A Világbank klímaterve: olcsóbb csirke és zöldségek, drágább vörös hús és tej
A Világbank a párizsi klímaegyezmény céljainak elérése érdekében ötletel.
A gyorsan növekvő spárga valaha virágzott a kaliforniai farmokon – mostanra azonban komoly gazdasági nehézségek sújtják a termelőket.
Fotó: Pixabay
Itt a spárgaszezon! Sokan a tavasz beköszöntéhez kötik az egyik közkedvelt zöldségünk, a spárga boltok polcain való megjelenését. Az idényzöldség népszerűsége az elmúlt évek során egyre csak nő, nem csoda, hiszen gyógyító, tisztító, vízhajtó hatása évezredek óta ismert. A rügy több mint 92 százaléka víz, és csak minimális kalóriát tartalmaz, már az ókori Kínában, Egyiptomban, Görögországban és Római Birodalomban is előszeretettel fogyasztották. Szakácskönyveket szántak a rendkívül egészséges harapnivalónak, amelynek nálunk május közepétől, június közepéig van szezonja. De hiába a zöldség széles körű elismertsége, a spárga mára globális veszélynek van kitéve.
A piacokról és a szupermarketekből ismert spárga mindig pontosan kilenc hüvelykes, azaz bő 20 centiméteres, ez a piaci szabvány.
Ezt kizárólag kézi vágással szüretelik, vagyis a szedés kimondottan idő- és munkaigényes. Azaz drága.
A termés betakarításához szükséges munkaerő hiánya az egyik oka, hogy a gazdák féltik a spárga jövőjét. Az egyik legnagyobb, exportra termelő területen, Kalifornia államban egykor szezonális csemegének, a zöldségek királyának tartották, de a spárga itt is veszélyben van a munkaerőköltségek növekedése miatt – írja az LA Times.
Ezt is ajánljuk a témában
A Világbank a párizsi klímaegyezmény céljainak elérése érdekében ötletel.
Az Állami Élelmiszerügyi és Mezőgazdasági Minisztérium szerint a 2000-es évek elején a kaliforniai farmerek még 37 ezer hektárról takarították be a spárgát, azóta azonban ez a terület minden évben nagyjából 10 százalék csökkent. A legfrissebb adatok szerint mára kevesebb mint 3 ezer hektár spárga maradt Golden State-ben.
Ennek pedig még az éves San Joaquin Spárgafesztivál is megissza a levét, mert idén már csak egy helyi farm biztosította a zöldséget a főzőbemutatókhoz és a kóstolókhoz, ahol a fesztiválozók olyan igazi ínyencségekkel kényeztethetik magukat, mint a rántott spárga vagy a spárgafagylalt.
Jelenleg mindössze három hagyományos gazdálkodó termeli a kaliforniai spárga nagy részét, ezt egészítik ki a bio- vagy kisebb méretű farmerek az államban.
A spárga egyike azoknak a növényeknek, amelyekkel nagyon megéri dolgozni, de mostanra egyre több gazdálkodó teszi fel magának a kérdést, hogy meddig bírja még tartani a frontot”
– jelentette ki Chip Arnett, aki évtizedek óta vásárolja fel a prémium kaliforniai spárgát a szántóföldekről, és szállítja 48 órán belül a fogyasztók otthonába.
A gyorsan növő növényt három hónapos tenyészideje minden napján be kell takarítani. Az állam változatos mikroklímája januártól májusig lehetővé teszi a friss spárgát. Minden növénynek van egy föld alatti koronája, amely naponta több lándzsát is kihajt, és ezeket egyenként, kézzel kell vágni.
A spárga betakarítása közben minden korona folyamatosan új lándzsákat hajt a talajon. Ez a gyors és állandó növekedés lehetővé teszi a gazdálkodók számára, hogy egyes gazdaságokban akár hatvanszor is betakarítsák ugyanazt a táblát a vegetációs időszakban. Meleg nyári napokon a spárga olyan gyorsan nőhet, hogy a dolgozóknak másodszor is vissza kell menniük, hogy levágják.
A betakarítás megállás nélkül, a hét minden napján folytatódik, ráadásul a zöldség feldolgozása és csomagolása is többnyire kézzel történik. A termény piacra vitelének munkaerőköltsége tehát óriási: 2000-ben a termelési költségek mintegy 75 százalékát tette ki. A termelés közben fokozatosan elkezdett alkalmazkodni Mexikó és Peru importversenyéhez, az állam spárgatermesztői új fajtákba fektettek be, hogy magasabb hozamot produkáljanak, és megkísérelték a mechanikus betakarítási technológiát. Ez azonban nem fejlődött elég gyorsan ahhoz, hogy felülmúlja a megnövekedett termelési költségeket.
Ezt is ajánljuk a témában
Számottevően nőtt a zöldségek és a gyümölcsök ára.
Az elmúlt években ráadásul jelentősen emelkedtek a munkavállalói költségek, mert
az állam 2019-ben változtatott a szabályozási struktúráján, amely túlóra-térítést írt elő a heti 40 óránál többet dolgozó mezőgazdasági alkalmazottaknak.
A munkaigényes spárgát termesztő gazdák kénytelenek voltak csökkentik a dolgozóik munkaidejét, hogy ne kelljen túlórapénzt fizetniük, a dolgozók pedig a kevesebb fizetés miatt panaszkodtak.
Eközben a mexikói gazdák szinte egész évben szállították Kaliforniába a spárgát, ami feldúlta a piacot. A helyi farmerek nem kaptak jó árat a tavaszi szezon kezdetén, így elindult előbb egy stagnáló állapot, majd egy komolyabb válság az iparágban.
És a spárga nincs egyedül. Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma szerint jelenleg az Egyesült Államokban a gyümölcsök több mint felét és a friss zöldségek több mint egyharmadát importálják.
Ezt is ajánljuk a témában
Nemzetközi sikerre számít a húshelyettesítő termékek piacán a Plancraft Innovációs Kft., úgy vélik, az Egyesült Államokban már az idén eljöhet az áttörés – közölte a budapesti székhelyű cég az MTI-vel szerdán.
Miután Kaliforniában óránként 12 dollár fölé emelkedett a minimálbér, az állam spárgatermesztői számára túl nehéz felvenni a versenyt Mexikóval, ahol a napi minimálbér jelenleg nagyjából 14 dollár...
A válságból tehát egyelőre nem látszik a kiút, így a spárga kedvelőinek mélyebben kell majd a zsebükbe nyúlniuk, ha minőségi zöldséget szeretnének a család asztalára tenniük a spárgaszezonban.
Kapcsolódó vélemény
A magyar gazdák nem tudnak versenyezni a nemzetközi oligarchák ukrán gazdaságaival.