A német választók egy része nemcsak a koalícióba, hanem magába a demokratikus politikába vetett hitét is elveszíti.
Nyitókép: Thomas Trutschel
Rossz közérzet telepedett Németországra, a németek négyötöde azt mondja a közvélemény-kutatóknak, hogy elégedetlen a vezetéssel – írta meg az Economist. A lap utánajárt, hogy mi lehet az elégedetlenség oka, hol romlott el a koalíciós kormányzás a németeknél. Három okot emeltek ki: orosz-ukrán háború, az új fosszilis tüzelésű kazánok betiltására tett kísérlet, valamint a német alkotmánybíróság és a kormány csörtéje eurómilliárdok átcsoportosításáról a klímatervek finanszírozására.
Vlagyimir Putyin háborúja nem csupán a német külpolitikai elit egy részének feltételezéseit borította fel, hanem megzavarta a fiatal koalíció éltető küldetését is. Olaf Scholz, az SPD kancellárja erre az energia- és biztonságpolitika nagyszabású változtatásainak bejelentésével reagált. Németország leszoktatta magát az orosz gázról, elkezdte átalakítani a leharcolt Bundeswehrt, és Ukrajna egyik legszilárdabb szövetségesévé vált. Az energiasokk azonban megviselte a német ipart, amely már régóta morgolódott a magas árak miatt, és elbizonytalanította az inflációra allergiás szavazókat.
A rosszul előkészített törvény gyakorlatilag kitiltotta volna az új fosszilis tüzelésű kazánokat a háztartásokból a környezetbarátabb hőszivattyúk helyett. A koalíció kettészakadt, és a bulvársajtó is felkapta. Mire lecsillapodtak a kedélyek, a politikai károkat már elszenvedték. A kudarc bemocskolta a koalíció éghajlatváltozási politikáját, és megingatta a koalíció szakértelmébe, különösen Robert Habeck zöld alkancelláréba vetett bizalmat.
A harmadik és legsúlyosabb megrázkódtatás a német alkotmánybíróság tavaly novemberi döntése volt, amely meghiúsította a koalíció azon tervét, hogy 60 milliárd euró fel nem használt Covid-19-pénzt átcsoportosítson a klímatervek finanszírozására. A kormány úgy vélte, hogy így követheti céljait és nem sérti az alkotmányos „adósságféket”, amely a strukturális hiányt a GDP 0,35%-ában korlátozza. Ehelyett kénytelen volt 17 milliárd euró értékben csökkenteni az idei költségvetést, ami jelentős megszorítást jelent egy olyan országban, amely már így is a recesszióval kacérkodik. Ami ennél is rosszabb, a koalíció piszkos titkára derült fény:
arra, hogy a kormánygépezetet kevésbé a közös céltudatosság, mint inkább a könyvelési trükkökkel olajozták.
Ez az a keret, amelyben az ebben a hónapban kezdődő 2025-ös költségvetésről szóló tárgyalások zajlanak. A költségvetési harcok sosem könnyűek, de ez egy igazi horror lesz. A kormánynak további, mintegy 25 milliárd eurós, azaz a GDP 0,6%-át kitevő megszorításokat kell találnia. A stagnáló gazdaság, az adósságfék, a magasabb kamatköltségek és az fdp adóemelésekkel szembeni ellenállása miatt a pártok egy szűkülő tortán veszekednek; az olyan elkülönített területek, mint a védelem, máshol még súlyosabb megszorításokat jelentenek.
A koalíciós pártok az országos közvélemény-kutatásokban is küzdenek. Mindhárom párt lemarad a jobbközép kereszténydemokraták és a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért párt mögött.
Scholznak borzalmasak a mutatói és egyre inkább alkalmatlannak tartják; a Zöldeket belharcok sújtják; Lindner pénzügyminiszter fiskális makacssága pedig azt eredményezte, hogy az fdp mutatói az 5%-os küszöbön mozognak, amely alatt a kiesés fenyegeti.
Baljóslatú, hogy a német választók egy része nemcsak a koalícióba, hanem magába a demokratikus politikába vetett hitét is elveszíti. „A németek gyakran elégedetlenek a kormányukkal, de ilyen rossz általános hangulatot még nem tapasztaltam” – mondja Rainer Faus, a Pollytix politikai kutatóintézet ügyvezető igazgatója.
Az iparági szereplők már a „karácsonyi vásárkultúra összeomlásáról” beszélnek a rendőrség által követelt biztonsági intézkedések kapcsán, amelyek nem előzmény nélküliek Németországban.
Dieter Romann a Weltnek beszélt a német határőrök mindennapjairól és az illegális migráció elleni harcról.
Németországban elnémítják a kritikus véleményeket, miközben az iszlamizáció egyre jobban terjed.
A németeken múlik a Signal sorsa.
Budapesti könyvbemutatóján a Szabadság c. memoár témái mellett Magyarországról is sokat beszélt a korábbi német kancellár.
Linda Antonia félrebeszélés nélkül megnevezte a probléma okát.
Robert Fico szlovák miniszterelnök vasárnap arról beszélt, hogy az F–16-os vadászgépek beérkezéséig Magyarország Gripenjei biztosítják Szlovákia légterének védelmét.
A Flamingo több ezer kilométeres távolságból képes pusztítani.
