törvényi feltételei, vádat emel.

Korrigálják azt az állítást is, miszerint „Magyarországon teljes büntetlenséget élveznek az elkövetők, illetve az ügyészi hivatalnál eltűnnek az ügyek” – ezzel szemben a magyar ügyészség, ahol annak fennállnak a törvényi feltételei, minden esetben vádat emel, sőt, 2023. óta egy új eljárással ismét bírósághoz lehet fordulni, ha egy feljelentést elutasítanak – éltek is a lehetőséggel tavaly már 35 alkalommal.