Szegénység: az emberek harmada nem tudja megfizetni az egészségügyi ellátást ezekben az európai országokban

2024. szeptember 13. 19:00

Az Euractiv számolt be a helyzetről, térségünk és nyugati országok is érintettek.

2024. szeptember 13. 19:00
Empty hospital bed in the intensive care unit.

Nyitókép: Frank Hoermann / SVEN SIMON / SVEN SIMON / dpa Picture-Alliance via AFP

***

Európaiak millióinak nincs hozzáférése olyan alapvető dolgokhoz, mint az egészségügy és a megfelelő élelmiszer – tette közzé az Ipsos és a francia Secours Populaire jótékonysági szervezet felmérését az Euractiv. Összesen kilenc országot vizsgáltak, nyugatiakat, vagyis Franciaországot, Németországot, Olaszországot, Portugáliát és az Egyesült Királyságot, valamint közép- és kelet-európai országokat is, amelyek között hazánk nem szerepelt, Lengyelország, Szerbia, Románia és Moldávia viszont igen.

A szervezet főtitkára az Euractivnak azt mondta, hogy a COVID-válság és az ukrajnai háború soha nem látott inflációt hozott, ami olyan gazdasági válsághoz vezetett, amely minden európai országot megrázta.

Ez önmagában nem szolgálna újdonsággal, mindennek a számszerű vetülete azonban igen. Például, hogy tízből csaknem három európai – 29 százalék – azt állítja, hogy bizonytalanná vált a megélhetése.

Értelemszerűen ez annál inkább így van, minél szegényebb országról beszélünk. „A görögök húsz, a moldávok 14 százaléka azt állítja, hogy nehézségekkel küzd a megélhetésért. Ez a szám alacsonyabb a gazdagabb országok esetében: 5 a franciák és olaszok, 6 a lengyelek, britek és portugálok, valamint 8 a németek esetében” – sorolja.

Gyűjtés az orvosoknak

A görögök kimondottan rossz helyzetben vannak. „Görögországban a 2008-as gazdasági válság még nem ért véget”, az ország képtelen kilábalni belőle. Eközben, teszi hozzá a cikk, az amúgy is egyik legalacsonyabb európai GDP-vel rendelkező Moldovát tovább gyengítette az Ukrajna elleni orosz háború és az ukrán menekültáradat.

Egyes nyugati országokban valamelyest csökkennek ezek a válságtünetek, ha működik a szociális jólléti rendszer, így a németeket, franciákat és a briteket ezért ütötte meg kevésbé az ennyire alapvető szükségleteket érintő válság – ám még náluk is kénytelenek csökkenteni az olyan szükségleteiket, mint az étkezés, a fűtés vagy az egészségügyi ellátás.

Utóbbi kapcsán minden harmadik európainak kellett lemondania egészségügyi ellátásról azért, mert anyagilag megterhelte volna (a cikk nem tér ki részletesebben, hogy a közfinanszírozott egészségügyi ellátás ellenére miért került erre sor).

Mindez korántsem csak a keleti országokra vonatkozik, számos nyugati jóléti állam is hasonló gondokkal küzd.

Ezt is ajánljuk a témában

Hogy nyugaton sincs kolbászból a kerítés, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy

  • a briteknél például Banksy rendezett gyűjtést az egészségügy számára, s az orvosok negyede innen is elfelé igyekszik
  • a németeknél a klimatizált kórházi osztályok hiánya miatt a betegek hozzátartozói kell, hogy jégakkukat hozzanak be az intézményekbe
  • Franciaországban pedig munkaerőt importálnának az orvoshiány miatt

Mindenesetre az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés hiánya a leginkább érintettek betegségeinek súlyosbodásához vezethet, emellett kezeléseik a közösségnek is többe kerülnek később.

A szegénység is újra felütötte a fejét

A felmérésben az is szerepel, hogy önmagában az, hogy munkája van az embernek, még nem garancia arra, hogy anyagi biztonságban él, legalábbis a megkérdezettek 35 százaléka ezt így látja.

Az eredeti felmérésben még érdekesebb adatok olvashatók. Például, hogy ezalapján úgy találták, hogy 

a franciák 62%-át érinti vagy fenyegeti a szegénység

vagy a megnövekedett energiaszámlák miatt

a megkérdezettek 43 százaléka időnként, vagy egyáltalán nem fűti az otthonát a hidegben.

A szegénység kapcsán nemrég készült felmérés szerint Magyarországon sem fényes a helyzet, ugyanakkor a tényleges szegénység valamivel kevesebb embert fenyeget az uniós átlagnál.

Ezt is ajánljuk a témában

 

Összesen 41 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Zolotarjov
2024. szeptember 13. 22:22
Románia fényévekkel..! :)
Vata Aripeit
2024. szeptember 13. 21:27
A magyar egészségügyet fikázók valamiért mégis hazajárnak igénybe venni azt. Ha nem így lenne, akkor az a kevés itt maradt magyar simán elférne a rendelőkben, de azok a milliók, akik kivándoroltak innen a nyomorból valamiért itt ápoltatja/ kezelteti/ műteti magát. Rohadék egy bagázs
billysparks
2024. szeptember 13. 20:21
Cseh barátnőm se fűt télen.15 fok van nála és arra vár, hogy majd a szomszédok fűtenek. Csak hát a szomszédok is így gondolkodnak. Amikor már nagyon hideg van, akkor fürdés előtt beröffenti a fűtést. Peklárova ( a cseh Dobrev) azt javasolta a cseheknek, hogy vegyenek fel három pulóvert, ha fáznak otthon. Ha a barátnőm azt szeretné, hogy nála is 23 fok legyen télen állandóan, mint nálam, nem tudná kifizetni. Nekem meg a fűtésszámlám a legnagyobb hidegben sem éri el a fizetésem 10%-át. Igaz, nála még a jó időkben sem volt 18 foknál nagyobb meleg, télen mindig fáztam nála és ha szóvá tettem, húzta a száját, hogy mennyibe fog neki ez kerülni. A csehek fogtechnikusok, iszonyat garasosok. Viszont egy szakrendelésre két hétnél nincs hosszabb várakozási idő náluk. Olyan, hogy kardiológiára két hónapos várakozási idő, az ismeretlen. Pedig nincs több orvos náluk és kevesebbet is keresnek a dokik. Talán el kéne menni oda egy tanulmányútra, hogy mit csinálnak másként.
orokkuruc-2
2024. szeptember 13. 19:59
JohnnyFirpo77 2024. szeptember 13. 19:48 miniszterelnököd a magyar történelem eddigi legkorruptabb vezetője. .. a kedvenced meg a szarunk!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!