„Megsemmisíteni nem akarja Izrael a Hezbollahot. Nem is tudná” – szakértő a Mandinernek

Nyitókép: Wahaj Bani Moufleh / Middle East Images / Middle East Images via AFP

A legnevesebb külföldi lapok is arról lamentálnak, bármelyik pillanatban újabb fegyveres konfliktus pattanhat ki a Közel-Keleten, mint ismert, az elmúlt héten Izrael két fontos vezetőt is likvidált: Iszmáíl Hanijét Teheránban ölték meg egy, a szállásán elhelyezett robbanószerrel. A Hamász politikai vezetője Maszúd Peszeskján iráni elnök beiktatásán vett részt Teheránban, a megjelent információk szerint Izrael hónapokkal ezelőtt helyezett el bombát az amúgy védett szálláson az iráni fővárosban. 

Izrael másik nagy akciója Libanonban volt, ahol egy rakétacsapás következtében végeztek Fuad Sukrral, a Hezbollah legfőbb katonai parancsnokával. Katonai szakértők szerint nem kizárt, hogy nemsokára Izrael megelőző csapást mér Iránra, amely a két merénylet miatt megtorlást ígért. Több nyugati lap is egybehangzóan számolt be arról a hét második felében, hogy Libanon és Irán Izrael megtámadását ígérte válaszcsapásul. 

A legfrissebb konfliktus előzménye, hogy az Izraelhez tartozó Golán-fennsíkon múlt szombaton rakétacsapás ért egy futballpályát, 12-en haltak meg abban a merényletben, legtöbbjük kiskorú labdarúgó volt. Izrael szerint Fuad Sukrnak nagy szerepe volt az izraeli civileket ért támadásban. 

Sokan biztosra veszik, de kérdéses, lesz-e ebből újabb háború

Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet kutatási vezetője a Mandinernek elárulta, nem tartozik azok sorába, akik szerint átfogó regionális konfliktus robbanhat ki. Magyarázata szerint az új iráni elnök, Masoud Pezeshkian egy reformer politikus, már a tény, hogy indulhatott a választáson, azt mutatja, hogy Irán legfőbb vezetője, a 85 éves Ali Hámenei ajatollah nemzetközileg konszolidálni akarja az ország helyzetét. 

A szakértő szerint ennek hátterében az áll, hogy a szankciók következtében az iráni gazdaság romokban van,, ráadásul az agg vallási vezető esetleges halála után az utódlás megoldása csak úgy hajtható végre zökkenőmentesen, ha a lakosság pacifikálva van. 

– szögezte le Sayfo Omar, hiszen Irán a gazdasági helyzet javításán túl az atomprogramját is folytatná. A támadások után a kutatási vezető elmondta, Irán kényszerhelyzetbe került, hiszen az országuk területén likvidálták a Hamász egyik vezetőjét. Mint mondta, a Gázát irányító Hamász fontos proxy szervezete a perzsa államnak, de nem a legfontosabb. Szavai szerint azzal, hogy Izrael nem vállalta magára a támadást, Izrael hagyott egy kiskaput Iránnak, hogy ne kelljen válaszolnia a támadásra. Mint ismertette:

Úgy fogalmazott: nem szabad elfelejteni, hogy pár kilométerrel arrébb, ott volt a Hezbollah második legfontosabb vezetője, Naim Qassem, aki ellen nem indult izraeli támadás, egyedül Hanije volt a célpont. Sayfo Omar szerint a Dél-Bejrútban tartózkodó Hezbollah-vezér elleni rakétatámadás rámutat arra, hogy a libanoni milíciát Izrael arra akarja kényszeríteni, hogy katonailag húzodjon vissza a Libanon déli részéről. 

– jelezte. 

A Migrációkutató Intézet munkatársa lapunknak elárulta, Irán valószínűleg valamit lépni fog Izrael ellen, amit az ki fog védeni, de komolyabb konfliktusra nem számít. Sayfo Omar szerint jelenleg egyik hatalomnak sem célja, hogy a mostani helyzet eszkalálódjon. Arra a kérdésre, hogy a gázai háború mellett Izrael képes lenne-e egy másik fronton vívott harcra is, Sayfo Omar a Mandinernek kijelentette: hiába ígértek Hezbollah-vezetők komoly háborút Izrael ellen, ezek többsége csak a verbális levezetése a feszültségeknek és követeléseknek. 

– fogalmazott a szakértő. 

Úgy folytatta, hogy Gázában Izrael gyakorlatilag már győzött, csak ezt politikai okokból még nem ismeri be, ugyanis a a Hamász 24 alakulatából több mint 20 működésképtelen, a harcosait megölték vagy azok elmenekültek. A délen folytatott harcok mellett is lenne kapacitása arra Izraelnek Sayfo Omar szerint, hogy északon a Hezbollahhal harcoljon, de erre jelenleg kicsi az esély, úgy látja, az üzengetéseken túl nem várható a helyzet komolyabb eszkalációja. 

Sayfo Omar kiemelte: az izraeli kormány számára kihívást jelent, hogy az ország északi részéről 90 ezer ember menekült már el a Hezbollahhal való alacsony intenzitású harcok miatt, ami társadalmi feszültségeket szül. Hasonló cipőben jár a Hezbollah is, hiszen Libanon déli, síiták lakta részéről szintén 90 ezren menekültek el, akik most más síita környékeken laknak átmenetileg. A Hezbollahnak nincs kapacitása lerohanni Izraelt, az izraeli vezetés viszont dönthet úgy, hogy megpróbálja a Litani folyó északi partjára nyomni a Hezbollahot, hogy polgárai hazatérhessenek otthonaikba.