Beleszállt Klicsko az ukrán elnökbe: „Zelenszkij vezetésével Ukrajna egyre inkább autokráciává válik”
Aggodalmait megosztotta a Kijevben tartózkodó nyugati nagykövetekkel folytatott beszélgetések során.
A Freedom House segítségével alapos elemzést hajtottak végre.
Szűk két éve az asztalon hever a téma, amiért a német Die Welt most lehajolt: kielemezték, mennyire demokratikus is Ukrajna valójában.
Írásában Gregor Schwung külpolitikai szerkesztő felemlegeti: Volodimir Zelenszkijt egyre hangosabban kritizálják olyanok, akik vezetői gyakorlatát autoriternek tartják. Vitalij Klicsko kijevi polgármester például a Spiegelnek igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy veszélyben van-e az ukrán demokrácia:
Akkor előbb-utóbb nem különbözünk majd Oroszországtól, ahol minden egyetlen férfi hangulatától függ” – támadta be elnökét a polgármester.
Jurij Lucenko, Viktor Juscsenko volt belügyminisztere, majd Petro Porosenko és Zelenszkij elnökök főügyésze pedig a Weltnek egyenesen úgy nyilatkozott: „Zelenszkij úgy kormányoz, mint egy autoriter egyszemélyes döntnök”.
Ezt is ajánljuk a témában
Aggodalmait megosztotta a Kijevben tartózkodó nyugati nagykövetekkel folytatott beszélgetések során.
A német lap hangsúlyozza: Ukrajna katonái életüket kockáztatva harcolnak a demokráciáért. Ha kiderül, hogy nincs is demokrácia, az súlyos következményekkel járhat a moráljukra nézve.
Emellett külföldön is fatális lenne a hatás, mert „a nyugati politikusok egyenesen azt szokták mondani, hogy Kijev nem csak a saját demokráciáját védi, de az európait is”.
Megemlítik: a Freedom House emberjogi NGO Ukrajnát hibrid rezsimként tartja nyilván.
A Welt szerzője leszögezi: minden demokráciának a választás a szíve közepe. Ukrajnában márpedig tavasszal elnökválasztást kellene tartani, s a parlamenti választásoknak már ősszel meg kellett volna történniük – azonban hadiállapotban választást tartani nem lehet. Emellett Ukrajna területének jó ötöde orosz megszállás alatt áll, az ottani ukránoknak nem lehet biztosítani a választáson való részvétel jogát, ahogy a katonáknak és az Ukrajnából elköltözött menekülteknek sem. Ráadásul a választási helyiségek orosz rakétacsapások számára is könnyű prédát jelentenének, hangsúlyozza a Welt.
A lap ezért arra a sommás következtetésre jut, hogy „a választások kimaradása nem korlátozza a demokráciát”.
A Welt emlékeztet: Ukrajna államberendezkedése félelnöki, a kormányt nem az elnök, hanem a parlamentnek felelős miniszterelnök vezeti. Ugyanakkor beismerik: „a háború kitörte óta elmosódnak a határok Kijevben”, mivel az elnöki hivatal „masszív befolyást gyakorol a miniszterekre és más állami szervekre”.
Ez a lap szerint ugyan „a demokratikus sztenderdek korlátozása”, ugyanakkor „háborús időkben normális”.
A lapot a cikkben nyilatkozó Ukrajna-szakértő, Michael Schmeltzer is biztosítja afelől, hogy „semmi nem utal arra, hogy Zelenszkij autoriter vezető lenne”. Ugyanígy megértően viszonyul a lap a parlament működésének korlátozásához, azaz ahhoz, hogy nincsenek a Verhovna Radában nyilvános viták, illetve nem nyilvános a napirend sem. „Gyorsan akarnak olyan törvényekre reagálni, amelyek a védelmi erőfeszítések kapcsán döntőek lehetnek” – elemez megértően Schmeltzer.
A lap megemlíti, hogy Ukrajnában állítólagos oroszbarátságuk miatt betiltottak két pártot.
Schmeltzer ugyanakkor ettől még „nem lát a háborút megelőző időszakhoz képest visszalépést a demokratikus normákban”.
A Freedom House ugyanakkor, úgy tűnik, igen: a maximálisan elérhető 7-ből 2,5 pontot ad Ukrajnának a hatalommegosztás tekintetében.
A Freedom House egy témában ugyanakkor már nem tűr tovább, fél ponttal 3,5 pontra rontotta Ukrajna értékelését – ez pedig a sajtószabadság, melynek helyzetében súlyos romlást vélnek felfedezni. A Welt felemlegeti, hogy az ország minden tévéadójának kötelező egy közös hírműsort sugároznia, aki ebben nem vesz részt, nem sugározhat szabadon. Ráadásul a nem regisztrált médiumokat a médiahatóság bírósági ítélet nélkül is betilthatja tizennégy napra.
Gondokat lát a Welt és a Freedom House az ukrán igazságszolgáltatás helyzetében is: a hadiállapotnak köszönhetően a kormány erősebb befolyással bír az igazságügyre, ami lehetővé teszi a háborús bűnösök gyors elintézését. Ám a lap úgy fogalmaz:
Ez maga után vonta a politikai ellenfelek üldözését is, ami problematikus, és semmivel nem járul hozzá az Oroszország elleni háború megnyeréséhez”.
Ebbe a kategóriába sorolják többek között Petro Porosenko exelnök hazaárulási ügyét is, melynek alapja az, hogy a volt elnök állítólag az Oroszország által megszállt Kelet-Ukrajnából vásárolt szenet. A Freedom House pontrendszerében az igazságügyre 2,25 pont jár, negyed pontnyi romlás mellett tavalyhoz képest.
Azt azonban örömmel hallhatják az ukrán demokrácia barátai Schmelzer szakértőtől, hogy „az ukrán civil társadalom igencsak életteli”, mert „a háború az ukránok tettrekészségét a demokrácia érdekében igencsak nyilvánvalóvá tette”, így az ország megérdemli a tavalyinál negyed ponttal jobb 7-ből 5,25 pontos értékelését a civil társadalom tekintetében.
Nyitókép forrása: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko