Dühöngenek az amerikai liberálisok: „Orbán példakép Trump számára”

A New York Times azt állítja továbbra is: Magyarország szörnyű állapotban van.

Az utóbbi években kibontakozó konfliktus nem csupán két globális gazdasági szuperhatalom közötti versengés, hanem stratégiai jelentőségű küzdelem is a technológiai fölényért és a globális befolyás megszerzéséért.
Nyitóképen: Joe Biden amerikai és Hszi Csin-ping kínai elnök 2023-ban San Franciscóban. Fotó: AFP / Brendan Smialowski
Az Egyesült Államok és Kína közötti gazdasági és technológiai feszültségek egyre inkább a világ figyelmének középpontjába kerülnek. A két hatalom közötti hibrid hadviselés kiterjed az ipari politikára, a kereskedelmi gyakorlatra, valamint a technológiai innovációk kontrolljára és védelmére.
Az ipari és technológiai szektorok versenye az egyik fókuszpontnak számít, a két ország nagy erőfeszítéseket tesz az új generációs technológiák, mint például az 5G-hálózatok, a mesterséges intelligencia és a kvantumtechnológia fejlesztésére. Emellett az ipari szellemi tulajdon védelmére és a kereskedelmi egyensúly fenntartására is kihat a két hatalom versengése.