India rövidesen a világ egyik vezető hatalma lesz, és komoly kérdéseket kell tisztáznia Kínával. Samir Saran agytröszt-igazgatóval beszélgettünk.
India rövidesen a világ egyik vezető hatalma lesz, eközben az élen jár a technológiában, a zöld átállásban és a nemzeti és vallásos hagyományok megőrzésében is. Kínával komoly kérdéseket kell tisztázniuk, Oroszországot szeretik, de a háborút elfogadhatatlannak tartják – vallja Samir Saran, az indiai Observer Research Foundation elnöke, akivel az MCC Feszten beszélgettünk.
*
Fotó: MCC
Hogyan látja India a mai kor kihívásait?
India meglehetősen fiatal ország, az átlagéletkor nálunk 28 év. A világ legnépesebb országa, több mint 1,4 milliárd emberrel. Az elmúlt 10 évben fokozatosan elnyerte a világ leggyorsabban növekvő gazdaságának státuszát, és az előrejelzések szerint a következő 10 évben a világ növekedésének oroszlánrészét fogja adni. Tehát sok szempontból a miénk egy fiatal, dinamikus demográfia és gazdaság, amely egyszerre hagyományos, spirituális és vallásos. Családokban él, közösségekben él, falvakban él, városokban él és különböző nemzetekben vagy népekben él, ahogyan mi mindannyian tettük sok-sok évtizeddel ezelőtt a világ legtöbb részén. Eközben megtartja bizonyos hagyományos családi és kulturális társadalmi értékek ízét, de egyben fejlett és kíváncsi a tudományra és a technológiára, valamint a kvantum- és űrkorszakról szóló vitákra, és úgymond
nagyon jól áthidalja a hagyomány és a modernitás két világát.
India kulturálisan rendkívül sokszínű. 22 hivatalos nyelvünk van. Több mint száz beszélt nyelvünk van, eközben van 30 nyelvünk, amelyeknek több mint 1 millió beszélője van. Tehát ez egy nagyon sokszínű, heterogén nemzet, amely 28 tartományból és nyolc szövetségi területből áll. India legnagyobb tartománya a világ ötödik legnagyobb országának számítana, ha önálló lenne: ez Uttar Pradesh, több mint 240 millió lakossal. És persze vannak nagyon kicsi tartományaink is, amelyek alig 600 000 főből állnak, így a legkisebb tartományunk ha önálló lenne, kb. akkora lenne mint Luxemburg. A legnagyobb Brazília lenne. A tartományoknak egyedi politikai berendezkedése van, de közben mindegyik kapcsolódik, mindegyik részt vesz az online életben. Mindegyiküknek van véleménye. Mindegyiküknek vannak javaslatai arra, hogy mit kellene tenni. Tehát egy vitatkozó, törekvő, optimista és kulturálisan gyökerező országról van szó, amely nagyon ügyesen használja a modern eszközöket, a technológiát, a globalizációt, a kereskedelmet és a világ egyéb új elemeit a maga javára.
India számos kihívással néz szembe. Mesélne nekem India energiapolitikájáról, és arról, hogyan próbálja zölden tartani a gazdaságát?
Az előrejelzések szerint
Indiának a következő 10 évben 3 billió dollárral fog bővülni a globális kereskedelme minden évben, rövidesen elérve a 10 billió dollárt.
Energiaforrás terén hagyományosan a szénre építünk. Több mint kétharmad részben erre az energiaforrásra támaszkodunk. De az elmúlt nyolc évben egyre több, több mint 150 gigawattnyi zöld energiát adtunk hozzá. A következő nyolc évben pedig megháromszorozzuk ezt a mennyiséget. 500 gigawattnyi zöld energiával fogunk rendelkezni. Tehát kétszer annyi zöld energiát fogunk telepíteni, mint Németország, csak Indiában, és a GDP-nk eközben nagyon hasonló. Ma kisebbek vagyunk náluk. Néhány év múlva, 2027-re nagyobbak leszünk, de ebben a szakaszban hasonló méretű gazdaságok vagyunk. Tehát hagyományos szénhidrogén- és szénalapú energiarendszerrel rendelkezünk, és minden rendelkezésünkre álló lehetőséget kihasználunk, a napenergiától kezdve a szélenergián át a hidrogénig, a vízenergiáig és az atomenergiáig, hogy megpróbáljuk diverzifikálni az energia-felhasználásunkat. Újra tervezünk, hogy csökkentsük a szénfüggőségünket. Ez nem azt jelenti, hogy megszüntetjük a szén felhasználását. Azt jelenti, hogy távolodjunk el a széntől más források felé, mert a szénerőművek is nagyon nagy beruházásokat és nagy távolságokra történő szállítást igényelnek.
Milyen más ok áll a széntől való távolodás mögött?
A második ok az, hogy nagyon-nagyon függők vagyunk a fosszilis tüzelőanyagainktól, eközben hatalmas importszámlánk van, mert a szénszükségletünk bizonyos részét más országoktól vesszük át. Tehát a saját érdekünk is az, hogy megpróbáljunk távolodni a külső szereplőktől való energia-függőségtől. És az elmúlt két-három évben láthattuk, hogy az energiafüggőség mire képes. Tehát
számunkra a zöld átállás nem egy hangzatos trend.
Számunkra a zöld átállás egy pragmatikus, reális lehetőség arra, hogy megpróbáljuk megszabadulni bizonyos globális függőségektől.
Hogyan látja az indiai-kínai kapcsolatok jövőbeli alakulását?
Úgy gondolom, hogy az indiai-kínai kapcsolat lesz talán a legfontosabb kapcsolat, amely meghatározza az Indo-csendes-óceáni térség jövőjét. És ha ezek a kapcsolatok fogják alakítani az Indo-csendes-óceáni térség jövőjét, akkor a világ jövőjét is alakítani fogják, mivel az Indo-csendes-óceáni térség fogja meghatározni a globális kereskedelem, a globális növekedés, a globális gazdaság, a technológia, a gyártás, a fogyasztás nagy részét a jövőben. Tehát ez egy kulcsfontosságú kapcsolat. S van egy központi kérdés ebben a kapcsolatban, amit fel kell tennünk magunknak:
a kínaiaknak vajon megfelel-e a többpólusú világ és a többpólusú Ázsia?
És mi volna a válasz?
Az, hogy
Kínában többpólusú világot akarnak, de nem akarnak többpólusú Ázsiát.
Azt akarják, hogy az ázsiaiak kövessék a kínai diktátumot, miközben a világnak meg kell nyílnia, és nem egy amerikai vezetésű rendnek kell lennie, hanem több szereplőnek kell a világrendet meghatározni. Kína tehát többpólusú világot akar, de nem annyira lelkesedik többpólusú saját régiójáért. Ez tehát az egyik része a dolognak, és ez egy nagy központi kérdés. A kínaiaknak bizonyos kérdéseket meg kéne vizsgálniuk alaposabban. Szabad-e átrajzolni a térképeket Ázsiában? Rendben van-e, hogy megváltoztatják a határokat a Himalájában? Rendben van-e a Dél-kínai-tengeri megállapodások megváltoztatása? Rendben van-e Tajvan státuszának megváltoztatása? Tehát a második nagy kérdés, amit fel kell tennünk, hogy Kína át akarja-e írni a ma ismert világot? Vajon revizionisták, vagy a szabályokon alapuló rendet javasolják? És úgy gondolom, hogy mindkét kérdés ott van annak a problémának a gyökerénél, amelyet India és Kína között látunk. Mi Ázsiát többpólusúvá akarjuk tenni. Azt akarjuk, hogy Ázsiának több hangja legyen, amely alakítja a jövőjét. Azt akarjuk, hogy egyetlen szereplő se legyen terjeszkedő, és ne határozza meg saját területi ambícióival, agresszióval a területet. És ez nem csak Ázsiában zajlik, és csak nem Indiával. Ez igaz a Fülöp-szigeteken is, igaz ez Indonéziára, igaz ez a japánokra is. Tehát alig van olyan jelentős jelentőségű szomszédja Kínának, amelyiknek ne lenne valamiféle problémája a kínaiakkal.
Hogyan látják Indiában az orosz-ukrán konfliktust?
Az oroszok és az indiaiak között nagyon erős, régi kapcsolat van, ők a barátaink, és sok-sok mérföldet jártunk együtt a múltban. Tehát nincs ellenségeskedés Indiában Oroszországgal szemben, ellenben
Indiában szimpátia van Oroszország iránt.
Ugyanakkor a legtöbb indiai szakértő azt fogja mondani, hogy amit Ukrajnában tettek, az elfogadhatatlan. A 21. században nem szabadna erőszakot alkalmazni a viták rendezésének eszközeként, egy másik országba való behatolás, egy ország megszállása, a határok átlépése a szuverenitás legmélyebb megsértése. Ebben az értelemben azok, akik hisznek a szuverenitásban, mint Magyarország, vagy mint India, még ha békét akarunk is, abban mindketten egyetértünk, hogy a szuverenitás megsértése elfogadhatatlan a 21. században.
A szomszédunkban zajló háború egyre kegyetlenebb fordulatokat vesz. Ennek ellenére a nyugati geopolitikai rendezvényeken továbbra is hurráoptimizmus uralkodik. Bendarzsevszkij Anton írása.
Az RMDSZ államfőjelöltje arról is beszélt nemrég egy interjúban, hogy megválasztása esetén kiutazna-e Moszkvába.
Tovább játszik a Nyugat a tűzzel, vagy leültetik Ukrajnát tárgyalni?
A videó még 2022 májusában került fel a világhálóra.
Iglódi Csaba az üzletet és az irodalmat összeházasító, romantika korabeli családregénye 2023 legsikeresebb első könyve lett. Interjúnk.
Az Ukrajnával is határos Rosztovi területen több településen tűz ütött ki leszakadt villanyvezetékek, emberi hanyagság és az erős szél következtében.
A 2013-as, eddigi legmagasabb vízállást ugyan nem éri el a Duna vízszintje, de a 2024-es árvíz már most több rekordot is megdöntött.
Hétfőtől már torlódásra is számítani lehet a német határokon, mivel az ország szigorú ellenőrzés után engedi be az utazókat. Donald Tusk lengyel kormányfő szerint ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy Németország felfüggeszti a Schengeni Egyezményt. Szakértők is reagáltak a német lépésre!
