„Amióta Brüsszelbe és Strasbourgba érkeztem, rengeteg fogadáson vettem részt” – új EP-képviselő a Politicónak

Nyitókép: Az Európai Parlament strasbourgi ülésterme 2024. július 18-án  /  fotó: Dursun Aydemir / Anadolu via AFP

A Politico uniós lap egy új cikksorozatot indított Parlamenti bennfentes néven, amelyben egy új EP-képviselőnek ad teret, aki névtelenségbe burkolózva tabuk nélkül fog időszakonként írni arról, milyen a képviselői lét, milyen az Európai Parlamentben dolgozni.

Az első véleménycikk pénteken jelent meg a lap felületén – mivel az írás nem túl hosszú, de talán tanulságos, ezért magyarul szó szerint közöljük alább:

„Amióta nyáron Brüsszelbe, illetve Strasbourgba érkeztem új európai parlamenti képviselőként, rengeteg fogadáson vettem részt, sok emberrel kezet fogtam és sok nevet el is felejtettem. 

Bár nem vagyok kezdő a szakmában, sem politikai újonc, az EU belvilága mégis új számomra. Ez azt jelenti, hogy bajban vagyok a brüsszeli szlenggel. Amikor valaki megkérdezte tőlem, hogy szeretnék-e csatlakozni a CULT-hoz, kicsit megijedtem. (Később kiderült, hogy ez a Kulturális Bizottság – és az igazi kultuszhely egyébként is az Alkotmányügyi Bizottság.)

Nem árulok el sokat magamról, csak azt, hogy egy befolyásos csoporthoz tartozom – egy olyan csoporthoz, ahol úgy gondoljuk, befolyásolni tudjuk az Európai Unió irányát a következő öt évben. 

Éppen elég nehéz volt becsekkolnom az adminisztrációs rendszerbe, hogy hozzájuthassak az EP-képviselői belépőkártyámhoz, így inkább kordában tartom az ambícióimat.

Észrevettem, hogy az emberek milyen gyakran méregetik a hasamat, és ez elgondolkodtatott, hogy esetleg több kiló jött fel rám az elmúlt hónapokban, mint amire számítottam. Talán a kampánystressz okozta a hízást, gondoltam magamban. Míg aztán egy kedves kolléga felhívta a figyelmemet arra, hogy csak a hasamon fityegő sötétkék kártyámat nézegeti mindenki, hogy valóban EP-képviselő vagyok-e, mivel senki sem látott még engem itt.

De minél tovább tartanak a frakcióértekezletek, és minél tovább kívánnak a tisztelt kollégáid beszélni, felszólalni, annál kevesebb időd jut az erőd bevetésére.

A strasbourgi Parlament épülete olyan, mintha egy EU-ellenes populisták által épített labirintus lenne. Hogyan érthetik meg az emberek Európát, ha még az épületben sem tudnak rendesen eligazodni? Éppen csak sikerült kidolgoznom, hogyan juthatok el az irodámból az ülésterembe. A brüsszeli irodám korábban egy másik képviselőcsoporthoz tartozó EP-képviselőé volt – aki meglehetősen morcos volt amiatt, hogy el kell költöznie, mivel a képviselőcsoportjuk sok helyet veszített. Balszerencse! 

Abban a hónapban, amíg a kezdésre vártam, nem sok minden történt. Úgy tűnik, ezekben az első hetekben 

Ez történik mindenhol, a frakciónk vezetésétől kezdve egészen a Bizottság elnökéig.

Mindenki kap valamilyen megtisztelő címet. Nem árulom el az enyémet, különben kitaláljátok, ki vagyok, de nyugodtan elmondhatom, hogy ez alig több egy fügelevélnél, nehéz fontosnak éreznem magam. Viszont büszkén elfogadtam. 

Megvoltak az első találkozásaim újságírókkal is, bár úgy tűnik, a sajtókapcsolatok másként működnek az EU nevű bolygón, mint egy tagállamban. 

vagyis nem idézhetik a forrást, de az infót használhatják, a képviselők ezzel befolyásolni tudják őket, Ha mégis megnevezik a forrást, akkor a képviselő letagadja, és jogalapja lesz, hogy az íratlan szabályt megszegő újságíróval sohase álljon újra szóba.”

--