Forrósodik a helyzet: Magyarország komoly büntetéseket kaphat Brüsszeltől a „renitens viselkedése” miatt

Nyitókép: Getty Images / Veronaa

Még feszültebbé válhat a kapcsolat Budapest és Brüsszel között az ősz folyamán – írta az Euractiv. A portál szerint a külügyminiszteri csúcs mellett más uniós rendezvények helyszínét is elvihetik Magyarországról, hogy ezzel „álljanak bosszút” hazánk „renitens” viselkedése miatt. 

Ezzel kapcsolatban korábban a Mandiner is beszámolt már arról, hogy Szijjártó Péter szerint Borrell ezen húzása azt mutatja, hogy egy óvodás szellemi színvonalán áll.

Arra a kérdésre, hogy mit gondol az európai válaszlépésekről, Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója „gyerekesnek és abszurdnak” minősítette a bojkottokat, és azt mondta, hogy Budapest kitart a saját álláspontja mellett.

– mondta az Euractivnak Orbán Balázs. „Az eltérő hangok elhallgattatása teljesen ellentétes az európai szellemmel és az európai értékekkel, amelyekért sokan olyan hevesen kiállnak Brüsszelben” – mondta.

Olaj és vízum

Az Euracitv szerint két fő téma lehet a Brüsszel és Budapest közötti csörték középpontjában. A múlt hónapban az Európai Bizottság elutasította Magyarország és Szlovákia kérését, hogy kezdeményezzen konzultációs eljárást Ukrajnával a Kijev által a Lukoil orosz olajipari vállalat ellen bevezetett szankciók miatt, mondván, „a sürgős konzultáció nem tűnik indokoltnak”.

Az orosz és fehérorosz állampolgárok munkavállalási vízumkönnyítésének kérdése, amely a legtöbb uniós tagállam szerint veszélyeztetheti a blokk belső biztonságát, valószínűleg egy újabb irritáló tényező marad Brüsszel és Budapest között. Míg Magyarország elutasította a blokk schengeni határok nélküli utazási övezetét fenyegető potenciális biztonsági kockázatokkal kapcsolatos aggodalmakat, az oroszellenes tagállamok nem valószínű, hogy annyiban hagyják a kérdést – mondta több uniós diplomata.

– írt az Euracitv. 

Bár az Európai Bizottság nem biztos, hogy meg akarja kockáztatni a politikai harcot, az Ukrajna elleni orosz támadások eszkalációja arra kényszerítheti, hogy mégis belevágjon, és politikai patthelyzetet kockáztasson olyan kérdésekben, mint az Ukrajnának nyújtott segély nyolcadik részlete, valamint a tizenötödik szankciós csomag.

uniós tisztségivselők szerint ebben a kérdésben is nehéz lesz egyhangúságot teremteni a blokkon belül. 

Aztán ott van a novemberi informális EU-csúcstalálkozó, amelyet hagyományosan a blokk soros EU-elnökségét betöltő országban tartanak. A tervek szerint a következő, mintegy 50 európai vezetőből álló Európai Politikai Közösség (EPC) csúcstalálkozójával párhuzamosan tartanák. Orbán Viktor július eleji békemisszióját követően ugyanakkor több EU-tagállam azt ígérte, hogy bojkottálni fogja a magyarországi találkozókat.

„Bármilyen kérdésről is vitatkozunk mostanában, elsősorban, ha az Ukrajnával vagy az európai biztonságunkkal kapcsolatos, mindig ott motoszkál a fejünkben a kérdés: Magyarország milyen borsot fog az orrunk alá törni?” – mondta egy uniós diplomata. Mások egyre inkább a bizalmi kérdésekre mutattak rá, mivel Magyarország Oroszországhoz fűződő kapcsolatai miatt az „európaiak egyre kényelmetlenebbül érzik magukat”, és megkérdőjelezik Orbán motivációját.

Az uniós álláspontot alátámasztása érdekében az Euractiv Krekó Pétert a Political Capital vezetőjét  hívta segítségül. Krekó elmondta, hogy „Magyarország uniós elnöksége trolldiplomáciává vált”. Szerinte ugyanis

„De Magyarország körül tényleg megfagyott a levegő (...), határozottan látjuk, hogy az EU magatartása Magyarországgal szemben változik” – tette hozzá. „Bár Orbán nyilvánvalóan nem hülye, de amit most Oroszországgal és Kínával tesz, az teljesen elidegeníti őt az európai fősodortól” – mondta Krekó. „Ennek ára van, ezt ő is érzi, de mégis csinálja – így logikusan nehéz feltételezni, hogy nem kap valamit cserébe” – mondta.

– mondta Krekó. „Hosszú távon úgy gondolja, hogy a Nyugatnak vége, és hogy az EU és a NATO inkább a tegnap, mint a holnap projektjei” – tette hozzá.

Más elemzők szerint ugyanakkor az európai vezetők közvetlen, erős és határozott fellépésének a hiánya ösztönözhette Budapest lépéseit. „Németország és Franciaország politikai gyengesége nagyon is az egyik oka annak, hogy Orbánnak ennyi tere van, amit a politikájával kitölthet” – mondta Marija Golubeva, a Center for European Policy Analysis (CEPA) elemzője.

***