A Világbank klímaterve: olcsóbb csirke és zöldségek, drágább vörös hús és tej

Fotó: MTI/EPA/Fajjaz Ahmad

Azt javasolja a világbank, hogy a gazdag országok a CO2-gazdag termékek, például a vörös húsok és a tejtermékek támogatására fordított milliárdokat fordítsák át olyan éghajlatbarátnak tartott termékekre, mint a baromfi, a gyümölcsök és a zöldségek. A bank szerint ez az egyik legköltséghatékonyabb módja annak, hogy megmentsük a bolygót az éghajlatváltozástól – írja a Politico.

A lap szerint ez  politikailag kényes ajánlás, amely egyes konzervatívokat és európai országokat bizonyára fel fog háborítani. Hozzáteszi, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszeripar felelős az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának közel egyharmadáért.

A Politico emlékeztet: a párizsi klímaegyezmény szerint 1,5 Celsius fokkal csökkentik a csatlakozó országok a globális felmelegedést, és 2025 végéig aktualizálják ezzel kapcsolatos terveiket.

Mivel a világnak fel kell gyorsítania a kibocsátáscsökkentést, hogy a párizsi megállapodás céljait életben tartsa, a Világbank azt szeretné, ha a tisztviselők nagyobb figyelmet fordítanának a mezőgazdaságra és az élelmiszeriparra, amelyet a bank szerint sokáig elhanyagoltak és alulfinanszírozottak.

A jelentés szerint a tagországoknak évente 260 milliárd dollárt kell ezekbe az ágazatokba irányítaniuk ahhoz, hogy komolyan vegyék a kibocsátásukkal kapcsolatos 2050-es célok elérését. Ez 18-szor több, mint amennyit az országok jelenleg befektetnek.

A Világbank szerint a kormányok részben betömhetik ezt a hiányt, ha a vörös hús és a tejtermékek támogatását az alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátású alternatívák irányába terelik. Az átállás az egyik legköltséghatékonyabb módja annak, hogy a gazdag országok, amelyek a becslések szerint a világ agrár-élelmiszeripari kibocsátásának nagyjából 20 százalékát termelik, csökkentsék a nagymértékben szennyező élelmiszerek iránti keresletet – állítja a Világbank.

Az eredmény az – teszik hozzá –, hogy lényegében az éghajlatra gyakorolt hatás beárazódna az élelmiszerárakba.

Benjamin Zycher, az American Enterprise Institute szakértője 2017-ben azt írta a párizsi klímacélokról: a párizsi célok, ha 2030-ra elérik őket és 2100-ig teljes mértékben sikerül fenntartani őket nemzetközi alapon, arra az évre 0,17 fokkal csökkentenék a hőmérsékletet. Ezek az erőfeszítések a kibocsátás korlátozására a globális GDP 1 százalékába kerülnek, nagyjából 600-740 milliárd dollárba vagy még többe évente, ami ráadásul aránytalan mértékben sújtja a szegényeket.