A legalább részben külföldről finanszírozott szervezetekről készül törvényt hozni a grúz parlament, ami ellen nagy erőkkel tüntet az ellenzék, ugyanakkor a kormány támogatói is utcára vonultak. A nyugati hatalmak csóválják a fejüket.
A grúz biztonsági erők kedden késő este vízágyút, könnygázt és kábító gránátokat vetettek be a parlament előtt tüntetők ellen – írja az Euractiv. A tüntetések azért törtek ki, mert a grúz parlamentben épp zajlik a „külföldi ügynökökről” szóló törvény vitája, amelyet az ellenzék és a nyugati országok tekintélyelvűnek és orosz ihletésűnek tartanak.
Ugyanakkor a kormány támogatói is hatalmas tüntetésen fejezték ki támogatásukat.
A Reuters szemtanúi szerint egyes rendőrök fizikailag támadtak a kormányellenes tüntetőkre, akik tojásokkal és palackokkal dobálták őket; majd a rendőrök könnygázzal, vízágyúval és kábító gránátokkal kényszerítették a tüntetőket a parlament épülete előtti területről.
Levan Khabeishvili, Grúzia legnagyobb ellenzéki pártjának, az Egyesült Nemzeti Mozgalomnak a vezetője véres arccal és monoklival az arcán posztolt egy képet az X-en. Egy párttisztviselő a Reutersnek elmondta, hogy Khabeishvilit a rendőrség megverte, miután eltűnt Tbiliszi központjában.
Miután a parlamenttől elkergették őket, mintegy kétezer tüntető továbbra is blokkolta Tbiliszi fő Rustaveli sugárútját, kávézóasztalokkal és szemetesekkel torlaszolva el azt.
Korábban a rohamrendőrök paprikasprayt és gumibotot használtak, hogy eltávolítsanak néhány tüntetőt, akik megpróbálták megakadályozni, hogy a törvényhozók elhagyják a parlament hátsó bejáratát.
Salome Zourabichvili grúz elnök, a kormányzat ellenfele, akinek hatalma többnyire ceremoniális, az X-en közzétett bejegyzésében azt írta, hogy a fellépés „teljesen indokolatlan, és aránytalan” volt, és hogy a tüntetések békésen zajlottak.
A törvényjavaslat tovább fokozta a megosztottságot a mélyen polarizált dél-kaukázusi országban, és a kormányzó Grúz Álom pártot szembeállította az ellenzéki csoportok, NGO-k, hírességek és az elnök személye által támogatott tiltakozó mozgalommal.
A parlament, amelyben a Grúz Álomnak és szövetségeseinek van többsége, valószínűleg jóváhagyja a törvényjavaslatot, amelynek még két olvasaton kell átmennie ahhoz, hogy törvényerőre emelkedjen.
A törvényhozók a keddi ülést szavazás nélkül fejezték be, a vita szerdán folytatódik.
A törvényjavaslat előírná, hogy a külföldről származó finanszírozásuk több mint 20 százalékát elnyerő szervezeteknek „külföldi ügynökként” kell regisztrálniuk magukat. A grúz kritikusok a törvényjavaslatot „orosz törvénynek” nevezték, és a hasonló orosz törvényhez hasonlították.
Kormányellenes tüntetők ezrei zárták le éjszakánként Tbiliszi központi utcáit azóta, hogy a parlament április 17-én elfogadta a törvényjavaslat első olvasatát.
Hétfőn a kormány által szervezett, a törvényjavaslatot támogató tüntetésen több tízezer ember vett részt, akik közül – a beszámolók szerint – sokakat a kormánypárt buszokkal szállított a tartományi városokból.
Oroszországot sok grúz nem kedveli az Abházia és Dél-Oszétia régiók támogatása miatt. Grúzia ezt a két régiót 2008-ban elvesztette az Oroszországgal vívott rövid háborúban.
Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és az Európai Unió – amely decemberben megadta Grúziának a tagjelölti státuszt – bírálta a törvénytervezetet. Az EU tisztviselői szerint a törvény akadály leehet Grúzia csatlakozási folyamatában.
Az utóbbi időben a Jadran hajó tulajdonjogán ment a vita Horvátország és Montenegró között. Tavaly már odáig jutottak, hogy Horvátország többek között emiatt sem engedte Montenegrónak egy fontos EU-csatlakozási fejezet lezárását. Most amiatt izzott fel a feszültség, hogy a montenegrói Hadügyminisztérium a hajó képét ábrázoló kitűzőket készíttetett.
Valóban forradalmian újak Magyar Péter külpolitikai hivatkozásai?
Az ukrán elnök egyáltalán nem elégedett azzal, hogy az amerikai és orosz elnök nélküle egyeztet egy lehetséges béketervről.
Így viselkedne ez a nárcisztikus pukkancs az ellenfeleivel, ha övé lenne a főhatalom.
Donald Trump döntésére várnak Kijevben.
Orbán Viktor miniszterelnök tusványosi beszédében számos témát érintett. Többek között beszélt Digitális Polgári Körökről, Ukrajna EU-s tagságáról és arról is, hogy miként maradhatunk ki a 3. világháborúból. Kósa Lajost, Hoppál Pétert és Nagy Istvánt arról kérdeztük, hogy mi volt a beszéd fő üzenete. Riportunk.
Az orosz kormány indítványozta az 1987. november 26-án elfogadott, az embertelen vagy megalázó bánásmód és büntetés tilalmát célzó egyezmény felmondását.
A párhuzamosan igényelhető támogatásoknak köszönhetően a magyar családok minden eddiginél magasabb összegű vissza nem térítendő támogatásra és kamattámogatott hitelre lehetnek jogosultak.
