Ausztria
ÉLŐ
Franciaország

Otthon megbuktatnák, külföldön letartóztatnák – ezt is túléli Netanjahu?

2024. május 24. 05:40

Az izraeli miniszterelnök legfőbb kihívója kilépne a háborús egységkormányból, a lakosság egy része a távozását akarja, az ICC ügyésze pedig elfogatóparancsot kért ellene. Nincsenek könnyű napjai Netanjahunak.

2024. május 24. 05:40
null
Hajdú Tímea
Hajdú Tímea

Nyitókép: Benjamin Netanjahz/ EMMANUEL DUNAND / AFP

Benjamin Netanjahu az izraeli politikai élet nagy túlélője, aki az évek során számtalan nehéz helyzeten felülkerekedett. Bár az izraeli választási rendszer jellege miatt csak koalíciós kormányzás lehetséges, de Netanjahunak 2009 óta szinte mindig sikerült hatalmon maradnia (egy 2021 és 2022 közötti Bibi-ellenes kormányzás kivételével). Most azonban úgy tűnik, hogy lassan elfogy a levegő a politikus körül. Az október 7-ei támadás az ő miniszterelnöksége alatt történt, 

és az izraeli lakosság egy része felelősnek tartja őt azért, hogy Izraelt felkészületlenül érte a támadás. 

Nem segíti az sem, hogy patthelyzet alakult ki Gázában, és Izrael szövetségesei is egyre kevésbé támogatják az IDF Hamász elleni hadműveletét. 

Mióta Izrael bevonult a Gázai-övezetbe, a nyugati világban kialakult egy narratíva, hogy Benjamin Netanjahu és „radikális kormánya” a hibás mindenért, a túsztárgyalások elbukásától kezdve az amerikai kapcsolatok megromlásán át a háború elhúzódásáig. Ez odáig fajult, hogy az Egyesült Államokban a demokraták nyíltan Netanjahu megbuktatását követelték

Az amerikai kormányzat már a háború előtt is támogatta az igazságügyi reform elleni tömegtüntetéseket, amelyeken a résztvevők a jobboldali kormányzat bukását követelték. A Biden-adminisztráció az elmúlt hónapokban, ha nem is mondta ki, de a cselekedeteivel nyilvánvalóvá tette, hogy azt szeretnék, ha az izraeli kormány élén Beni Ganz váltaná Netanjahut.  

Israelis in Jerusalem march demanding Netanyahu's resignation
Netanjahu házához vonulnak a tüntetők Jeruzsálemben.  Fotó: Saeed Qaq / ANADOLU / Anadolu via AFP

Buktatási kísérlet

Az elmúlt hónapokban feléledtek a Netanjahu-ellenes tüntetések, és a túszok melletti demonstrációk egyre többször váltottak át kormányellenes felvonulásokká. A hét elején az izraeli tüntetők a miniszterelnök háza előtt követelték a lemondását. 

A  felmérések is azt mutatják, hogy ha előrehozott választás lenne Izraelben, a jobboldali koalíció elbukna, és valószínűleg Beni Ganz nyerne. 

Ganz október 7. után csatlakozott a háborús egységkormányhoz. Beni Ganz korábban Netanjahu közeli szövetségese volt, de már hosszú évek óta ő Benjamin Netanjahu egyik fő kihívója, és népszerűsége jelentősen megnőtt a háború során. Az IDF korábbi vezérkari főnöke centrista nézeteket vall, és a háború kitörése óta igyekezett óvatosan fogalmazni politikai ellenfelével kapcsolatosan. A hónapok előrehaladtával az óvatosság kezdett elpárologni, 

és egyre egyértelműbben támadta Netanjahut, és „radikális” szövetségeseit. 

Egy héttel ezelőtt ultimátumot adott Benjamin Netanjahunak: ha nem alakítja át a háborús stratégiáját június 8-ig, akkor kilép a koalícióból. Ganz azt követelte Netanjahutól, hogy kötelezze el magát hat konkrét stratégiai cél mellett. Ezek a következők:

  • a túszok kiszabadítása
  • Gáza demilitarizálása
  • amerikai-európai-arab-palesztin civil adminisztráció létrehozatala Gázában
  • a belső menekültek hazatérése szeptember 1-ig
  • normalizáció Szaúd-Arábiával
  • a sorkatonaság kiszélesítése (haredi sorozás)

Jobboldali és baloldali izraeli lapok is rámutattak, hogy 

Ganz követeléseit akkor sem teljesíthetné az izraeli miniszterelnök, ha akarná.

A Times of Israel liberális főszerkesztője David Horovitz azt írta, hogy például a szaúdi normalizációnak az ára egy palesztin állam létrehozása és elismerése lenne. Ezt Benjamin Netanjahu nem fogja megtenni, és az izraeli hangulat október 7. óta a kétállami megoldás ellen fordult. Az izraeliek ugyanis úgy érzik, hogy az októberi mészárlást jutalmazná meg Izrael, ha belemenne egy ilyen egyezségbe. Ezért is reagált felháborodva az izraeli vezetés, mikor a héten több európai ország (Norvégia, Írország) bejelentette, hogy el fogják ismerni a palesztin államot. 

Ganz az ultimátumot egy televíziós beszédben jelentette be, amiben azt mondta: „Egy apró kisebbség elfoglalta az izraeli hajó kormányát, és egy sziklafal felé vezeti azt”. Michael Doran amerikai politológus a Tablet magazinban elemezte Ganz döntését, hogy szakít az egységkormánnyal és kísérletet tesz Netanjahu megtorpedózására. Szerinte Ganz lépése elsősorban Biden külpolitikájára reagál. Biden legutóbbi lépései – például a fegyverszállítások „szüneteltetése” – egyértelműen azt a szándékot tükrözi a szerző szerint, hogy az amerikaiak a háború végét sürgetik. 

 „Azzal, hogy most kilép, Ganz bezsebeli az érdemek egy részét a háború sikeres akcióért, (...) ugyanakkor Netanjahu viseli a felelősséget a még hátralévő zűrös befejezésért. Ugyanakkor hasznot húzhat a Biden-adminsztráció érezhető ellenségeskedéséből Netanjahuval szemben” – írja Doran. 

Ha Ganz ultimátuma lejár, az nem jelenti, hogy megbukik a koalíció, hanem szimplán helyreáll az október 7. előtti jobboldali kormány. 

Az izraeli jobboldali publicisták azzal vádolják Ganzot, hogy az Egyesült Államok bábja Netanjahu megbuktatásában. Gadi Taub izraeli történész egyenes az amerikaiak „trójai falovának” nevezte a politikust, aki segítene érvényesíteni az amerikaiak akaratát. Taub szerint a Biden-adminisztrációt jobban érdekli Netanjahu megbuktatása, mint a Hamász felszámolása vagy a régió hosszú távú érdekei. 

Beni Ganz és Chuck Schumer találkozik Washingtonban, a szenátor a demokraták többségi vezetője a szenátusban. A találkozót követően kijelentette: Netanjahu már nem alkalmas Izrael vezetésére. Forrás: ROBERTO SCHMIDT / AFP)

Az ICC döntés hatása 

Ganz időzítését némileg megzavarja az Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC)  ügyészének a döntése, aki elrendelte Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök és Joáv Gallant védelmi miniszter letartóztatását „háborús bűnök vádjával.” Izraelben a szélsőbaloldal kivételével mindenkit felháborított Netanjahu és Gallant egy szintre emelése a Hamász véres kezű terrorvezéreivel. 

Gali Baharav-Miara izraeli főügyész „alaptalannak” minősítette a vádakat. A főügyészt szerint az izraeli szervek minden törvénysértésre vonatkozó állítást megvizsgálnak, és az ICC-nek ezért nincs joga és hatásköre az izraeli tisztségviselők elleni nyomozásra és vádemelésre.  Az ügyészek nem tartoznak Netanjahu támogatói közé, így ez jól illusztrálja az általános felháborodást. 

Az, hogy Gallant ellen is letartóztatási parancsot kértek, azt is üzeni az izraelieknek, hogy ez nem csak Benjamin Netanjahuról szól, és ha más lenne a helyén, az sem számíthatna jobb bánásmódra. 

A Politico egy elemzésben azt írta, hogy az izraeliek felsorakozhatnak Netanjahu mögött a támadás hatására. Mint írták, még Netanjahu legádázabb politikai ellenfele, Jaír Lapid is „katasztrófának” nevezte a bejelentést. Az elmúlt időszakban kritikus amerikai vezetés is kénytelen volt kiállni Netanjahu mellett az ICC-vel szemben. 

Ezt is ajánljuk a témában

Jön-e választás?

A legnagyobb veszélyt a jelenlegi koalícióra nem Ganz kilépése jelentené, hanem a vallásos pártok potenciális lázadása, ha nem sikerül megoldani az ultraortodox zsidók sorozásának a kérdését.

Külső és belső nyomások ellenére, amíg tart a háború, nem valószínű, hogy megbukik Netanjahu kormánya. Ganz potenciális kilépése gyengíteni fogja a kormányzatot, de nem fog a széteséséhez vezetni. 

Ezt is ajánljuk a témában

 

Összesen 59 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Patika
2024. május 24. 18:42
A zsidók Netán a Yahoo-val is jobban járhatnának.
Aerion
2024. május 24. 14:18
szeekely Pont ezek mennek Erdelyben a maradek magyarsag ellen! Ha a cionistak győznek, nekünk is annyi Erdelyben! ------------ Nem keverd össze a zsidót a moslékkal. A zsidónak van zsidóságtudata, van zsidó identitása, a mosléknak egyik sincs.
Aerion
2024. május 24. 14:11
törölt felhasználó tegyük fel .... ---------------- Feltehetünk ilyesmiket, de nem lenne és nincs is semmi alátámasztása. Ez egy olyan gondolatkísérlet, mint a céllövöldében a cél mellé lőni. A zsidó cionizmus a saját egykori országuk helyreállításának gondolata szülte. A jogalap az, hogy az az ország már zsidóként létezett több mint ezer éve, amikor a rómaiak megszüntették az önálló államiságát. Ezzel együtt a zsidók sohasem hagyták el ezt a területet, (csak) kétezer évig nem volt államiságuk. SEHOVÁ a világon nem mehetnének a zsidó úgy, hogy HAZAmennének, csakis a Szentföldre, csakis Jeruzsálembe. A cionizmus célja Izrael állam helyreállítása, ez megtörtént, de a zsidóság célja a Zsidó Templom helyreállítása. Ez nem történt meg, és a jelek szerint nem is fog. Ezt a zsidó, értsd: A Z S I D Ó, sosem fogja tudni megemészteni. Ennek a tudata motoszkálhat a gondolataid mélyén, az +/- előjele mindegy is.
Aerion
2024. május 24. 13:59
gyaloggos "KÉTÁLLAMISÁG" ALAPFELTÉTELE annak, hogy egyáltalán remény legyen arra, hogy normalizálódik majd a helyzet, legalábbis valamelyest, ----------- Mit jelent az, hogy v a l a m e l y e s t normalizálódik? Nem ezer zsidót ölnek le, hanem csak százat? A száz leölt zsidóból csak ötvenet erőszakolnak meg előtte, nem pedig mindet? És cserébe, a zsidó hadsereg nem húszezer palesztint nyír ki, hanem csak ötezret? : ) Nem lehet ezt a helyzetet már normalizálni, másképp fogalmazva egyensúlyban barátom, csak ELDÖNTENI lehet. És pontosan ez is fog történni. Nyolc millió zsidó nem tud létezni államként százmillió arab tengerében. Megjegyzem, a zsidó állam elmúlt 75 éve miatt jó hosszan egyénileg sem lesznek erre képesek. Ez van. A moslék bűne, de a zsidók tévedése. A cionizmus egy romantikus téveszme, ami végül több zsidó életébe kerülhet, mint anno a német nácizmus.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!