Az előttünk álló „strukturális változások” minden területet érintenek majd, a gazdaságtól a technológián át a fenntarthatóságig, véli a brüsszeli lap vendégszerzője.
Abishur Prakash szerző, a The Geopolitical Business tanácsadó cég alapítója írt egy cikket a Politiconak, elemezve a 2023-as és háborús eseményeit a és a kontinens jövőbeli kilátásait.
Ezt is ajánljuk a témában
A Novák Katalin államfő meghívására hazánkba érkezett geopolitikai szakértővel új világrendről, a technológia szerepéről és Magyarország helyzetéről beszélgettünk.
Tételmondata, hogy a korábban a háborúkat megakadályozó védőkorlátok most kudarcot vallanak.
Meglátása szerint a háborúk már nem ritka, „fekete hattyú események”, hanem rendszeres, globális folyamatok eredményei, amelyek azóta folyamatosan velünk vannak, mióta a 9/11 megrendítette a világrendet.
A konfliktusok új korszaka köszöntött be, amelyben a háborúk nem sporadikusak, hanem rendszeresek és gyakoriak, radikálisan átalakítva a globális ügyeket.
Ezáltal a korábbi korlátok most már nem állnak az útjában annak, hogy a nemzetek ismét háborúkat indítsanak.
Míg a figyelem középpontjában az Izrael és a Hamász konfliktusa áll, más helyeken is számos konfliktus zajlik, például a Hegyi-Karabahban, a szerb-koszovói határon, valamint katonai puccsok Afrikában és összecsapások India és Kína között.
Az előttünk álló „strukturális változások” minden területet érintenek majd, a gazdaságtól a technológián át a fenntarthatóságig, véli Prakash.
Először is, a háborúk kirobbanásával a városrészek széttöredeznek, felgyorsítva a vertikális globalizációt, és az integráció helyét falak és korlátok veszik át. A Közel-Keleten például Szaúd-Arábia leállította a kapcsolatok normalizálását Izraellel, és az arab világ kezdheti újra elutasítani Izraelt, ami megszakíthatja az új gazdasági kapcsolatokat, olvasható a cikkben.
A háború új korszakában a világ kezdi másképp látni a Nyugatot, különösen az Egyesült Államokat, és a nemzetek megkérdőjelezhetik a nyugati hatalom fennmaradását.
Az új konfliktusok arra késztethetik az országokat, hogy saját módszereikkel kezeljék a háborúkat, elkerülve a nyugati szankciók fenyegetését.
Az újonnan kialakuló diplomáciai fórumok versengenek a már meglévőkkel a konfliktusok „békéjének” megteremtéséért. Az ENSZ mellett ott van a BRICS blokk és a Sanghaji Együttműködési Szervezet is, és egyes esetekben a kormányok teljesen kerülik a diplomáciát. A háborúban álló nemzeteknek választaniuk kell a versengő geopolitikai blokkok közül.
Mindeközben, ahogy a nemzetek és vállalkozások a háborúk között ugrálnak, azok a kihívások, amelyek valóban átalakíthatják a világot, korlátok nélküli káoszt hoznak létre, mint az éghajlatváltozás, a mesterséges intelligencia és a demográfiai válság.
Nyitókép: Mandiner / Ficsor Márton
***
Ezt is ajánljuk a témában
A mozgósításról szóló törvényjavaslatot a következő napokban mutatják majd be.
Nyitókép: Anton Petrus / Getty images
A leendő elnök által belengetett extravámok sokak szerint olyan kereskedelmi háborúhoz fognak vezetni, amely meg is öli a globalizációt. Vannak azonban olyan modellek, amelyek nem ennyire pesszimisták: ezek szerint attól, hogy az USA kiszáll egy játékból, az még folyik tovább – csupán a szabályok változnak meg.
Egyértelműen kijelenthető, hogy a város népességének csökkenését a belföldi vándorlás egyenlegének romlása okozza.
Ian Austin brit újságíró nekiment a Hamásznak – a brit rendőrség ellene kezdett nyomozni.
Az IDF katonái tovább folytatták dél-libanoni hadműveletüket, és ennek során légicsapásokkal és tűzharcban megölték a Hezbollah sok fegyveresét – tették hozzá katonai a szóvivők.
Áll a bál a kitiltott ENSZ-ügynökség körül.
Az izraeli kormányfő ugyanakkor hangsúlyozta, az Irán elleni szombat hajnali légitámadás elérte minden célját.
Nancy Mace képviselő már be is nyújtott egy javaslatot, hogy kizárja a biológiai férfiakat a női mosdóból.
A világklasszis teniszező nem ilyen bánásmódot érdemelt volna.
Kapcsolódó cikkek a Háború Ukrajnában aktában.
Az orosz elnök egy televíziós beszédében jelentette be a döntését.
A lengyel külügyminiszter szerint újabb szakaszba lépett az orosz–ukrán háború.
„Sajnos ez a fegyver kifejezetten az élőerő ellen van, illetve a civil lakosság ellen” – kommentálta a biztonságpolitikai szakértő.
