A németek bevallották: szívük szerint hazaküldenék az ukrán menekülteket

A megkérdezettek több mint hatvan százaléka támogatná, hogy a munkaképes ukrán férfiak térjenek vissza Ukrajnába.

A migrációs folyamatok, a Közel-Kelet konfliktusai, a vallási és kulturális identitás kérdései, valamint a digitális tér radikalizáló hatása mind hozzájárult az antiszemitizmus felerősödéséhez.
Németországban – az ország náci múltja miatt – sokáig tabunak számított bármilyen antiszemita megnyilvánulás. Az utóbbi időben azonban egyre gyakoribban a zsidók elleni incidensek, amit a jobboldali erők egyértelműen az iszlám országokból érkezett nagymértékű bevándorlás hatásának tudnak be. A Faktum Projekt friss elemzésében azt vizsgálja, valóban felerősödött-e az antiszemitizmus az elmúlt években Németországban, és ha igen, az milyen társadalmi jelenségeknek tudható be.
A szerző szerint a németországi antiszemitizmus kérdésköre egy többrétű probléma, amihez
egyaránt hozzájárulnak a migrációs folyamatok, a Közel-Kelet konfliktusai, a vallási és kulturális identitás kérdései, valamint a digitális tér radikalizáló hatása.
„Jelen van a klasszikus jobboldali szélsőséges ideológiákban, a bevándorlói közösségekben gyökeret verő vallási radikalizmusban, de olykor a baloldali, globalista diskurzusokban is, főleg amikor Izrael államát a nyugati politikai renddel azonosítják és ellenségként ábrázolják” – olvasható az antiszemitizmusról szóló jelentésben.
A Faktum Projekt szerint valóban releváns adatokkal csak 2024. óta rendelkezünk Németország kapcsán, az antiszemita bűncselekményeket regisztráló „Politisch motivierte Kriminalität” (PMK) rendszerben ugyanis sokáig minden bizonytalan hátterű esetet automatikusan a „jobboldali” kategóriába soroltak.
Az elmúlt évek adatai ugyanakkor azt egyértelműen igazolják, hogy ismét felerősödött az antiszemitizmus Németországban.
„2023-ban a Human Rights Watch jelentése szerint 5164 antiszemita bűncselekményt regisztráltak, ami 96%-os emelkedést jelentett az előző évhez képest. 2024-ben az incidensek száma tovább nőtt, elérve a 6236 esetet. A német Alkotmányvédelmi Hivatal jelentése szerint közülük 173 volt erőszakos jellegű – vagyis tényleges fizikai támadás személyek, közösségi intézmények vagy vallási szimbólumok ellen” – derül ki a tanulmányból, ahogy az is, hogy a 2023. október 7-i, Izrael elleni Hamász terrortámadás óta drámaian megemelkedett az incidensek száma.
„Ez a tendencia rávilágít arra, hogy az antiszemitizmus nem pusztán történelmi emlék, hanem nagyon is jelenvaló politikai és közbiztonsági probléma a mai Németországban” – írja a Faktum, majd összefoglalja, hogy a mai német antiszemitizmus többforrású jelenség, amely „jelen van a szélsőjobboldali narratívákban, az iszlamista radikalizmusban, és a globális politikai diskurzusokban is”.
Nyitókép: RALF HIRSCHBERGER / AFP