Így veti be a mesterséges intelligenciát is a harctéren Izrael

Nyitókép illusztráció. Forrás: Evgeniy Shkolenko/Getty Images

Kovách Bulcsú írása

Izrael egyedülálló abban, hogy hajlandó nyíltan megvitatni a mesterséges intelligencia alapú eszközök harctéri alkalmazását. Nemrégiben az Izraeli Védelmi Erők (IDF) magas rangú tisztjei elismerték, hogy a mesterséges intelligencia alapú eszközök egyre inkább az izraeli katonai arzenál részét képezik, és ez a tendencia a gázai háború során is megmutatkozik, amelyben látható, hogy az IDF hogyan alkalmaz mesterséges intelligencia-alapú rendszereket védelmi szükségletekre, parancsnokságra és irányításra, adatgyűjtésre, -feldolgozásra és -kezelésre, valamint támadási célokra.

A mesterséges intelligencia alapú eszközök képesek észlelni, riasztani és esetenként megelőzni a katasztrófa-forgatókönyveket, és hozzájárulnak a hatékony válságkezeléshez. 

Az egyik figyelemre méltó rendszer, amelyet használnak, az „Alchemist System”, amely védekező és támadó képességekkel is egyaránt rendelkezik. 

Ez a rendszer egységes platformra integrálja az adatokat, és rendelkezik azzal a képességgel, hogy azonosítani tudja a célpontokat, és azonnal tájékoztassa a harcosokat a fenyegetésekről, például a gyanús mozgásokról.

A Vaskupola egy rakétavédelmi rendszer, amely arról ismert, hogy magas fokon védi az infrastruktúrát az Izrael területére kilőtt rakétákkal szemben. Ez a rendszer lehetővé teszi, hogy 

például drónokkal és más kisméretű, alacsonyan repülő tárgyakkal szemben.  

Egy másik védelmi rendszert „Edge 360” néven az Axon Vision fejlesztett ki. Ez az AI-alapú rendszer, amelyet a jelenleg Gázában működő páncélozott járművekbe telepítettek, minden szögből észleli a potenciális fenyegetéseket és azonnal riasztja a jármű vezetőjét. 

Végül az IDF a mesterséges intelligenciát a határellenőrzés szolgálatában is alkalmazza. Az október 7-i támadás számos vészjelzést vetett fel ezzel a rendszerrel kapcsolatban, és rávilágított arra a tényre, hogy 

Hírszerzési elemzés, célzás és lőszerek

Az AI-alapú eszközök beépítése a nagy mennyiségű adat elemzésére elengedhetetlen a modern csatateret jellemző elsöprő adatáradat kezeléséhez. Az IDF által használt egyik DSS a „Fire Factory”, amely képes kiterjedt adathalmazok elemzésére, beleértve a korábban engedélyezett csapásmérési célpontokra vonatkozó történelmi adatokat, lehetővé téve a szükséges lőszermennyiségek kiszámítását, az optimális időzítésre vonatkozó javaslatot, valamint a célpontok rangsorolását és kiosztását. 

Egy másik, a közelmúltban vitát kiváltó rendszer a „Gospel”, amely az IDF katonai hírszerző részlegének segít az ajánlások javításában és a kulcsfontosságú célpontok azonosításában. 

A rendszer ezt a folyamatot másodpercek alatt hajtja végre, ami korábban számos elemző több héten át tartó munkáját igényelte volna.

A harmadik figyelemre méltó rendszer a „Fire Weaver” rendszer, egy Rafael magáncég által kifejlesztett újszerű eszköz. Ez a hálózatba kapcsolt érzékelő-lövész rendszer összekapcsolja a hírszerzési érzékelőket a terepen telepített fegyverekkel, megkönnyítve a célpontok azonosítását és a támadási képességeket. 

Célja, hogy javítsa a különböző, összehangoltan működő szereplők egyidejű munkaképességét a pontosság elősegítése, a járulékos károk minimalizálása és a baráti tűz kockázatának csökkentése érdekében.

Egy 972+ jelentés arról számolt be, hogy az IDF bevetett egy „Lavender” nevű mesterséges intelligencia rendszert, amely állítólag fontos szerepet játszott különösen a 2023-2024-es Izrael-Hamász konfliktus korai szakaszában. Ezt a rendszert arra tervezték, hogy a Hamász és a palesztin Iszlám Dzsihád katonai szárnyában lévő esetleges gyanúsítottakat potenciális célpontként jelölje meg.

A 972+ jelentése szerint az emberi ellenőrzés ebben a kontextusban állítólag a célpont nemének megkülönböztetésére korlátozódott, a támadás előtt átlagosan 20 másodpercig tartott célpontonként, ráadásul a jelentés szerint a rendszer az esetek mintegy 10 százalékában tévedett. 

Egy több tízezer személyt tartalmazó adatbázist

Az IDF által végrehajtott korábbi katonai műveletek során az emberi célpontok előállítása gyakran munkaigényesebb folyamat volt. Több forrás szerint az egyén „gyanúba keveréséről” vagy jogos célpontként való azonosításáról szóló döntést egy jogi tanácsadó megvitatta, majd aláírta.

A beszámolók első kézből származó tanúvallomásokat tartalmaznak arról, hogy a hírszerző tisztek hogyan dolgoztak együtt Lavenderrel, és hogyan lehetett kiigazítani a hálójának hatókörét. 

– mondta az egyik forrás. „De a számok állandóan változtak, mert attól függ, hogy hová helyezzük a mércét, hogy ki számít Hamász-ügynöknek” – tette hozzá a szakértő.

A hírszerzők hozzátették: „Volt időszak, amikor a Hamász-ügynököt tágabban definiálták, aztán a gép elkezdett nekünk mindenféle polgári védelmi személyzetet, rendőrtiszteket hozni, akikre kár lenne bombákat pazarolni. Ők segítik a Hamászt, de nem igazán veszélyeztetik a katonákat”.

Ezen rendszerek üzemeltetőinek és a rendszerre támaszkodóknak a képzése szintén kulcsfontosságú, és ennek műszaki, ennek az etikai és jogi szempontokat is magában kell foglalnia. 

Az eszmék és értékek tekintetében egyre megosztottabbá váló világban a közös nevező megtalálásának lehetősége az előttünk álló úton nemcsak a jövő harctere, 

Olyan változékony időket élünk, amelyek a technológia szempontjából óriási ugrással járnak: az, hogy képesek legyünk felülemelkedni a szűkös érdekeken és megfontolásokon, ma is ugyanolyan fontos, mint valaha.