Orosz kémnővel és kínai főezredessel tér vissza a Máglyatűz című geopolitikai thriller, a negyedik, bővített kiadás minden eddiginél több izgalmat ígér – a sikerkönyv szerzőjével beszélgettünk!
Nyitókép: konyvmogul.hu
Demkó Attila nagy sikerű regénye, a Máglyatűz – A háború peremén, új, bővített kiadással jelenik meg a július végén, amely a korábbi változatoknál is mélyebben merül el a geopolitikai játszmák és nemzetközi konfliktusok világában. A negyedik kiadás jelentős újdonságokat tartalmaz, amelyek tovább fokozzák a regény feszültségét és aktualitását.
Arra kértük Demkó Attilát, hogy meséljen arról, hogy mennyire aktuális a regényének az alaptörténete, illetve, hogy miben különbözik a negyedik kiadás az első háromtól.
A szerző kifejtette, hogy azt lehet mondani, ez a rendezői változat, mert elég vaskos könyv volt már a 2018-as is, akkor a kiadó úgy látta, több már nem fér bele. Most ezek a részek belekerültek, egy kicsit aktualizálva, tehát az azóta történt eseményeket részben érinti a könyv.
A Máglyatűz – A háború peremén című geopolitikai thriller szerzője szerint a magyarok gyakran alábecsülik saját jelentőségüket a világpolitikai színtéren. A regény a Kárpát-medence geopolitikai helyzetét és a nagyhatalmak játszmáit tárja az olvasók elé, megvilágítva a magyar kisebbségek sorsát és a regionális feszültségeket. Demkó (Autere) hangsúlyozza, hogy a magyaroknak tudatosabbá kellene válniuk a környezetükre és a nemzetközi politikai helyzetre.
Az új kiadás egyik legizgalmasabb része a kínai-orosz kapcsolatokat és a tajvani helyzetet bemutató fejezet.
Ez a rész az angol kiadásban már szerepelt, és most a magyar olvasók számára is elérhetővé válik. A kínai-orosz fejezetek részletesen bemutatják, hogyan próbálja Kína és Oroszország egymást rávenni arra, hogy a másik lépjen radikálisabban Európa és az USA ellen, azaz legyen faltörő kos. Eközben a két ország közötti bizalomhiány van, de a Nyugattal szembeni közös ellenszenv mégis összeköti, egybekovácsolja őket.
„Van benne több akció, tehát bemutatja a Tajvan környéki kínai műveleteket, de van benne egy új kémszál is.”
A Máglyatűz ihletét a világpolitika valós eseményei adták. A regény célja a geopolitikai törésvonalak és a kisebbségi lét kihívásainak bemutatása. Az író szerint a könyv hidegfejű geopolitikai elemzés, amely túlmutat a szlogenek szintjén, és a szomszédos nemzetek véleményére is rávilágít. Szerzője szenvedélyesen kutatta a határon túli magyarok sorsát és jövőjét.
A bővített kiadásban új karakterek is megjelennek, köztük
egy orosz kémnő és egy kínai főezredes, akiknek nem teljesen véletlenszerű románca a regény egyik izgalmas szálát képezi.
Demkó kifejti, hogy erre az új szálra, az orosz-kínai játszmára volt egy utalás már a '18-as verzióban is. „Ahogy arra is utaltam, hogy Ukrajnában valószínűleg konfliktus lesz, ezt nem gondoltam, hogy ennyire nyílt és ennyire nagy lesz az orosz támadás”. De a könyv is bemutatja az orosz-ukrán játszmát, azt,
hogy az oroszok hogyan tudnak adott esetben a nemzeti kisebbségi kérdéseket kihasználva széthúzást kelteni a térségben, illetve azt, hogy az oroszoknak ez a magatartása nem független attól, hogy a Nyugat hogyan állt hozzá Oroszországhoz, tehát ezek a részek benne vannak.”
„Ezért mondom, hogy ez egy szürke könyv, ez nem tetszik igazán se a nagyon orosz barátoknak, se a nagyon nyugat vagy ukrán barátoknak, hiszen mind a két oldalnak a hibáit, a bűneit leírja” – teszi hozzá Demkó, aki hozzáfűzi: ezért is van benne például egy-egy rövid jelenet azért Irakról és Afganisztánról is, hogy meglássuk, hogy mi is történt ott valójában, milyen szörnyű következményekkel járt elsősorban az iraki nyugati beavatkozás, és hogy mennyire rossz úton járt a Nyugat Afganisztánban is, „amikor azt képzelte, hogy egy nyugati típusú rendszer egy ilyen országba bevezethető”.
Ezen a példákon keresztül megismerhetjük, hogyan küzdenek egymással a szövetségesek, és milyen taktikákat alkalmaznak a geopolitikai játszmákban.
„Továbbra is úgy gondolom, hogy alapvetően ez egy szórakoztató könyv, de a valóságon alapul. Nem szépirodalom, ezt hangsúlyoznám, tehát semmiképpen sem szépirodalom, de egy Tom Clancy vagy egy Ken Follett stílusával reálisan próbáltam bemutatni a világot – nem nyugati, kínai vagy orosz szemszögből, hanem a valóság alapján. Ha van benne egyáltalán szemszög, akkor az a magyar. Nem mások világlátásából kell ugyanis kiindulnunk, hanem sajátot kell létrehoznunk, a teljes magyar nemzet érdekei alapján.”
Demkó Attila kül- és biztonságpolitikai tapasztalatai nagyban hozzájárultak a Máglyatűz hitelességéhez. Az író bölcsész végzettséggel és több évtizedes szakmai tapasztalattal rendelkezik, amelyeket felhasznált a könyv megírásakor. A regény több szempontból is valósághűbb, mint a hasonló művek, és az író saját kutatásai és helyszínbejárásai alapján készült.
A szerző hangsúlyozza, hogy bár a Máglyatűz egy regény, azonban sok valós eseményen és politikai helyzeten alapul.
Az új kiadásban részletesen elemzi az orosz-ukrán konfliktust és annak hátterét, valamint azt, hogyan használja ki Oroszország a nemzeti kisebbségek kérdését a régió destabilizálására.
A könyvben, folytatja a szerző, benne van a „román játszma: hogy Románia mit szeretne Moldovával, tehát az egyesítés, a Nagy-Románia játszma”. Az első kiadást még 2018-ban írta Demkó, de
már felvázolt benne egy olyan pártot, mint az AUR, amely akkor még nyomokban sem létezett;
s Moldovában is játszódik jelenet a témában.
„Van nyilván egy orosz-ukrán játszmarész, arról, hogy hogyan próbálja Oroszország hibrid eszközökkel saját útjára visszatéríteni vagy aláásni Ukrajnát – ez még nem háború, bár a könyv 2020-21-es kiadása már úgy végződik, hogy vagy Ukrajnában, vagy Tajvanon tör ki a háború, vagy mindkettő helyen”.
S az amerikai játszma is ott van, „hogy ez a neokonzervatív vagy liberális intervencionalista elit hogy vitte nagyon félre nem csak az Egyesült Államokat, hanem az egész nyugati világot. Az összes konfliktusban benne voltak, és ezeknek a háborúknak egy jelentős része elkerülhető lett volna” – mondja a szerző.
A regény valós eseményeket és fiktív forgatókönyveket vegyít. Demkó szerint az orosz és ukrán helyzet leírása valós, míg a romániai helyzet a jövőben akár még súlyosabbá is válhat. A könyv nem konteós lektűr, hanem valós politikai és katonai helyzeteket mutat be, amelyek sokszor lábjegyzetelhetők lennének. A szerző célja, hogy a regény hiteles és tartósan releváns legyen.
Az új kiadás a jövőbeli konfliktusokat is vizsgálja, különösen a kínai és orosz együttműködés alakulását és annak hatásait. Demkó szerint a regény egyik célja, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy a nemzeti kisebbségek kérdése és a geopolitikai érdekek figyelmen kívül hagyása komoly veszélyekhez vezethet.
Az EU szerepe és a nemzeti kisebbségek jogainak figyelmen kívül hagyása is központi téma a könyvben.
A szerző szerint a boszniai háború is lezárható lett volna előbb, valószínűleg, hogyha nincsenek bizonyos amerikai körökhöz kötődő beavatkozások., az eredmény holtak tízezrei. „És egyébként ez egy áthallás a mai ukrajnai konfliktusra is, és ezek ugyanazok a körök, tehát a neokonzervatív körök elsősorban, nem akarták 2022-ben az ukrajnai háború lezárulását sem.
A Máglyatűz új kiadása július végén jelenik meg, és minden eddiginél több izgalmat és aktualitást kínál az olvasóknak. A könyv nem csupán a politikai krimik kedvelőinek szól, hanem mindazoknak, akik szeretnék jobban megérteni a világpolitikát és annak rejtett összefüggéseit.
Ezt is ajánljuk a témában
Mennyire fontos Magyarország a világpolitika színpadán? A Kárpát-medence is egy puskaporos hordó, amit berobbanthatnak szorult helyzetbe került nagyhatalmak? Hogy áll most Oroszország és a Nyugat játszmája? Többek között ezekről is beszélgettünk a Máglyatűz - A háború peremén című regény szerzőjével, David Autere-rel, aki szerint mi, magyarok „teljesen vakok vagyunk még a közvetlen környezetünkre is”.
Mikor épült, hogyan, és mi a jelentősége a Barátság kőolajvezetéknek? Hogy lett belőle előny, és mi a mai szerepe?
Folyamatosan nő a magyar befolyás Európa egyik legfontosabb térségében.
Az élet útja olyan, mint minden út: célba vezet, de csak akkor, ha tudjuk, merre akarunk menni. De honnan jön ez a tudat?
Zulejka kinyitja a szemét – Guzel Jahina könnyeden olvasmányos, szívbe markolóan szomorú regénye a sztálini terror legmélyének másfél évtizedén vezet minket keresztül.
A magyar történelem felidézését a Sasnak körme között című, Zrínyi Ilonáról szóló regényével indította meg.
Az Ukrajnának tett irreális ígéret mindenesetre teljesen lekerült a napirendről.
A Partizán műsorában hangzott el az önleleplező mondat.
A kiszivárgott tiszás dokumentumok 22 és 33 százalékos szja-sávokat említenek, vagyis a mai 15 százalékos kulcs helyett progresszív rendszer jönne, ha a Tisza kerülne kormányra.
