A legalább részben külföldről finanszírozott szervezetekről készül törvényt hozni a grúz parlament, ami ellen nagy erőkkel tüntet az ellenzék, ugyanakkor a kormány támogatói is utcára vonultak. A nyugati hatalmak csóválják a fejüket.
A grúz biztonsági erők kedden késő este vízágyút, könnygázt és kábító gránátokat vetettek be a parlament előtt tüntetők ellen – írja az Euractiv. A tüntetések azért törtek ki, mert a grúz parlamentben épp zajlik a „külföldi ügynökökről” szóló törvény vitája, amelyet az ellenzék és a nyugati országok tekintélyelvűnek és orosz ihletésűnek tartanak.
Ugyanakkor a kormány támogatói is hatalmas tüntetésen fejezték ki támogatásukat.
A Reuters szemtanúi szerint egyes rendőrök fizikailag támadtak a kormányellenes tüntetőkre, akik tojásokkal és palackokkal dobálták őket; majd a rendőrök könnygázzal, vízágyúval és kábító gránátokkal kényszerítették a tüntetőket a parlament épülete előtti területről.
Levan Khabeishvili, Grúzia legnagyobb ellenzéki pártjának, az Egyesült Nemzeti Mozgalomnak a vezetője véres arccal és monoklival az arcán posztolt egy képet az X-en. Egy párttisztviselő a Reutersnek elmondta, hogy Khabeishvilit a rendőrség megverte, miután eltűnt Tbiliszi központjában.
Miután a parlamenttől elkergették őket, mintegy kétezer tüntető továbbra is blokkolta Tbiliszi fő Rustaveli sugárútját, kávézóasztalokkal és szemetesekkel torlaszolva el azt.
Korábban a rohamrendőrök paprikasprayt és gumibotot használtak, hogy eltávolítsanak néhány tüntetőt, akik megpróbálták megakadályozni, hogy a törvényhozók elhagyják a parlament hátsó bejáratát.
Salome Zourabichvili grúz elnök, a kormányzat ellenfele, akinek hatalma többnyire ceremoniális, az X-en közzétett bejegyzésében azt írta, hogy a fellépés „teljesen indokolatlan, és aránytalan” volt, és hogy a tüntetések békésen zajlottak.
A törvényjavaslat tovább fokozta a megosztottságot a mélyen polarizált dél-kaukázusi országban, és a kormányzó Grúz Álom pártot szembeállította az ellenzéki csoportok, NGO-k, hírességek és az elnök személye által támogatott tiltakozó mozgalommal.
A parlament, amelyben a Grúz Álomnak és szövetségeseinek van többsége, valószínűleg jóváhagyja a törvényjavaslatot, amelynek még két olvasaton kell átmennie ahhoz, hogy törvényerőre emelkedjen.
A törvényhozók a keddi ülést szavazás nélkül fejezték be, a vita szerdán folytatódik.
A törvényjavaslat előírná, hogy a külföldről származó finanszírozásuk több mint 20 százalékát elnyerő szervezeteknek „külföldi ügynökként” kell regisztrálniuk magukat. A grúz kritikusok a törvényjavaslatot „orosz törvénynek” nevezték, és a hasonló orosz törvényhez hasonlították.
Kormányellenes tüntetők ezrei zárták le éjszakánként Tbiliszi központi utcáit azóta, hogy a parlament április 17-én elfogadta a törvényjavaslat első olvasatát.
Hétfőn a kormány által szervezett, a törvényjavaslatot támogató tüntetésen több tízezer ember vett részt, akik közül – a beszámolók szerint – sokakat a kormánypárt buszokkal szállított a tartományi városokból.
Oroszországot sok grúz nem kedveli az Abházia és Dél-Oszétia régiók támogatása miatt. Grúzia ezt a két régiót 2008-ban elvesztette az Oroszországgal vívott rövid háborúban.
Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és az Európai Unió – amely decemberben megadta Grúziának a tagjelölti státuszt – bírálta a törvénytervezetet. Az EU tisztviselői szerint a törvény akadály leehet Grúzia csatlakozási folyamatában.
„Abszurd” vagy „realista” Orbán Viktor kijelentése Ukrajna szuverenitásáról? A Faktum elemzése szerint a válasz nem a jogi definíciókban, hanem a gyakorlati államképesség négy szűkített területében keresendő.
„Mert minden erőnkre szükség lesz, hogy ki tudjunk maradni ebből a háborúból.”
Már a Politico sem titkolja tovább.
Korábban Emmanuel Macron francia elnök is elutasította ezt a javaslatot.
Részletezte a miniszterelnök, hogy milyen problémákkal és ellenfelekkel néz majd szembe az EU-csúcson.
A háttérben sok vezető számára Orbán Viktor fellépése kényelmes hivatkozási alap saját érdekeik védelméhez.
A Svéd Királyi Tudományos Akadémia idén Krasznahorkai Lászlónak ítélte az irodalmi Nobel-díjat. A kuratórium indoklása szerint „látnoki erejű műveiért részesült az elismerésben, amelyek az apokaliptikus terror közepette is képesek megmutatni a művészet erejét”. Győrffy Ákos írása.
Itt a vége a gyorsított állampolgársági eljárásnak.
