„Ez övön aluli”: durván szigoríthatják a szlovák nyelvtörvényt, kiakadtak a magyarok

Nyitókép: AFP/Vladimir Simicek

***

Már egy ideje benne lógott a levegőben, hogy valami készül a témában: az év elejétől benne volt a jogalkotási tervezetben az államnyelv védelmének törvényi szigorítása a kulturális minisztérium részéről, amit a Smer-SD és a Hlas (vagyis: Robert Fico és Peter Pellegrini pártjai) mellett kormányzó kisebb kormánypárt, a radikális Szlovák Nemzeti Párt (SNS) kapott meg.
Egyszóval nem érte váratlanul a felvidéki magyar közvéleményt, amikor a Denník N nevű szlovák lap beszámolt róla, a szaktárca az államnyelvről szóló törvény módosításának előkészítésén dolgozik – s ezt utóbb a Martina Šimkovičová vezette minisztérium is megerősítette.

Mindennek kapcsán három dolgot lehet sejteni:

• hogy szigorítanák a nyelvhasználat felügyeletét,
• eddig csak a közigazgatási szervezetekre (praktikusan: magyar többségű önkormányzatokra) vonatkoztak a bírságok, de immár magukat a lakosokat is szankcionálhatják
• a jogszabály megszegéséért kiszabható bírság nagyságát is emelnék.

A minisztérium indoklása szerint ugyanis baj, hogy nem tudnak elég keményen fellépni a felügyeleti hatóság részéről, s hogy túl alacsony a bírságok 50 és 2500 euró (kb. 20 ezer és egymillió forint) között kiszabható összege, ezért többen rendszeresen megsértik a törvényt.

Aggodalom magyar részről

A történtek után a magyar párt, a Magyar Szövetség vezetői – többek között Gubík László elnök és Őry Péter alelnök – csütörtökön sajtótájékoztatón adtak hangot kritikáiknak – noha mind ők, mind mások leszögezték, hogy a törvénytervezet normaszövege még nem ismert, így csak a kiszivárgott információkra tudnak támaszkodni.

Gubík, aki nem egészen egy hónapja vette át az elnökséget, itt öt pontban foglalta össze a magyar követeléseket.

Az első pontban kiemelte, hogy nincs szükség a törvény szigorítására, és nem látják indokoltnak, miért kellene azt kiterjeszteni az egyes személyekre is, sem azt, hogy miért tervezik emelni a bírságokat, ha

A második pontban az elnök rámutatott, a huszonegyedik században inkább az anglicizmusoktól kellene védeni minden őshonos nyelvet a maga természetes formájában, de a globalizált világban ez tiltásokkal és bírságokkal nem, ösztönzésekkel és motiválással működhet csak. A többi pontban kifejtette, hogy bíznak az ígéretben, hogy állítólag nem a kisebbségi nyelvhasználat ellen lépnek fel a módosítással, s hogy az a nemzetközi szerződésekkel összhangban lesz, de ehhez

felemlegette, hogy a jelenlegi stabil magyar-szlovák viszonyt is terheli ez az ügy.

Végül kijelentette, a Magyar Szövetség nem csak szavakban akar korszakváltást, hanem új nyelvhasználati szemléletet is javasol, amely nem alá- és fölérendelt nyelveket lát, hanem a polgárok által használt nyelveket, amihez Őry a működő szlovén példát hozta fel.

Gubík lapunk kérdésére mindezt kiegészítette azzal, hogy ha nem vezetnek eredményre az előzetes jelzések, és csorbulnak a magyar nyelvhasználat lehetőségei,

Fico maga alakította át a kisebbségi bizottságot, és emelte eggyel magasabb szintre, a kisebbségi kormánytanács szintjére, amelynek elnöke ő maga – így szakpolitikusként is van szava a kérdésben, nem csak kormányfőként – fogalmazott a pártelnök. Gubík úgy véli, a legnagyobb szlovákiai nemzeti kisebbség politikai vezetőjeként legitim módon tárgyalhat Ficóval, és hívhatja fel a figyelmét a módosítás hátrányos voltára mind a magyar nyelvhasználat, mind a magyar-szlovák viszony vonatkozásában, s kérheti, hogy a kisebbik kormánypárt részéről jelentkező szélsőséges igényeket szorítsa vissza.

Természetesen a párttól függetlenül is ki-ki megmozdult a maga módján. Mózes Szabolcs, a Magyar Szövetség korábbi elnökségi tagja például arra hívta fel közösségi oldalán követőit, hogy – kulturáltan megfogalmazott – levelekkel bombázzák a kulturális minisztert;

Ezután a miniszter közölte, hogy ő kellőképpen megindokolta a módosítást Gyimesinek, s hogy „nem lépünk fel támadóan egyetlen nemzetiségi kisebbséggel szemben, csupán az államnyelvet szeretnénk védeni”, Gyimesi pedig közösségi oldalán a találkozó után azt fejtegette, hogy „a kulturális minisztérium finomít a tárcaközi egyeztetésre szánt jogszabály-tervezeten, hogy ne érintse negatívan a magyarokat”, és hogy partnerként kell viszonyulni a közszereplőkhöz, példaként említve, hogy

Gubík erre a csütörtöki sajtótájékoztatón újságírói kérdésre ironikusan úgy reagált: ha ezen múlna, hogy ne szigorítsák az államnyelvtörvényt, szívesen küld egy teherautónyi virágcsokrot a minisztériumba.

Horony Ákos kisebbségügyi kormánybiztos pedig – aki éppenséggel e minőségben a jogalkotó kormány megbízottja – a sajtónak jelezte,

Sőt: a tervezett módosításról akkor szerzett csak tudomást ő maga is, amikor az megjelent a jogszabályokat tartalmazó Slov-lex portálon, de értelemszerűen nem ért egyet azzal, hogy a törvény szigorításra szorulna, különösen, hogy eleve nincs egyensúlyban a két nyelv ott sem, ahol erre a törvény most lehetőséget biztosít. Horony nemrég Gubíkkal is találkozott, egyeztetendő a kérdésről.

A kérdés a magyar kormány reakcióját is kiváltotta.

Baljós árnyak

Márpedig akármit ígért a miniszter Gyimesinek négyszemközt, akármit kommunikáltak aztán a nyilvánossággal, a helyzetre jól rálátó informátorunk szerint több jel arra utal, hogy nem lesz itt szép szó és békesség.

Vagy – kiindulva abból, hogy magánszemélyek is szankcionálhatók – más hirdetések is. S azt is álságosnak tartja, hogy Šimkovičová közösségi oldalán arról posztol, hogy nem akarnak hozzányúlni a kisebbségi nyelvhasználatot szabályozó törvényhez: hiszen az egyrészt nem is a kulturális minisztérium hatásköre, és nem is írja felül az államnyelv védelmére hivatkozva hozott törvényt, ha életbe lép a szigorítás:

Általános vélekedés egyébként a törvénymódosítás kapcsán, hogy az nem más célt szolgál, mint a Fico-kormány konszolidáló intézkedéseiről elterelni a figyelmet a magyarkártya előhúzásával, elvégre komoly áfaemelés és sokakat érintő megszorításcsomag lép életbe hamarosan.

Ám forrásunk is, aki – amellett, hogy egyetértett a politikusokkal, miszerint teljesen feleslegesnek tűnik a két nemzet és a két kormány között normalizálódott viszonyt mondvacsinált okokból felrúgni – úgy véli, a történtek mögött még csak nem is ez áll.

Hanem egyszerűen arról van szó, hogy a nemzeti párt „kulturális szárnyának” régi, magyarellenes veteránjai szülték ezt a javaslatot, vagyis egyszerűen felszínre tört az ideig-óráig takargatott hungarofóbia és a szlovák nyelv dominanciájának mindenáron való bizonygatása. Információk vannak arról is, hogy megtöbbszöröznék a bírságokat, és kiterjesztenék azt a magánszemélyekre, vagyis az egyéni vállalkozókra; s emellett szigorítanák az ellenőrzés mikéntjét is.

„A néhány generációval ezelőtti nacionalisták fejkörmérővel ellenőrizték, kellőképpen árja-e valaki, most meg úgy néz ki, betűmértékkel mászkálnak, és kiírásokat, plakátokat méricskélnek” – fakadt ki forrásunk. Mindez pedig ahhoz vezet, hogy ismét visszaszorulhat a magyar nyelv a közterekről, hiszen a felvidéki magyar ember nem nagyon olvas jogszabályokat, viszont inkább meglapul, s akár túl is teljesít ilyen esetekben, lévén bőségesen van rossz történelmi tapasztalata arról, milyen következményekkel jár, ha nem így tesz.

A Magyar Szövetség részéről is rámutattak a rendelkezés álságosságára, például az angol nyelv kapcsán mutatott toleranciát kérdésünkre Gubík László is felemlegette, de az Új Szónak is nyilatkozott a párt szóvivője, aki rámutatott, hogy „a telefonszolgáltató tisztán angol plakátja a pozsonyi határátkelőnél valahogy nem okoz gondot.”

A magyar nyelv visszaszorulására Őry Péter egyébként már korábban lapunknak is felhívta a figyelmet, de a csütörtöki sajtótájékoztatón is rámutatott:

ezért egységesen azt javasolják a miniszterasszonynak, hogy a nemzeti kisebbségek felé ne változtasson a jelenlegi törvényen. Egyébiránt bemutatott több minisztériumi honlapot is, ahol szintén erős anglicizmusok jelentek meg, köztük a kulturális szaktárcáét – „van egy magyar mondás: előbb mindenki jobb, ha a saját portáján sepreget” – fogalmazott. Gyimesi alig burkolt kritikájára is reagált: „az aggodalom jogos – engedjék már meg nekünk, hogy aggódjunk magunkért, a közösségünkért, mert a történelmi tapasztalataink nem jók”.

Mindemellett Őry korábban letett már az asztalra egy új, kisebbségi nyelvhasználat szabályozásáról szóló javaslatot, ám akkor a magyar közvélemény erre nem rezonált igazán – most, hogy úgymond „helyzet van”, a Magyar Szövetség maga is szándékozik előállni egy korszakváltónak és szemléletváltónak nevezett javaslattal ennek alapján is.

Minderről hétfőn tárgyal majd a párt elnöksége.