Az utóbbi években kibontakozó konfliktus nem csupán két globális gazdasági szuperhatalom közötti versengés, hanem stratégiai jelentőségű küzdelem is a technológiai fölényért és a globális befolyás megszerzéséért.
Nyitóképen: Joe Biden amerikai és Hszi Csin-ping kínai elnök 2023-ban San Franciscóban. Fotó: AFP / Brendan Smialowski
Az Egyesült Államok és Kína közötti gazdasági és technológiai feszültségek egyre inkább a világ figyelmének középpontjába kerülnek. A két hatalom közötti hibrid hadviselés kiterjed az ipari politikára, a kereskedelmi gyakorlatra, valamint a technológiai innovációk kontrolljára és védelmére.
Az ipari és technológiai szektorok versenye az egyik fókuszpontnak számít, a két ország nagy erőfeszítéseket tesz az új generációs technológiák, mint például az 5G-hálózatok, a mesterséges intelligencia és a kvantumtechnológia fejlesztésére. Emellett az ipari szellemi tulajdon védelmére és a kereskedelmi egyensúly fenntartására is kihat a két hatalom versengése.
Hol tart Magyarország az MI nyújtotta lehetőségek alkalmazásában? Mely szektorokat érinti ez a technológiai áttörés a leginkább? Hogy áll e terület jogi szabályozása? Utánajártunk.
Biztos, hogy minden digitális interakció végén szükség van a szentimentális zárszóra?
A béke szempontjából kulcsfontosságú tárgyalás következhet.
A híres amerikai politológus a Mandinernek elmondta: a liberális világrendnek vége, és ami helyette jön, az egy instabil, veszélyes korszak. Magyarországnak csak egy esélye van: ne válasszon oldalt, és legyen jóban mindenkivel.
A jelenlegi vallási vezető bejelentette: hamarosan újjászületik.
A kormány a brüsszeli tervekkel szemben is megvédi a magyar mezőgazdaságot és így az ország élelmiszer-biztonságát.
A miniszterelnök szerint az ellenzék ugyanaz, aki volt, ugyan a ruha mindig cserélődik.
