Hszi Csin-ping kínai elnök magyarországi látogatását a két állam 75 éves kapcsolatfelvételének évfordulójához méltó eseményként értékelte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Orbán Viktor és az ázsiai vezető több megállapodást, illetve beruházást is aláírt.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter történelmi látogatásként értékelte Hszi Csin-ping magyarországi útját, mivel legutóbb 20 éve járt kínai elnök hazánkban – így méltó ünnepe volt ez az országok kapcsolatfelvételének 75. évfordulójának. Elmondta, hogy a kínai és magyar képviselők 18 fontos megegyezést írtak alá.
Először arról számolt be, hogy a kelet–nyugati összeköttetések fejlesztését célzó kínai Egy övezet, egy út stratégia keretében a két ország olyan projektlistát állított össze, amelyen a közösen végrehajtandó beruházások, fejlesztések szerepelnek.
Kiemelte, hogy mindezt tegnap bővítették, ennek alapján
megkezdik a Budapestet elkerülő vasúti gyűrű építésének előkészítését egy közös kínai–magyar fejlesztés keretében.
„Ezt régen V0 néven említettük. E Budapestet elkerülő vasúti gyűrű megépítésének az előkészítése most megindul, egy közös kínai–magyar fejlesztés keretében.” Elmondása szerint erre azért van óriási szükség, mert Magyarországon jelentős kínai beruházások zajlanak, alapvetően az ország keleti felében, de az itt előállítandó termékeket döntő részben Európa nyugati részén fogják piacra bocsátani, ezért hatékonyabbá és fenntarthatóbbá kell tenni a szállítást.
„Emellett megkezdjük az előkészítését egy olyan gyorsvasúti összeköttetésnek, amely azt célozza, hogy a repülőtérről Budapest belvárosába gyorsan, kulturáltan lehessen megérkezni” – közölte.
Orbán Viktor ehhez kapcsolódóan azt részletezte a kínai elnökkel tett sajtónyilatkozata során, hogy
jelenleg 6400 milliárd forintnyi kínai beruházás zajlik hazánkban, és a két állam közti kereskedelem értéke húsz év alatt 3 milliárdról 12 milliárd dollárra emelkedett.
A miniszterelnök megemlítette: büszkék vagyunk arra, hogy helytállunk az ezekért a befektetésekért folytatott versenyben, majd kijelentette, Magyarország továbbra is korrekt, tisztességes körülményeket biztosít az itt beruházó kínai vállalatok számára. „Megteremtjük a lehetőségét annak, hogy a legmodernebb nyugati és a legmodernebb keleti technológia Magyarországon találkozhasson és építhessen ki együttműködést” – fogalmazott Orbán Viktor, hozzátéve: a magyaroknak komoly ambíciói vannak, hiszen miután az előző „egy szégyenteljes évszázad volt, amit elvesztettünk”, a 21. századot már megnyerni akarjuk.
Hangsúlyozta:
ehhez a győzelemhez pedig nekünk partnerekre, befektetőkre és a világ legmodernebb technológiájára van szükségünk.
Szijjártó Péter értékelésében arra is kitért, hogy megkezdik az előkészítését az elektromos autók töltőhálózat-fejlesztésének, ugyanis „a jövő az elektromos autózásé, így lehet megóvni a környezetünket”. „Megállapodtunk, hogy Magyarországon az elektromos autók töltőhálózatát fejlesztjük annak érdekében, hogy az ország minél több pontján minél gyorsabban lehessen feltölteni ezeket a kocsikat.”
Hozzáfűzte, hogy emellett megkezdik Európa legmodernebb, legnagyobb, legbiztonságosabb és leggyorsabb átengedést biztosító határátkelőhelyének megépítését Magyarország és Szerbia között. „A röszkei autópálya-határátkelő rendkívüli mértékben leterhelt. Sajnos mindannyiunk számára ismerősek a képek a hosszú kamion- vagy autósorokról. Szeretnénk, ha ez nem így lenne a jövőben, nem kellene hosszú órákon, napokon keresztül várakozniuk sem a személy-, sem a teherforgalomban résztvevőknek” – mutatott rá.
Jelezte azt is, hogy a szerb és a kínai partnerekkel közösen megvizsgálják annak a lehetőségét, hogy milyen módon lehetne a lehető leggyorsabban kőolajvezetéket építeni Magyarország és Szerbia között, hozzájárulva ezzel mindkét ország, ezáltal az egész térség energiaellátásának biztonságához.
A miniszter hangsúlyozta, hogy
a mezőgazdasági export fontos szerepet játszik a kétoldalú kereskedelemben,
különös tekintettel arra, hogy Közép-Európában Magyarország rendelkezik a legtöbb kínai exportengedéllyel, az érintett termékek köre pedig a mai megállapodás nyomán tovább bővül, például a cseresznyét is felveszik a listára.
Végezetül Szijjártó Péter tudatta, hogy olyan új területre is kiterjesztik az együttműködést, amely új dimenziót hozhat a kétoldalú kapcsolatokba, ez pedig a nukleáris energia.
Abban állapodtunk meg a kínaiakkal, a kínai kormánnyal, hogy a nukleáris ipar teljes vertikumára készítünk együttműködési programot annak érdekében, hogy a villamosenergia-előállítás legolcsóbb, legbiztonságosabb, leghatékonyabb módját mindkét ország megfelelőképp tudja alkalmazni”
– emelte ki.
Ezzel összefüggésben megjegyezte, hogy a következő években az áramigény meredeken nő az egész világon, és ezt a keresletet leginkább nukleáris energiával lehet kiszolgálni. „Azok az országok lesznek jó helyzetben, biztonságban, amelyeknek komoly nukleáris kapacitásai lesznek” – szögezte le.
A nukleáris megállapodással kapcsolatban Orbán Viktor elmondta, nagy lehetőséget tartogat, hogy a Magyarország és Kína közötti együttműködést a nukleáris ipar teljes spektrumára ki tudjuk terjeszteni.
A kormányfő kiemelte: ez nem csupán gazdasági tény, hanem a bizalom kifejeződése is. A nukleáris ipar területén Magyarországnak komoly nemzetközi tapasztalata és presztízse van – húzta alá. Több mint ötven éve vagyunk ebben az iparágban, és jelenleg is Európa legnagyobb nukleáris fejlesztése Magyarországon történik – közölte a miniszterelnök. Hozzátette: az a terv, hogy a következő évtized elejére már 60–70 százalék között lesz hazánkban a nukleáris energia aránya.
Orbán Viktor miniszterelnök úgy értékelte a magyar–kínai kapcsolatokat, hogy azok a megszakítatlan barátság hosszú évtizedeire tekinthetnek vissza. A kínai elnök és a magyar kormányfő egyaránt megemlítette, hogy a két ország viszonya mindig is a kölcsönös bizalom és tisztelet alapjain állt. Orbán Viktor kiemelte, hogy Magyarország mindig is az „egy Kína elvét” vallotta. Hszi Csin-ping jelezte, országa nagyra értékeli ezt a hozzáállást, és megerősítette,
a két ország mindig megtett mindent, hogy kétoldalú kapcsolataikat és az együttműködést „aranyútra” vezessék a nagyobb célok elérése érdekében.
Ehhez kapcsolódóan azt is jelezte, Magyarország keleti nyitás stratégiája és az Egy övezet, egy út kezdeményezés kompatibilis egymással. Éppen ezért vonták szorosabbra az együttműködést a fejlődési stratégiában, mélyítették a kereskedelmi kapcsolatokat, a pénzügyi-gazdasági együttműködést, mozdították előre a Budapest–Belgrád vasútvonal fejlesztését, valamint terjesztették ki az együttműködést a feltörekvő ágazatokban.
Elmondta, mindketten hisznek abban, hogy Kína és a kelet-közép-európai országok közötti együttműködés egybeesik a kiterjedt konzultáció elvével.
Kína fontos pólusként tekint Európára, és támogatja, hogy Magyarország nagyobb szerepet játsszon az EU-ban
– közölte.
Az ázsiai nagyhatalom modernizációja óriási lehetőségeket rejt a világ számára, és Kína közös fejlődést és prosperitást kíván élvezni Magyarországgal – mondta zárásként a Hszi Csin-ping.
Orbán Viktor végül támogatásáról biztosította az ukrajnai konfliktus lezárását célzó kínai békekezdeményezést is. Jelezte, Magyarország azonnali tűzszünetet és béketárgyalásokat szorgalmaz, emellett támogat minden nemzetközi erőfeszítést, ami a béke felé mutat. Hangsúlyozta: támogatjuk a Hszi Csin-ping által bemutatott kínai békekezdeményezést is.
(Forrás: MTI)
Kapcsolódó:
Címlapfotó: MTI/Koszticsák Szilárd
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
Mi lesz a következményük a Magyar Péter-féle hangfelvételeknek? Elhozza-e Donald Trump a békét? Talpra áll-e az európai és a magyar gazdaság? Dévényi István és Gajdics Ottó vitája.
„Mintha büdös koldusok lennének, akik betévedtek egy menő bulira, ahonnan nem merik őket kidobnii”– Rod Dreher egyedüli konzervatívként a Nexus Intézet amszterdami fórumán járt.
Gyurcsány Ferenc tiszteletdíja négyhavi összegével megegyező mértékben, 14 138 736 forinttal csökkenhet.
A miniszterelnök szerint a modernitás ma már nem nyugati kategória.
A biztonságpolitikai szakértő szerint van realitása, hogy Putyin leülne tárgyalni a tűzszünetről.
A magyar tudományos kutatói hálózat ökoszisztémáját a HUN-REN fogja össze, amely az Országgyűlésnek benyújtott tervezet szerint sajátos jogállású intézményé válik.
A támadás után az orosz és ukrán vezetők eltérő verziókat adtak elő a fegyverek típusáról és hatásáról.
A MÁV-csoportnál elrendelte a téli forgalmi eljárások alkalmazását, a rendkívüli helyzetekre reagálni tudó ügyeleti rend érvényesítését – tájékoztatott Hegyi Zsolt.
