Megkérdeztük olvasóinkat Biden végzetes döntéséről: egyértelmű választ kaptunk!
Az amerikaik után a britek és a franciák is megengedték az ukránoknak, hogy Oroszországot támadjak nagy hatékonyságú fegyverekkel.
Az Euronews szerint, azok is veszélyben vannak, akik legálisan dolgoznak vagy tanulnak Oroszországban. Az orosz hadsereg a külföldi katonákkal kivételesen rosszul bánik.
Nyitókép: Nemes Tarimot, az egyik áldozat Instagram fiókja
Az orosz hadseregnek folyamatos utánpótlásra van szükség az ukrajnai fronton, a halálos áldozatok magas száma és a katonai létszám növelésének szükségessége miatt. A toborzók figyelmét felkeltették az afrikai diákok, akik annyira szeretnék megőrizni oroszországi tartózkodási engedélyüket, hogy akár frontszolgálatot is vállalnának, hogy ne kelljen hazatérniük – írja az Euronews.
A Harkivi területen zajló orosz offenzíva során az orosz hadsereg jelentős számú katonát veszített, és
valószínű, hogy a támadások addig nem szűnnek meg, amíg be nem veszik a régió fővárosát, Harkivot, amely Ukrajna második legnagyobb városa.
A háború előtt közel másfél millió lakossal rendelkező Harkiv az ország gazdaságának egyik fő motorja. A cikk szerzője szerint a harkivi harcokba az orosz tisztviselők külföldi diákokat és munkavállalókat kényszeríttek. Meg nem nevezett forrásokra hivatkozva azt írta, hogy a moszkvai hatóságok két fő módszerrel toboroznak a hivatalos toborzás mellett:
Szeptemberben az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma számolt be arról, hogy Oroszország egyes volt szovjet tagországokban, például Kazahsztánban folytat intenzív toborzókampányt. Később hírek érkeztek arról is, hogy az oroszországi kubai diaszpórában keresnek embereket, sőt, Kubából hívnak fiatalokat.
A világsajtóban is nagy visszhangot keltett két kubai fiatal esete, akiket szerelőknek hívtak dolgozni, de végül fegyvert adtak a kezükbe. Oroszország eleinte tagadta a kubai katonák toborzását, de később elismerte.
Az oroszországi afrikai munkások helyzete sem kivétel. Tavaly számos jelentés érkezett arról, hogy az afrikai országokból dolgozni érkező munkásokat őrizetbe veszik, és közlik velük, hogy két lehetőségük van: vagy kitoloncolják őket, vagy vállalják a katonai szolgálatot, és kivezénylik őket a frontra.
A frontszolgálat néha pénzzel kiváltható, ha van annyi pénzük, hogy megkenjék a hatóságokat. A korrupció nem idegen az orosz hadsereg berkeiben.
Az ukrán titkosszolgálatok szerint Oroszország nem áll meg a határainál, amikor katonai állományt kell toborozni, az afrikai kontinensen is folytatják a toborzást. Magas fizetést és belépőpénzt ajánlanak a szerződőknek. Az orosz toborzók afrikai munkaközvetítő irodákat is igénybe vesznek.
2024 januárjában arról érkeztek hírek, hogy Szomáliából, Szíriából, Indiából, Kubából, Kínából és Szerbiából érkezett zsoldosok harcoltak orosz egyenruhában Ukrajnában.
Egy szerb toborzótiszt, Dejan Beric elmondta, hogy az orosz parancsnokok „vágómarhának” nevezték a szerb zsoldosokat, és minimális fegyverzettel küldték őket a frontra. Ha panaszkodtak, háborús bűnösökként kezelték őket.
Egy korábbi cikk arról számolt be, hogy a Wagner-csoport az orosz börtönökből több afrikait is kihozott, akiket ukrajnai szolgálatra küldtek. Egy tanzániai, egy zambiai és egy elefántcsontparti férfi hetekkel a toborzás után elesett a harcmezőn.
Az orosz hadsereg 15 ezer nepálit vett fel soraiba, noha többnyire az orosz szolgáltatóiparba jelentkeztek munkára.
Egy magas rangú ukrán katonai tisztviselő közölte:
jelentősen megnőtt a nem orosz állampolgárságú hadifoglyok száma, akik közül egyre több az afrikai származású katona.
Az afrikai zsoldosokat az oroszok feláldozható kategóriába sorolják, egy esetleges fogolycsere során biztosan nem őket kéri vissza a Kreml.