Ukrajna bosszúból sodorta veszélybe Magyarország és Szlovákia energiabiztonságát
Kijev nem csinált titkot belőle, hogy politikai okokból akadályozza Magyarország és Szlovákia kőolaj-ellátását.
Horváth József szerint egy összehangolt műveletnek vagyunk most a tanúi.
Nyitókép: Kisbenedek Attila/AFP
Mint megírtuk: hiába kapott mentességet Magyarország, Szlovákia és Csehország az orosz kőolajra kivetett szankciók alól, Ukrajna önhatalmúlag leállította a Lukoil kőolaj-tranzitját. Inna Sovszun ukrán parlamenti képviselő, az energetikai bizottság tagja a Politiconak nyíltan beismerte: részben azért tiltotta be Kijev a Barátság kőolaj-vezetéken az orosz Lukoil tranzitját,
hogy nyomást gyakoroljon Magyarországra, amiért nem szállít fegyvert Ukrajnába és nem támogatja az ország csatlakozását az Európai Unióhoz.
„Most saját kezünkbe vettük az ügyet” – jegyezte meg a képviselő, majd hozzátette: „Mivel a diplomáciai párbeszéd nem vezetett eredményre, más megoldást kellett találnunk, hogy megváltozzon Budapest és Pozsony álláspontja.”
Lássuk a számokat!
A Lukoil évi mintegy 2-2 millió tonna nyersolajimportját blokkolta Kijev a szankciós döntéssel Magyarország, illetve Szlovákia felé, ami a magyar esetben a teljes 6 millió tonnás import egyharmada. Így a MOL tulajdonában álló százhalombattai, illetve pozsonyi finomítók kihívásokkal nézhetnek idővel szembe. A Reuters szerint Szlovákia felé már a hét közepén drasztikusan esett a mennyiség, Magyarország felé még csak enyhén csökkent, Csehország felé viszont zavartalan volt az áramlás. Szakértők szerint a kialakult helyzet miatt a magyar kormány tárgyalhatna további importról a Rosznyefttel, vagy növelhetné a horvátországi szállítást az Adria csővezetéken keresztül is. Emellett felszabadíthatná stratégiai vésztartalékának egy részét is.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is megszólalt a tranzitválságról, szerinte az ukrán döntés Magyarország és Szlovákia kőolajellátásának biztonságát elég erőteljesen veszélyezteti hosszú távon. Most különböző átmeneti megoldásokkal tudtuk stabilizálni a szállítást, ami most megoldott, de ezek az átmeneti megoldások már középtávon sem működnek
A miniszter azt is jelezte: kérték az ukrán kormány segítségét, „de ez valahol félúton elakadt.”
Ezt is ajánljuk a témában
Kijev nem csinált titkot belőle, hogy politikai okokból akadályozza Magyarország és Szlovákia kőolaj-ellátását.
A Hír TV többek között erről a barátságtalan ukrán lépésről is kérdezte Horváth József biztonságpolitikai szakértőt, aki szerint a kijevi vezetés önmagától soha nem döntene így.
Én látni vélem mögötte, hogy egy brüsszeli bólintás is ott van
(...) Egy összehangolt műveletnek vagyunk most a tanúi. Amit az ukránok most végrehajtanak, az a csatlakozásuknak újabb állomása, hallgatnak arra, amit Brüsszel mond, és fegyelmezetten végrehajtják az ottani elvárásokat” – fogalmazott a szakértő.
Horváth József szerint a magyar és szlovák válaszreakciók és lépések valamiféle összehangoltságra utalnak, véleménye szerint a két ország igyekszik a diplomácia nyújtotta lehetőségek teljes tárházát kihasználni. Ennek kapcsán már megírtuk, hogy Robert Fico telefonon üzent az ukrán miniszterelnöknek, és közölte vele:
Szlovákia nem lesz túsza az orosz-ukrán kapcsolatoknak!”
A szlovák kormányfő azt is kiemelte ukrán kollégájának, hogy lépésük nemcsak barátságtalan, de értelmetlen is, mivel nem okoz különösebb kárt az orosz gazdaságnak, ellenben néhány EU-s tagállamnak igen.
Horváth József emlékeztetett: Magyarország szintén ad gázolajat az ukránoknak, az elektromos ellátásnak pedig 40%-át a magyar állam fedezi, ami a jelenlegi ukrán áramhiányos helyzetben nagyon fontos az ő számukra.
Ezt is ajánljuk a témában
Mondják, nem rendelhetnénk végre mi a zenét a csehóban, ahol egyedül miattunk ég még a pilács? Kohán Mátyás írása.