Bekerítenék Izraelt: Ciszjordániában is átvenné a hatalmat a Hamász

2024. január 30. 18:03

A Hamász szeretné átvenni a hatalmat Ciszjordániában is. Izrael segíti a Palesztin Hatóságot, de közben elutasítja azt. Közben robbanhatnak a megszállt területek. Mi lesz Ciszjordánia sorsa? Elemzésünk!

2024. január 30. 18:03
null
Veszprémy László Bernát
Veszprémy László Bernát

Miközben a világ figyelme Gázára összpontosul, ahol Izrael hónapok óta harcol a Hamász iszlamista terrorszervezettel, egyre sürgetőbb a kérdés: mi lesz a palesztin államisággal, amelynek támogatását Amerika is szorgalmazza? Hogyan alakul a közeljövőben az izraeli-palesztin viszony Ciszjordániában (avagy Júdea-Szamáriában, avagy a Nyugati Parton)?

Október 7-e után a Hamász újabb intifádára szólította fel a ciszjordániai arabokat, elsősorban a fiatalokat célozva meg propagandájával. Felszólításaikat viszont nagyrészt figyelmen kívül hagyták. Izrael örülhet, hogy bár 

a terrortámadások és konfrontálódások száma nőtt, de egyelőre még nem borult lángba Ciszjordánia.

Elemzők szerint ennek több oka lehet. Egyrészt az idősebb lakosság emlékszik az intifáda által okozott károkra, és arra, hogy a nagy szenvedés ellenére keveset értek el. A fiatalabb generáció számára pedig könnyebben elérhető az online világ és a fogyasztói kultúra, mint a gázaiak számára, és egyes elemzők szerint már előbbre helyezik az értékek sorrendjében a személyes érvényesülést, mint a dzsihádot.

Ez talán kissé rózsás felfogása a helyzetnek. Inkább lehet igaza annak az elemzőnek, aki szerint az ok ennél profánabb: szemben Gázával, ahol a Hamász az egyetlen kormányzati, szuverén szereplő, amely az egész területet ellenőrzi és együttműködésre kényszerítheti a polgári lakosságot, Ciszjordániában nem ez a helyzet.

Annak ellenére, hogy széles körben támogatják a Hamászt, ez nem változik tettekre, és nem látjuk, hogy a tömegek csatlakoznának

mondja Kobi Michael. 

Ráadásul Izrael és a Palesztin Hatóság rendszeresen együttműködik biztonsági kérdésekben. Az együttműködés nem csak Izrael számára gyümölcsöző, hanem segít Mahmúd Abbásznak, a Palesztin Hatóság veterán elnökének is megtartani a területeket, miközben népszerűsége folyamatosan zuhan. Sőt: egyes elemzők már évekkel ezelőtt arról beszéltek, hogy ha az izraeli belbiztonság nem adná át rendszeresen infóit a Palesztin Hatóságnak a Hamász ügynökeiről a területen, a Gázát is uraló terrorszervezet már régen átvette volna az irányítást Ciszjordániában.

Bezuhant népszerűség

Az Arab World for Research and Development (AWRAD) felmérése szerint a Hamász katonai szárnyának, az Izz ad-Din al-Kasszam Brigádoknak a háború kitörése óta hihetetlenül, 89%-kal nőtt a támogatottsága a ciszjordániai lakosság között. 

A Hamász nem is titkolja céljait Ciszjordániával kapcsolatban. Amikor a terrorcsoport október 19-én este tömegeket mozgósított az Al-Ahli Baptista Kórházban történt robbanás után – amelyet, mint már bebizonyosodott, egy eltévedt, Iszlám Dzsihád által kilőtt rakéta okozott –, nemcsak az Izrael feletti győzelmet követelte, hanem Abbász rendszerének felszámolását is.

A Palesztin Hatóságnak óriási károkat szenved a népszerűsége a palesztin tömegek között. 

Míg Izraelben azért kritizálják Mahmúd Abbászt, a Palesztin Hatóság elnökét, amiért nem volt hajlandó hangosan elítélni a Hamász október 7-i atrocitásait, Ciszjordániában számos ellensége – köztük elsősorban a Hamász – azzal vádolja, hogy Izraellel együttműködő áruló lett belőle.

Egy 2021 januári felmérés szerint a megkérdezettek 86%-a gondolja úgy, hogy a Palesztin Hatóság intézményei korruptak, ez pedig elégedetlenséget szül.

A palesztinok háromnegyede törvényhozási és elnöki választásokat szeretne látni a Palesztin Hatóság területén. Azonban a megkérdezetteknek csupán egy harmada hiszi, hogy ez meg is fog történni. 

A megkérdezetteknek továbbá 55%-a vélte úgy, hogy a palesztin vezetés „teher” a nép számára.

Legutóbb 2006-ban voltak törvényhozási választások a Palesztin Hatóság területén, illetve 2005-ben voltak elnöki választások. Abbász mandátuma régen, 2009-ben lejárt, de a politikus nem hajlandó új választások kiírására addig, amíg a Gázai övezetben nem lehet megtartani azokat.

A gazdasági helyzet

A három hónapja tartó háború hatására Ciszjordánia gazdasága súlyosan szenved. Október 7-e után Izrael megtiltotta mintegy 100 ezer ciszjordániai palesztin munkásnak, hogy átlépje a határt és Izraelben dolgozzon, biztonsági aggályokra hivatkozva.

Ezenkívül Izrael és a Palesztin Hatóság vitában áll egymással az Izrael által beszedett adópénzek miatt. Ennek következtében a Palesztin Hatóság kénytelen volt csökkenteni 143 000 dolgozójának bérét. Októberben nem kaptak fizetést, novemberben fél fizetést, decemberben pedig csak közel 80%-ot kaptak.

Elemzők arra figyelmeztetnek, hogy 

a gazdasági gondok még több erőszakhoz vezethetnek a Magyarország területének 6%-át kitevő területen,

ahol mintegy 3 millió palesztin él.

Erőszakos esetek

Ennek ellenére azért bőven vannak összecsapások Ciszjordániában. Az október 7-i támadás óta az IDF keményen fellép a ciszjordániai városokban, hogy meghiúsítson tervezett terrortámadásokat, felszámolja a terroristák bázisait és elkobozza a fegyvereket. A Palesztin Hatóság egészségügyi minisztériuma szerint 225 palesztin halt meg ezekben a műveletekben és az IDF-fel való összecsapásokban, illetve néhány esetben erőszakos telepesek kezétől.

A halottak között számos Hamász- és palesztin Iszlám Dzsihád-terrorista van, de 50 gyermek és tinédzser is elhunyt a harcokban.

Ugyan a terroristák között néha vannak tinédzserek, ami torzíthatja az adatokat – erre az izraeliek is felhívják a figyelmet –, senki sem gondolhatja komolyan, hogy például Basel Abu al-Wafa terrorista volt: a 8 éves fiút a dzsenini menekülttáborban lőtték le egy tűzharc során izraeli katonák és palesztin fegyveresek között.

Az amerikai álláspont

Abbász nagy lehetősége, 

hogy most a Hamásszal szemben legitim tárgyalópartnerként festheti le magát. 

Antony Blinken amerikai külügyminiszter az izraeli vezetőkkel tavaly november 30-án tartott találkozóján azt hangsúlyozta, hogy Izraelnek azonnal felelősségre kell vonnia a szélsőséges izraeli telepeseket a ciszjordániai palesztinok elleni erőszakért.

Blinken január közepén ötödik alkalommal tért vissza Izraelbe, s határozott üzenetet hozott Szaúd-Arábiából Netanjahunak: a szaúdiak készek elismerni Izraelt – de csak akkor, ha Izrael végre elismeri a palesztin államot maga mellett, és megkezdi az ezt célzó terv végrehajtását.

Netanjahu hivatalosan elutasítja a palesztin szuverenitást, és többször beszéltek arról is izraeli kormányzati tényezők, hogy a Palesztin Hatóságot is „le fogják szerelni”. Kérdéses persze, hogy ez mit jelent, és ki és milyen hatalmat gyakorolna Ciszjordániában az arab többségű területeken, ha nem a Palesztin Hatóság lenne ott.

A CNN szerint viszont privát tárgyalásokon 

Netanjahu nem zárja ki teljesen, hogy legyen „valamifajta” palesztin szuverenitás, ám nem lehet egyelőre tudni, hogy mindez mit jelent.

A találgatások persze olyan értelemben feleslegesek, hogy a gázai háború még messze van a lezárulástól, az IDF szerint az egész évben várható a harcok alacsony intenzitású folytatása. Még mindig kérdéses, mi várható Izrael északi határán a Hezbollah szervezettel szemben, és a ciszjordániai helyzet is még bármikor eszkalálódhat.

Ennek tükrében talán nem is meglepő, hogy Netanjahunak hivatalosan nincsen világos válasza, mi jön azon a bizonyos „háború utáni” első napon.

 

Borítókép: Az izraeli hadsereg rajtaütést hajt végre a ciszjordániai Tulkaremben 2023. november 14-én (Fotó: MTI/AP/Bernat Armangue)

 

Kapcsolódó cikkek

Összesen 34 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Mandiner444hu
2024. január 31. 12:05
A Hamász visszatért a Gázai övezet északi részére, ahol mozgósítanak és új offenzívát készítenek elő az izraeli hadsereg ellen, valamint újraépítik a kormányzási rendszert is, közölték egybehangzóan a segélyszervezetek, a helyi lakosság, az elemzők és több izraeli tisztségviselő.
riccky
2024. január 31. 05:34
A palesztinok saját magukat irtják ki ez lesz a vége
karakter-2
2024. január 30. 22:07 Szerkesztve
A 40 elégetett, lefejezett csecsemő, ill. az okt. 7-én megerőszakolt nők sztorija most bekerítéssé szelídült. De ez is egy egy izraeli akció pszichés előkészítése. Magyarul, azért kell Gáza után Ciszjordániában is bombázni a civileket, mert Izraelt bekerítették.
EX_Terminator
2024. január 30. 21:37
Bekeríteni miközben most számolják fel őket? HÜLYÉK E EZEK?
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Kapcsolódó cikkek a Háború Izraelben aktában.

Ezek is érdekelhetik