Hamarosan tárgyal az új kormányáról a francia elnök, a lehetséges kormányfő-jelöltek között nehézsúlyú szocialista és konzervatív is akad. Macron jól játszotta ki lapjait, kérdés, ez elég lesz-e.
Nyitókép: ALAIN JOCARD / POOL / AFP
***
Pénteken kezdődik az az egyeztetés-sorozat, amelynek során eldől, hogyan fog kinézni az új francia kormány. Emlékezetes: az Emmanuel Macron elnök pártjára nézve katasztrofális eredményű voksolás után – amelyek a Marine Le Pen-féle Nemzeti Tömörülés előretörését hozták – előrehozott választásokba menekült, amit minden várakozás ellenére viszonylag jó eredménnyel zárt.
Ezt is ajánljuk a témában
Vasárnap tartják a nemzetgyűlési választás első fordulóját Franciaországban. Két dolog biztos: a Le Pen-féle Nemzeti Tömörülés nyerni fog, s a választás után Franciaországra zűrös időszak vár.
Ezután szerencsés ritmusban jött a párizsi olimpia, ahol ugyan voltak
Ezt is ajánljuk a témában
Bánki M. Csaba pszichiáter professzor vitába száll Krauth Barbara szülész-nőgyógyásszal Imane Khelif nemét illetően. Villáminterjúnk.
azonban komolyabb terrorakció nélkül zárult az esemény, ami önmagában nagy szó 2024-ben, a franciák sem utálták annyira az egészet, mint várható volt, sőt: költségek ide vagy oda, úgy tűnik, gazdaságilag is megérte a dolog Franciaországnak.
Ezt is ajánljuk a témában
A Szajna körüli problémák mellett egyre többen feszegetik azt a kérdést, hogy vajon Franciaországnak mennyire éri meg a rendezés. A hivatalos költségvetés ugyan 8,8 milliárd euró, de vészesen közelít a 10 milliárdhoz, ami a francia GDP 0,4 százaléka. Milyen gazdasági hatása lesz az olimpiának Franciaországra?
Macron pedig nem az az ember, aki ne lubickolna a sikerben, és ne igyekezne minden sugarát összegyűjteni a gloire fényének – ezúttal okkal-joggal.
Tehát a sokszor temetett Macron megerősödve tért vissza a történtek után, és most úgy döntött, kormányt alakít. Ámde van egy kis bökkenő:
hogy a parlament, ami júliusban összejött, csupán abban egységes, hogy elutasítja a jobboldalt.
A baloldali, némi szélsőbaloldali és kommunista elemeket magába olvasztó Új Népfront (NFP) 193, Macron éppen Együtt néven futó formációja 166, a Le Pen-féle Nemzeti Tömörülés pedig 142 széket birtokol, valamint ott vannak még a sorvadó Köztársaságiak 47 mandátummal. Azaz a konszenzuskereső egyeztetések valójában nem az elnök nagylelkűsége, hanem kényszer eredményei.
S az sem véletlen, hogy nem siette el a folyamatot az elnök, legalábbis a Le Monde szerint így növelné saját súlyát ebben a kacifántos helyzetben; no meg mindaddig, amíg erre nem kerül sor, a hivatalosan is leköszönt, Gabriel Attal miniszterelnök vezette kormány ügyvezetőként a helyén marad.
Mindenesetre a jelöltek listája is izgalmas: ott van köztük az említett új népfrontos Lucie Castets, a volt szocialista nehézsúlyú Bernard Cazeneuve és a konzervatív Xavier Bertrand. Castets – akit összefogással végül is bársonyszékbe segíthetne a két nagyobb szereplő – leszbikus közgazdász, ideális lenne az új Franciaország kormányfőjének a megfelelő haladó szellemben, csak éppen Macron nem kedveli túlzottan; Cazeneuve már volt miniszterelnök Francois Hollande elnöksége alatt, igaz, csak pár hónapig, Bertrand pedig Sarkozy minisztere volt, ellenben jobboldaliként aligha lesz esélye ebben a versenyben.
Az elnök ugyanakkor kizárta a súlytalan szélsőbaloldal és a – nem mellesleg az ország mintegy negyedét képviselő – Nemzeti Tömörülés bármiféle részvételét bármiféle kormányzati szerepben, ellenben a bizottsági helyet többségét szívesen megtartaná a hajszállal támogatottabb Együttnek, igazságosan.
Cordon sanitaire, újratöltve.
Ezt is ajánljuk a témában
Ezzel az európai polgárokat is sikerült rangsorolni. Veczán Zoltán írása.
Macron puccsa se csitítja a francia népet.
A német szellemiség jó és rossz oldala egyaránt tükröződik a németországi választási rendszerben: túlbonyolított, mégis megközelíti a valós választói akaratot.
A nap végén kiderül, meddig süllyedt négy év alatt Németország politikai színvonala.
Egy 69 éves portugál férfi próbált közbeavatkozni, a támadó őt halálosan megsebesítette.
Magyarország még mindig a béke egyik szigetének számít.
A nyugat-európai országok vezetői attól félnek, Amerika nem nyújt további védelmet.
Az MSZP, az ISZOMM, az Esély Közösség, valamint a Szocialisták és Demokraták különös esete egymással és a mai magyar valósággal.
