Szerte Európában válságban van az egészségügy
Országos sztrájkoktól a megfizethetetlen gyógyszerárakig: egyre több európai országban kerül krízisbe az egészségügy rendszere.
Az Euractiv számolt be a helyzetről, térségünk és nyugati országok is érintettek.
Nyitókép: Frank Hoermann / SVEN SIMON / SVEN SIMON / dpa Picture-Alliance via AFP
***
Európaiak millióinak nincs hozzáférése olyan alapvető dolgokhoz, mint az egészségügy és a megfelelő élelmiszer – tette közzé az Ipsos és a francia Secours Populaire jótékonysági szervezet felmérését az Euractiv. Összesen kilenc országot vizsgáltak, nyugatiakat, vagyis Franciaországot, Németországot, Olaszországot, Portugáliát és az Egyesült Királyságot, valamint közép- és kelet-európai országokat is, amelyek között hazánk nem szerepelt, Lengyelország, Szerbia, Románia és Moldávia viszont igen.
A szervezet főtitkára az Euractivnak azt mondta, hogy a COVID-válság és az ukrajnai háború soha nem látott inflációt hozott, ami olyan gazdasági válsághoz vezetett, amely minden európai országot megrázta.
Ez önmagában nem szolgálna újdonsággal, mindennek a számszerű vetülete azonban igen. Például, hogy tízből csaknem három európai – 29 százalék – azt állítja, hogy bizonytalanná vált a megélhetése.
Értelemszerűen ez annál inkább így van, minél szegényebb országról beszélünk. „A görögök húsz, a moldávok 14 százaléka azt állítja, hogy nehézségekkel küzd a megélhetésért. Ez a szám alacsonyabb a gazdagabb országok esetében: 5 a franciák és olaszok, 6 a lengyelek, britek és portugálok, valamint 8 a németek esetében” – sorolja.
A görögök kimondottan rossz helyzetben vannak. „Görögországban a 2008-as gazdasági válság még nem ért véget”, az ország képtelen kilábalni belőle. Eközben, teszi hozzá a cikk, az amúgy is egyik legalacsonyabb európai GDP-vel rendelkező Moldovát tovább gyengítette az Ukrajna elleni orosz háború és az ukrán menekültáradat.
Egyes nyugati országokban valamelyest csökkennek ezek a válságtünetek, ha működik a szociális jólléti rendszer, így a németeket, franciákat és a briteket ezért ütötte meg kevésbé az ennyire alapvető szükségleteket érintő válság – ám még náluk is kénytelenek csökkenteni az olyan szükségleteiket, mint az étkezés, a fűtés vagy az egészségügyi ellátás.
Utóbbi kapcsán minden harmadik európainak kellett lemondania egészségügyi ellátásról azért, mert anyagilag megterhelte volna (a cikk nem tér ki részletesebben, hogy a közfinanszírozott egészségügyi ellátás ellenére miért került erre sor).
Mindez korántsem csak a keleti országokra vonatkozik, számos nyugati jóléti állam is hasonló gondokkal küzd.
Ezt is ajánljuk a témában
Országos sztrájkoktól a megfizethetetlen gyógyszerárakig: egyre több európai országban kerül krízisbe az egészségügy rendszere.
Hogy nyugaton sincs kolbászból a kerítés, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy
Mindenesetre az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés hiánya a leginkább érintettek betegségeinek súlyosbodásához vezethet, emellett kezeléseik a közösségnek is többe kerülnek később.
A felmérésben az is szerepel, hogy önmagában az, hogy munkája van az embernek, még nem garancia arra, hogy anyagi biztonságban él, legalábbis a megkérdezettek 35 százaléka ezt így látja.
Az eredeti felmérésben még érdekesebb adatok olvashatók. Például, hogy ezalapján úgy találták, hogy
a franciák 62%-át érinti vagy fenyegeti a szegénység
vagy a megnövekedett energiaszámlák miatt
a megkérdezettek 43 százaléka időnként, vagy egyáltalán nem fűti az otthonát a hidegben.
A szegénység kapcsán nemrég készült felmérés szerint Magyarországon sem fényes a helyzet, ugyanakkor a tényleges szegénység valamivel kevesebb embert fenyeget az uniós átlagnál.
Ezt is ajánljuk a témában
Hiába riogatnak az ellenkezőjével, a statisztikák szerint az unió átlagánál jobban állunk.