Oroszország az európai szövetségben?

Nyitókép: MTI/EPA/Jurij Kocsetkov

„A történelem tehát haladhatott volna abba az irányba is, hogy a nyugat-európai német-francia tandem 1990 után hirtelen kiegészült volna egy német-orosszal, így egy érdekeltségbe és szövetségbe vonva egész Európát. Utólag persze könnyű okoskodni, akkor azonban ez egyáltalán nem volt benne a levegőben. Igaz, a német egység is merész gondolatnak számított, a brit miniszterelnök például nagyon kapálódzott ellene, s ha – nagyrészt nekünk, magyaroknak köszönhetően – nem omlik le olyan könnyen és vértelenül a berlini fal, talán létre sem jön.

A magyar politika azonban már akkor is fel tudott mutatni egy különleges képességű, nem csak rövid távon gondolkodó miniszterelnököt, aki rajta tartotta kezét a világpolitika ütőerén, gondoljunk akár a visegrádi együttműködés szorgalmazására. Az elmúlt húsz év egyik legjobb magyar filmjében, a Blokádban van egy jelenet, amikor Antall József és Göncz Árpád látogatást tesznek Gorbacsovnál, és Antall felveti a Varsói Szerződés (VSZ) megszűnését. Gorbacsov értetlenkedik; szűnjön meg tehát a VSZ és a NATO is, mire a filmbeli magyar kormányfő így válaszol: »Azt javaslom, hogy együtt lépjünk be a NATO-ba, Magyarország, Csehszlovákia, Lengyelország és a Szovjetunió. Mindannyian, és legyen a NATO egy új, összeurópai biztonsági rendszer.«

Ha ez a részlet hiteles jegyzőkönyv(ek) alapján készült, akkor a miniszterelnökünk zsenijét bizonyítja; mindenkinél előbb, de legalább is bátrabban ismert fel egy olyan lehetőséget, amely a francia-német modellt követve egy békés, erős, egységes Európát hozott volna létre. Gorbacsov mind a filmben, mind pedig valószínűleg a valóságban ezt elképzelhetetlennek tartotta, a hidegháború utáni pillanatokban irreális, sőt abszurd volt a Vlagyivosztoktól Lisszabonig terjedő összefogás. Amint aztán később ennek mégis kezdtek körvonalai kirajzolódni, az USA közbelépett.

Ha a párbeszéd pusztán a forgatókönyvíró fantáziájának szüleménye, akkor is remek, hiszen egy – még ma is alig-alig kimondott – változatot mutat be, a magyar miniszterelnök szájába adva ennek talán legelső megfogalmazását, így azt sugallva, hogy értve az idők szavát – sőt többnyire megelőzve azt –, a sorsfordító kérdésekről alkotott nézeteink egy szebb jövőt vetíthetnének előre.”