Nyitókép: konyvmogul.hu
Demkó Attila nagy sikerű regénye, a Máglyatűz – A háború peremén, új, bővített kiadással jelenik meg a július végén, amely a korábbi változatoknál is mélyebben merül el a geopolitikai játszmák és nemzetközi konfliktusok világában. A negyedik kiadás jelentős újdonságokat tartalmaz, amelyek tovább fokozzák a regény feszültségét és aktualitását.
Arra kértük Demkó Attilát, hogy meséljen arról, hogy mennyire aktuális a regényének az alaptörténete, illetve, hogy miben különbözik a negyedik kiadás az első háromtól.
A szerző kifejtette, hogy azt lehet mondani, ez a rendezői változat, mert elég vaskos könyv volt már a 2018-as is, akkor a kiadó úgy látta, több már nem fér bele. Most ezek a részek belekerültek, egy kicsit aktualizálva, tehát az azóta történt eseményeket részben érinti a könyv.
A Máglyatűz – A háború peremén című geopolitikai thriller szerzője szerint a magyarok gyakran alábecsülik saját jelentőségüket a világpolitikai színtéren. A regény a Kárpát-medence geopolitikai helyzetét és a nagyhatalmak játszmáit tárja az olvasók elé, megvilágítva a magyar kisebbségek sorsát és a regionális feszültségeket. Demkó (Autere) hangsúlyozza, hogy a magyaroknak tudatosabbá kellene válniuk a környezetükre és a nemzetközi politikai helyzetre.
Az új kiadás egyik legizgalmasabb része a kínai-orosz kapcsolatokat és a tajvani helyzetet bemutató fejezet.
Ez a rész az angol kiadásban már szerepelt, és most a magyar olvasók számára is elérhetővé válik. A kínai-orosz fejezetek részletesen bemutatják, hogyan próbálja Kína és Oroszország egymást rávenni arra, hogy a másik lépjen radikálisabban Európa és az USA ellen, azaz legyen faltörő kos. Eközben a két ország közötti bizalomhiány van, de a Nyugattal szembeni közös ellenszenv mégis összeköti, egybekovácsolja őket.
„Van benne több akció, tehát bemutatja a Tajvan környéki kínai műveleteket, de van benne egy új kémszál is.”
A Máglyatűz ihletét a világpolitika valós eseményei adták. A regény célja a geopolitikai törésvonalak és a kisebbségi lét kihívásainak bemutatása. Az író szerint a könyv hidegfejű geopolitikai elemzés, amely túlmutat a szlogenek szintjén, és a szomszédos nemzetek véleményére is rávilágít. Szerzője szenvedélyesen kutatta a határon túli magyarok sorsát és jövőjét.
Új szereplők, új izgalmak
A bővített kiadásban új karakterek is megjelennek, köztük
egy orosz kémnő és egy kínai főezredes, akiknek nem teljesen véletlenszerű románca a regény egyik izgalmas szálát képezi.
Demkó kifejti, hogy erre az új szálra, az orosz-kínai játszmára volt egy utalás már a '18-as verzióban is. „Ahogy arra is utaltam, hogy Ukrajnában valószínűleg konfliktus lesz, ezt nem gondoltam, hogy ennyire nyílt és ennyire nagy lesz az orosz támadás”. De a könyv is bemutatja az orosz-ukrán játszmát, azt,
hogy az oroszok hogyan tudnak adott esetben a nemzeti kisebbségi kérdéseket kihasználva széthúzást kelteni a térségben, illetve azt, hogy az oroszoknak ez a magatartása nem független attól, hogy a Nyugat hogyan állt hozzá Oroszországhoz, tehát ezek a részek benne vannak.”
„Ezért mondom, hogy ez egy szürke könyv, ez nem tetszik igazán se a nagyon orosz barátoknak, se a nagyon nyugat vagy ukrán barátoknak, hiszen mind a két oldalnak a hibáit, a bűneit leírja” – teszi hozzá Demkó, aki hozzáfűzi: ezért is van benne például egy-egy rövid jelenet azért Irakról és Afganisztánról is, hogy meglássuk, hogy mi is történt ott valójában, milyen szörnyű következményekkel járt elsősorban az iraki nyugati beavatkozás, és hogy mennyire rossz úton járt a Nyugat Afganisztánban is, „amikor azt képzelte, hogy egy nyugati típusú rendszer egy ilyen országba bevezethető”.