Így látják kínai kutatók a Magyarország és Kína közötti kapcsolatokat

Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Hszi Csin-ping kínai elnök magyarországi látogatása kapcsán a két ország közötti együttműködésről beszélgettünk Dr. Ju Weiwei-jel, a Kína-KKE Intézet ügyvezető igazgatójával és Dr. Kong Yuan-nal, az európai ügyek kutatójával. A szakemberek kiemelték, hogy Kína és Magyarország jó és stabil kapcsolatai a pragmatikus együttműködésen alapulnak.

Egyrészt a pragmatikus együttműködés kölcsönös előnyöket hozott mindkét országnak és mindkét fél népének. 

Másrészt a jó kínai-magyar kapcsolatokkal Kína megmutatta a külvilágnak, hogy az „Övezet és Út” kiépítésének előmozdítása és a Kína–Kelet-Közép-Európa (KKE) együttműködési mechanizmus elmélyítése fontos fejlődési lehetőséget jelent a térségbeli országok számára. 

A szakértők néhány példával is szándékoztak alátámasztani a mondanivalójukat. Először is, 

A magyar-szerb vasútvonal, mint a kínai-magyar és az „Egy övezet, egy út” építésének zászlóshajóprojektje, folyamatosan épül Magyarországon, és jelenleg a pályafektetés zökkenőmentesen halad. A teljes projekt több mint félig elkészült, és várhatóan 2025-ben megnyitják a forgalom előtt. A magyar-szerb vasútvonal üzembe helyezésével nagyban megkönnyíti majd a magyar és szerb emberek utazását, lendületet ad az útvonal mentén zajló gazdasági fejlődésnek, így Európa szerintük láthatja, hogy Kína „Egy övezet, egy út” építése hogyan szolgálja minden fél és minden ország lakosságának érdekeit. 

A Ningde Times és a BYD mint a kínai vállalatok képviselői készek nagyszabású befektetéseket létrehozni hazánkban,

Kínának és Magyarországnak a szakértők szerint több „kicsi, de szép” projekteket is ki kell fejlesztenie. Ezekről tavaly beszélt Hszi elnök. Ilyen például a városi közlekedés építése, a kis szél- és naperőművek, a zöld és digitális technológiai alkalmazások, valamint a mezőgazdasági termékek feldolgozása, hogy szervesen összekapcsolják a „nagy infrastruktúrát” és a „kis és szép” projekteket, így elősegítve a mélyebb és átfogóbb gyakorlati együttműködést a két ország között.

Országaink kultúráinak kölcsönös megismerése és ismertetése ugyancsak fontos feladat a megszólaltatott szakértők szerint. Az állampolgárok közötti kommunikáció a kínai–magyar kapcsolatok fejlődésének forrása; és országaink számos területen, mint például az oktatás, a kultúra, a média, és a kutatás területein jó alapokkal rendelkeznek. 

A jövőben a két országnak mélyebb együttműködést folytathat a kulturális csereprogramok, a tudományos kutatás, a felsőoktatás és a szakképzés területén. A kínai szakértők leszögezik: „Kínának és Magyarországnak megvan a maga egyedülálló és csodálatos civilizációja, és a két civilizáció közötti kölcsönös tanulás és megbecsülés nemcsak a két ország közötti kapcsolat előmozdítása szempontjából lesz nagy jelentőségű, hanem a globális civilizációk sokszínűségéhez is új módon járul hozzá”.