Kiderült, miért van szüksége Kínának Magyarországra, miközben a nagyhatalom maga a világ gazdasági motorja

Nyitókép: CFOTO /AFP

Kína kormányzata erre az évre vonatkozóan 5 százalékos GDP növekedést céloz meg hivatalosan, és 12 millió munkahelyet kíván teremteni 2024-ben. 

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) május végén 0,4 százalékponttal növelte Kína növekedési előrejelzését, és a GDP éves növekedését 5 százalékra tette. Ezt követte a BNP Paribas, a City Bank és a Goldman Sachs is. Bár az ingatlanpiaci korrekció még nem fejeződött be, már látható jelei vannak a szektorban a kormányzati és jegybanki intézkedések pozitív hatásainak. Az export ismét növekszik, bár 2023 áprilistól novemberig csökkent az export volumene, 2023 végétől kezdve ismét növekedés jellemző.

Érdekes, hogy 2019-ben magasabb növekedés mellett kevesebb munkahely teremtést fogalmaztak meg, azaz 6,0-6,5 százalékos növekedést 11 millió munkahely létrehozása mellett.

Egyúttal érdemes kiemelni, hogy nehéz elválasztani a külső és a belső tényezők okozta hatásokat. Az elmúlt két évtized számos krízise számos külső negatív hatás érte a kínai gazdaságot: a 2008-2009-es pénzügyi válság, a 2021-es pandémia, a 2022-es geopolitikai feszültségek mind lassították Kína növekedését, és hogy melyik válság vagy éppen melyik belső tényező mekkora hatással volt a korábban 10 százalék körül lévő növekedés csökkenésére, nehezen felmérhető.

2024-ben a makrogazdasági mutatók közül a fogyasztás, az export és a beruházások mind javultak 2023-hoz képest. Az összberuházások 4 százalékkal nőttek az év első öt hónapjában, a fogyasztás 3,7 százalékkal nőtt az előző évhez képest, és az export is 12 százalékkal emelkedett májusban; ugyanakkor a hosszú távú tényezők között kell említeni, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió protekcionista intézkedései nehezíthetik a kínai exportot.

Globalizáció: Kína és Magyarország

Kína stratégiájának központi eleme a globalizáció folytatása. Az Övezet és Út kezdeményezés és más kínai gazdasági projektek Kína gazdasági és politikai hatalmának tudatos, stratégiailag előre megfontolt kiterjesztését jelentik, de amellett, hogy sok más ország is haszonélvezője ezeknek a kezdeményezéseknek, 

Az Övezet és Út kezdeményezés Magyarország számára a megfelelő időben született, hiszen csaknem egybeesett a keleti nyitás politikájával, amely a magyar kereskedelmi, beruházási kapcsolatok és technológiai transzfer bővítését célozza meg, azaz a gazdaság diverzifikációját segíti elő. A kínai-magyar kapcsolatokban a kereskedelem és a kínai közvetlen beruházások növekvő volumene figyelhető meg, különösen az elektromos autók és akkumulátorok gyártásában.

Ugyanakkor az Európai Bizottság nemrégiben megszületett döntése a kínai elektromos autók importvámjainak jelentős növeléséről ismét geopolitikai színezetet adott ezeknek a beruházásoknak. 

A magyar sajtóban talán kevésbé ismert, hogy 

és ők alapvetően a szabad kereskedelmet támogatják. Ironikus a helyzetben az, hogy éppen azok tiltakoznak, akiket az intézkedés meg akart védeni.

Az ipari kapacitások és túlkínálat kérdése

Míg Magyarország és Kína között a gazdasági kapcsolatok két okból is virágoznak: egyértelmű gazdasági előnyökkel járnak mindkét ország számára, és nincsenek ideológiai és politikai ellentétek közöttük, addig Kína más nyugati országokkal való kapcsolatai nem mindig ilyen rózsásak. Az egyik ilyen új vita, az úgynevezett „ipari túlkapacitások” kérdése. Az USA és az EU nemrégiben azzal vádolta Kínát, hogy állami támogatásokkal túlkínálatot hoz létre, ami nehézségeket okoz a nyugati vállalatoknak. 

Ugyanakkor a rendszerszintű állami támogatás nem csak a kínai gazdaság sajátja, a Global Trade Alert 2022-es jelentése szerint az EU és az USA gyakran alkalmaz állami támogatásokat, nemcsak Kína, sőt a három nagy szereplő közül az EU folytatja a legprotekcionistább kereskedelmi politikát, mind a támogatások száma, mind azok értéke tekintetében. Sőt, hogy még bonyolultabb legyen a kérdés, 

A jövőbeli együttműködés Kína és Magyarország között

Moldicz Csaba szerint a két ország közötti együttműködés elsődlegesen gazdasági jellegű és feszültségektől mentes. Kína befektetései és kereskedelmi kapcsolatai diverzifikációt kínálnak Magyarország számára, és Magyarország is előnyös helyzetben van, hogy a kínai vállalatok számára belépési pontként szolgálhat az EU piacára. Az EU protekcionista intézkedéseinek hatásai ellensúlyozhatók kínai beruházásokkal Magyarországon, ami segíthet elkerülni az európai protekcionizmus legrosszabb hatásait és fenntartani a gazdasági kapcsolatokat a két régió között.

Moldicz szerint az európai vállalatok hívása a protekcionista intézkedések elkerülésére figyelmeztetésként kellene, hogy szolgáljon az európai döntéshozók számára. Ugyanakkor a Kína és az EU közötti kereskedelmi kapcsolatok romlására lehet számítani. Magyarország és Kína azonban számos területen együttműködhet, különösen a kínai vállalatok európai piacra történő belépésében, ami végeredményben segítheti a globalizáció folytatását.