Az előttünk álló „strukturális változások” minden területet érintenek majd, a gazdaságtól a technológián át a fenntarthatóságig, véli a brüsszeli lap vendégszerzője.
Abishur Prakash szerző, a The Geopolitical Business tanácsadó cég alapítója írt egy cikket a Politiconak, elemezve a 2023-as és háborús eseményeit a és a kontinens jövőbeli kilátásait.
Ezt is ajánljuk a témában
A Novák Katalin államfő meghívására hazánkba érkezett geopolitikai szakértővel új világrendről, a technológia szerepéről és Magyarország helyzetéről beszélgettünk.
Tételmondata, hogy a korábban a háborúkat megakadályozó védőkorlátok most kudarcot vallanak.
Meglátása szerint a háborúk már nem ritka, „fekete hattyú események”, hanem rendszeres, globális folyamatok eredményei, amelyek azóta folyamatosan velünk vannak, mióta a 9/11 megrendítette a világrendet.
A konfliktusok új korszaka köszöntött be, amelyben a háborúk nem sporadikusak, hanem rendszeresek és gyakoriak, radikálisan átalakítva a globális ügyeket.
Ezáltal a korábbi korlátok most már nem állnak az útjában annak, hogy a nemzetek ismét háborúkat indítsanak.
Míg a figyelem középpontjában az Izrael és a Hamász konfliktusa áll, más helyeken is számos konfliktus zajlik, például a Hegyi-Karabahban, a szerb-koszovói határon, valamint katonai puccsok Afrikában és összecsapások India és Kína között.
Az előttünk álló „strukturális változások” minden területet érintenek majd, a gazdaságtól a technológián át a fenntarthatóságig, véli Prakash.
Először is, a háborúk kirobbanásával a városrészek széttöredeznek, felgyorsítva a vertikális globalizációt, és az integráció helyét falak és korlátok veszik át. A Közel-Keleten például Szaúd-Arábia leállította a kapcsolatok normalizálását Izraellel, és az arab világ kezdheti újra elutasítani Izraelt, ami megszakíthatja az új gazdasági kapcsolatokat, olvasható a cikkben.
A háború új korszakában a világ kezdi másképp látni a Nyugatot, különösen az Egyesült Államokat, és a nemzetek megkérdőjelezhetik a nyugati hatalom fennmaradását.
Az új konfliktusok arra késztethetik az országokat, hogy saját módszereikkel kezeljék a háborúkat, elkerülve a nyugati szankciók fenyegetését.
Az újonnan kialakuló diplomáciai fórumok versengenek a már meglévőkkel a konfliktusok „békéjének” megteremtéséért. Az ENSZ mellett ott van a BRICS blokk és a Sanghaji Együttműködési Szervezet is, és egyes esetekben a kormányok teljesen kerülik a diplomáciát. A háborúban álló nemzeteknek választaniuk kell a versengő geopolitikai blokkok közül.
Mindeközben, ahogy a nemzetek és vállalkozások a háborúk között ugrálnak, azok a kihívások, amelyek valóban átalakíthatják a világot, korlátok nélküli káoszt hoznak létre, mint az éghajlatváltozás, a mesterséges intelligencia és a demográfiai válság.
Nyitókép: Mandiner / Ficsor Márton
***
Ezt is ajánljuk a témában
A mozgósításról szóló törvényjavaslatot a következő napokban mutatják majd be.
Nyitókép: Anton Petrus / Getty images
Izrael már belegyezett a gázai háború befejezésébe, de hiába az arab országok támogatása, a palesztin terroristák húzzák az időt.
Most a Hamász térfelén pattog a labda.
A Toyota 20. században kifejlesztett technológiája új időszámítást hozhat az ország űriparában.
Közleményében a Hamász katonai szárnya azt követelte, hogy Izrael hagyjon fel légicsapásaival.
Az amerikai elnök arról is beszélt, mik a következő lépések.
Az izraeli miniszterelnök pénteken az ENSZ Közgyűlésen szólalt fel.
Mindenkit megnyugtattak, az építkezés alatt nem lesz semmilyen fennakadás a térségben.
Mit összeadózik, hogy a „tehetségtelenek” kapjanak pénzt!
Kapcsolódó cikkek a Háború Ukrajnában aktában.
Az ukrán energetikai minisztérium szerint fokozni kell a nyomást Oroszországra.
Még mindig maradt erre esélye.
Már a lengyel miniszterelnök is úgy fogalmaz, hogy az orosz–ukrán háború Európa konfliktusa.
