Szigetelőszalaggal a falra ragasztottak egy banánt: hatmillió dollárért azonnal lecsapott rá egy „műgyűjtő”
Újra kitett magáért a világhírű olasz művész.
„Kína felemelkedésében lehetőséget látunk.” Interjú.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt
„Európai körútja keretében Franciaországban, Szerbiában és Magyarországon tett látogatást Hszi Csin-ping kínai államfő. Nem arról van szó, hogy Kína megpróbál éket verni az Európai Unió és az Egyesült Államok közé?
Az elmúlt években Kína a világ másik szuperhatalmává vált az Egyesült Államok mellett. Kínai elnök a koronavírus-járvány óta nem járt Európában, tehát szerintem teljesen természetes, hogy Hszi Csin-ping elnök a mostani körútjával a Kína és Európa közötti kapcsolatokat szeretné dinamizálni. Ráadásul sok komoly európai vezető is hasonló logikával okoskodik, a német kancellár például pár héttel ezelőtt járt Kínában. Európának a saját érdekei szerint, pragmatikus együttműködésekre építkezve kell kialakítania a kapcsolatait a Kelet és a Nyugat irányába egyaránt. Akinek ez nem tetszik, az nem Európa érdekét tartja szem előtt, hanem a sajátját.
De az szempont lehet Kína számára, hogy Emmanuel Macron francia elnök és a magyar kormány is hasonló álláspontot képvisel az Európai Unió stratégiai autonómiájáról, nem?
Osztjuk a francia köztársasági elnöknek az európai stratégiai autonómiára vonatkozó elképzelését, mert az nagyon hasonló a magyar szuverenitási koncepcióhoz. Magyarország számára a szuverenitásvesztés, vagyis az egyoldalú függőségek növekedése jelenti a legnagyobb veszélyt, mert azokból gazdasági hanyatlás, geopolitikai perifériára való sodródás, majd a konfliktusok begyűrűzése következik. A magyar külpolitika logikája a szuverenitásvédelem, vagyis a diverzifikáció, amelyből gazdasági fejlődés nő ki. Ettől régiós kulcsállammá válunk, és képesek leszünk saját biztonságunkat megőrizni. Ha innen nézzük, szerintem Franciaországnak és Magyarországnak is igen fontos tartóoszlopa a Kínával való együttműködés.
Ez azonban ütközhet az Egyesült Államok érdekeivel.
Valóban, a Biden-adminisztráció bírálja azokat az országokat, amelyek kapcsolatokat építenek Kínával. Franciaországot kevésbé, Magyarországot inkább. Az amerikai liberálisok külpolitikája kettős mércét alkalmaz: bagoly mondja verébnek, hogy nagyfejű, hiszen az amerikai adósságállomány jelentős része kínai kézben van, és az Egyesült Államok egyik legjelentősebb kereskedelmi partnere Kína. Ennek ellenére más országoktól azt várja el, hogy ne működjenek együtt Kínával.
Sajtóbeszámolók szerint David Pressman amerikai nagykövet egy háttérbeszélgetésen arról beszélt: nem az a baj, hogy Magyarország üzletel Kínával, hanem az, ahogy ápolja a kapcsolatait a távol-keleti nagyhatalommal. Azt mondta, ez azt mutatja, hogy Magyarország saját és szövetségesei biztonságával is kevéssé törődik. Erre mi a válasza?
Tudtommal sem az Egyesült Államok, sem Európa, sem pedig Magyarország nem áll háborúban Kínával, így ezt a megjegyzést nem tudom értelmezni. Mi nem tekintünk Kínára biztonsági fenyegetésként. Kína felemelkedésében lehetőséget látunk, amit mások is megpróbálnak kiaknázni, és ezért nem fogadjuk el, hogy bárki megpróbáljon elzárni minket ettől. Egy katonai szövetségi rendszerben vagyunk az Egyesült Államokkal. Eleget teszünk a NATO-Alapszerződésben foglalt kötelezettségeinknek. Ha Kína megtámadja az Egyesült Államokat, számíthatnak ránk, nem kell aggódniuk. Hálásak vagyunk, ha ők is így tesznek akkor, ha minket ér támadás. Egyébként pedig fenntartjuk magunknak a jogot a szuverén külpolitikára.
Orbán Viktor nemrégiben Donald Trumpnál járt kifejezni a támogatását és a barátságát, most pedig a barátságot hangsúlyozva a kínai államfő tett látogatást Budapesten. Donald Trump vagy Hszi Csin-ping a kormány legjobb barátja?
Mindkét látogatást a magyar konnektivitásstratégia sikerének tartom. Azt mutatják, hogy Magyarország a régió egyik kulcsállama, és vannak olyan világhatalmi tényezők – nyugaton és keleten is –, akik számítanak a Magyarországgal való együttműködésre. Ennek örülni kell, mert soha nem látott lehetőségeket jelenthet a magyar emberek számára. Mi szeretnénk ezeket az együttműködéseket kézzelfoghatóvá tenni a gazdaság, a politika, a kultúra vagy éppen a technológiai tudástranszfer területén, hogy ezzel elősegítsük Magyarország felemelkedését.”