„Nagy árat fog még fizetni a beképzeltségéért” – brit lap szállt bele Macronba
Az előrehozott választással az elnök vakmerően hazardírozott, de végeredményben csak a jobboldal kezére játszott – véli a Guardian.
A franciaországi előrehozott törvényhozási választások is vannak olyan fontosak, mint az amerikai elnökválasztás, véli az elemző.
Nyitókép: Arthur N. Orchard / AFP
A francia választás veszélyezteti a globális rendet – aggódik a Politicón megjelent cikkében John Lichfield, az Independent korábbi külpolitikai szerkesztője, aki 20 évig volt az újság párizsi tudósítója.
Kapcsolódó vélemény
Most már ott tartok, hogy nem is volt akkora őrültség ezt meglépni.
Szerinte Macron előrehozott választása lehet a világháború óta a legpusztítóbb szavazás – nem csak Franciaország, hanem az EU, a NATO és a Nyugat számára is. Minden választás fontos, de némelyik földrengető.
Franciaország vezető szerepe az EU-ban, az ENSZ Biztonsági T anácsban betöltött helye és globális hatalmi pozíciója miatt ez szinte olyan, mint a Biden vs. Trump választás novemberben – nyugtalankodik az újságíró.
Ez azért van, mert nyerhet a jobboldali Nemzeti Tömörülés.
„Aki veszít, az biztosan a francia elnök lesz, aki megpróbálta — gyakran ékesszólóan, néha ügyetlenül — megerősíteni az Európai Uniót és új, fenntartható egyensúlyt találni Európa és az Egyesült Államok között” – állítja a Politico szerzője.
Ez a választás nem csak a „macronizmus” vereségét jelentheti majd, hanem annak esetleges felszámolását is.
Nem bizonyos, hogy Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés vezetője, megnyeri a június 30-án és július 7-én tartandó kétfordulós parlamenti választást. Helyettese és miniszterelnök-jelöltje, a mindössze 28 éves Jordan Bardella, azt mondta, hogy nem hajlandó kormányt alakítani, hacsak nem nyer tiszta többséget (legalább 289-et) a Nemzetgyűlés 577 helyéből.
Ezt is ajánljuk a témában
Az előrehozott választással az elnök vakmerően hazardírozott, de végeredményben csak a jobboldal kezére játszott – véli a Guardian.
A közvélemény-kutatások szerint legfeljebb 260 helyet nyerhet, de a támogatás az utolsó napokban az ő irányába tolódhat.
Még ha Bardella miniszterelnök is lesz, Macron 2027-ig ugyis elnök marad. Nemrég úgy nyilatkozott, hogy kötelessége hivatalban maradni és megvédeni az embereket és az intézményeket a „lepenizmustól”.
De a francia rendszer csak névleg elnöki. Szinte minden valódi alkotmányos hatalom a parlament, a miniszterelnök és a kormány kezében van. Ha ők más politikai meggyőződésűek, mint a köztársasági elnök, akkor ők diktálják a feltételeket
– írja John Lichfield.
Ezt is ajánljuk a témában
Kifogyhatott a jó kampánytémákból a francia elnök.