„Izrael nem a ti országotok, az Palesztináé” – kifakadt az antiszemita román politikus
A politikus szerint a zsidók felelősek azért, hogy kizárták az államfőválasztás jelöltjei közül.
Az AUR és SOS Romania együttes parlamenti ereje nem várt fordulatot hozhat.
Nyitókép: Daniel MIHAILESCU / AFP
Megháromszorozhatják parlamenti súlyukat Romániában a többi politikai alakulat által szélsőségesnek tartott, szuverenista jelszavakat hangoztató pártok, amelyek képviselete együttesen a 30 százalékot is meghaladhatja – derült ki az INSCOP közvélemény-kutató intézet szerdán ismertetett friss adatsorából.
A Libertatea című lap által megrendelt felmérés szerint a december elsejei parlamenti választásokon a pártpreferenciájukat megnevező választók 30,2 százaléka szavazna a Szociáldemokrata Pártra (PSD), 21,4 százalékuk a Románok Egyesüléséért Szöveteségre (AUR), 13,2 százalékuk az európai néppárti tagsággal rendelkező Nemzeti Liberális Pártra (PNL), 12,7 százalékuk a magát szintén jobbközép pártként meghatározó, rendszerkritikus Mentsétek meg Romániát Szövetségre (USR), 8,1 százalékuk pedig Diana Sosoaca EP-képviselő SOS Romania pártjára.
Az INSCOP által használt minta 3,7 százalékos támogatottságot mutatott ki a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) parlamenti jelöltlistái számára.
A közvélemény-kutató külön grafikonban kiemelte, hogy a jobboldali pártok (PNL, USR) együttes, 30,4 százalékos támogatottsága alig néhány tizeddel magasabb a baloldali PSD támogatottságánál,
míg a szélsőségesnek tartott AUR és SOS Romania együttes parlamenti ereje eléri a 31,8 százalékot, tehát mind a jobb- mind a baloldalét meghaladhatja. (A számításba belevették a PNCR nevű párt támogatottságát is.)
Az INSCOP igazgatója szerint a „szélsőséges-szuverenista profilú pártok” előretörése valódi politikai földrengést idézhet elő Romániában. Remus Stefureac szociológus arra is felhívta a figyelmet, hogy az egymás utáni hétvégeken megrendezett romániai választások sajátos menetrendje jelentősen befolyásolhatja még a december elsején rendezendő parlamenti voksolás eredményét, ugyanis az elnökválasztás első fordulója november 24-én lesz, és annak eredménye jelentős mozgósító erőt jelenthet az államfőjelöltjüket második fordulóba juttató pártok támogatói számára.
Romániában megyei pártlistás arányos rendszerben választják a kétkamarás törvényhozás tagjait, így a parlamenti helyeket a leadott szavazatok arányában osztják el az ötszázalékos választási küszöböt átlépő pártok között.
Az Inscop felmérését október 11-18 között, telefonos módszerrel végezték.
A kutatásnak az államfőjelöltekre vonatkozó eredményeit később teszik közzé.
(MTI)
***
Ezt is ajánljuk a témában
A politikus szerint a zsidók felelősek azért, hogy kizárták az államfőválasztás jelöltjei közül.