Két már kormányról ismert vezető méri össze erejét az amerikai elnökválasztási kampányban, és azt győzhet, aki az amerikai életét befolyásoló legfontosabb ügyekben hatékonyabb megoldásokkal áll elő.
Egy újabb Trump-Biden meccs selejtezői zajlanak ezekben a hetekben az Egyesült Államokban, a novemberi elnökválasztás két nagy pártjának elnökjelöltjei szinte bizonyosan ők lesznek. 2020-ban a két jelölt már megvívta politikai harcát, a 2024-es elnökválasztáson már két olyan veterán - egy 78 és egy 82 éves - politikus versenyez majd, akik
vezetői képességeiket, politikai vízióikat elnökként egy kormányzati cikluson keresztül bizonyíthatták.
A két vezető politikai programjai nagy vonalakban lefedik saját pártjuk hagyományos irányait: Biden támogatja a nők abortuszhoz való jogát, Trump „életpárti”; Biden támogatja illegális bevándorlók számára az állampolgárág megszerzését, Trump kitoloncolná őket; Biden szigorítaná a fegyvertartást, Trump nem; Biden nagy államot tart fenn, hogy szociális programjait működtesse, ehhez pedig adónövelésből biztosítana finanszírozást, míg a Trump mind a magánszemélyek, mind a vállalatok adóját csökkentené.
* Gazdaság: A járványhelyzet utáni gazdasági helyreállás jó ütemben történik, a foglalkoztatási számok is jók, mégis az életszínvonal esését, a megélhetés költségeinek növekedését érzi az amerikai társadalom nagy része,
az inflációval a Biden-kormányzat nem tudott megbirkózni
- a felmérések szerint az amerikai szavazók többsége Trump gazdaságpolitikáját hatékonyabbnak érzi. A demokratapárti kormány ezt a hátrányt azzal ellensúlyozza, hogy a kampányban figyelmeztet: Trump visszajövetele azt jelenti, hogy meg fogják nyirbálni az egészségügyi ellátás és a társadalombiztosítás rendszerét.
* Bevándorlás: Trump azzal kampányol, hogy a Biden-kormányzat felszámolta a hatékony határvédelem elnöksége idején épülő rendszerét, emiatt alakult ki a migránsválság a határon, ezért továbbra is
fel kéne építeni a biztonsági falat, vissza kellene toloncolni az illegális úton érkező bevándorlókat;
Biden eközben támogatja az illegális migránsok állampolgársághoz jutásának módjait, és egy határvédelmi-bevándorlási törvénytervezetet tett le az asztalra, de ezt a republikánusok a szenátusban megfúrták.
* Abortusz: a Demokrata Párt nyilvánvalóan a republikánusok abortusztilalmi igyekezetét támadják a kampányban, hiszen a mérések azt mutatják, hogy a nők abortuszhoz való jogának korlátozását sok szavazó nem nézi jó szemmel. Donald Trump legutóbbi megszólalása is azt tükrözi, hogy az elnökjelölt-aspiráns is érzi:
választókat veszthet, ha keményvonalas álláspontot foglal el.
Ezért - ahogy korábban megírtuk - Trump bizonyos kivételeknél, például a nemi erőszak, a vérfertőzés vagy az anya életének védelme esetén elismeri a művi terhességmegszakítás létjogosultságát, és elutasítja az országos tilalmat, az abortusz szabályozását a szövetségi államok hatáskörébe utalná.
* Külpolitika: az izraeli-palesztin kérdésben a Republikánus Párt helyzete nehéz, mivel hagyományosan Izrael-párti, miközben a fiatalabb amerikai generációk inkább palesztin-barátok, míg az Ukrajna támogatásában élen járó
Biden-kormányzat újabb segélycsomagját a republikánusok blokkolják a kongresszusban.
* Éghajlatváltozás: az amerikai választók 70 százaléka valósnak érzi a veszélyt, és azonnal kormányzati cselekvést szeretne, ugyanakkor a Republikánus Párt kampánya erre az ügyre egyáltalán nem koncentrál, Trump többször kijelentette, hogy nem hisz abban, hogy az éghajlat-változás negatív jelenségeit emberi fogyasztási tevékenységek befolyásolnák, ezért nem támogatja a tiszta, megújuló energiára való átállást.
Még két hónapig, június 8-ig tartanak a két nagy párt szövetségi államokban rendezett előválasztásai, majd ezt követően először a Republikánus Párt rendezi meg július 15. és 18. között a Republikánus Nemzeti Gyűlést Milwaukee-ben, míg a demokraták a saját elnökjelölt-választó konferenciájukat augusztus 19. és 22. között Chicagóban.
Szeptember közepe és október eleje között három elnökjelölti és egy alelnökjelölti vitát rendeznek,
majd november 5-én jön el a nagy nap, amikor minden amerikai állampolgár leadhatja szavazatát az Egyesült Államok új elnökére.
--
Erős újévi politikai rajt a Mestertervben: Kereki Gergő műsorában Mráz Ágoston Sámuel és G. Fodor Gábor elemzi Magyar Péter újévi beszédét, Bajnai Gordon színre lépését, az Orbán–Magyar nemzetközi sajtócsatát, a közelgő választás forgatókönyveit, a világrendszerváltás jeleit és az év eleji gazdasági intézkedések politikai hatását.
Az olasz miniszterelnök a valódi célt is megnevezte.
Az olasz miniszterelnök szerint eljött az idő, hogy Európa egységesen beszéljen Oroszországgal a háborúról.
Nem nemzetközi megállapodásokban keresi a határokat.
Olaj ott nincs, drogkartellek annál inkább.
Én csak annyit fűznék hozzá: madarat tolláról, embert barátjáról…
Trump, Putyin és Kína éppen most rajzolják át a globális érdekszférákat. Washington és Moszkva alkujában Ukrajna és Zelenszkij sorsa talán már el is dőlt.
Az Európai Bizottság elnöke bízik a legjobbakban.
A bizonyítás veszélyeztetése és az ismételt bűnelkövetés lehetősége miatt döntöttek a hosszabbítás mellett.
