Az előttünk álló „strukturális változások” minden területet érintenek majd, a gazdaságtól a technológián át a fenntarthatóságig, véli a brüsszeli lap vendégszerzője.
Abishur Prakash szerző, a The Geopolitical Business tanácsadó cég alapítója írt egy cikket a Politiconak, elemezve a 2023-as és háborús eseményeit a és a kontinens jövőbeli kilátásait.
Ezt is ajánljuk a témában
A Novák Katalin államfő meghívására hazánkba érkezett geopolitikai szakértővel új világrendről, a technológia szerepéről és Magyarország helyzetéről beszélgettünk.
Tételmondata, hogy a korábban a háborúkat megakadályozó védőkorlátok most kudarcot vallanak.
Meglátása szerint a háborúk már nem ritka, „fekete hattyú események”, hanem rendszeres, globális folyamatok eredményei, amelyek azóta folyamatosan velünk vannak, mióta a 9/11 megrendítette a világrendet.
A konfliktusok új korszaka köszöntött be, amelyben a háborúk nem sporadikusak, hanem rendszeresek és gyakoriak, radikálisan átalakítva a globális ügyeket.
Ezáltal a korábbi korlátok most már nem állnak az útjában annak, hogy a nemzetek ismét háborúkat indítsanak.
Míg a figyelem középpontjában az Izrael és a Hamász konfliktusa áll, más helyeken is számos konfliktus zajlik, például a Hegyi-Karabahban, a szerb-koszovói határon, valamint katonai puccsok Afrikában és összecsapások India és Kína között.
Az előttünk álló „strukturális változások” minden területet érintenek majd, a gazdaságtól a technológián át a fenntarthatóságig, véli Prakash.
Először is, a háborúk kirobbanásával a városrészek széttöredeznek, felgyorsítva a vertikális globalizációt, és az integráció helyét falak és korlátok veszik át. A Közel-Keleten például Szaúd-Arábia leállította a kapcsolatok normalizálását Izraellel, és az arab világ kezdheti újra elutasítani Izraelt, ami megszakíthatja az új gazdasági kapcsolatokat, olvasható a cikkben.
A háború új korszakában a világ kezdi másképp látni a Nyugatot, különösen az Egyesült Államokat, és a nemzetek megkérdőjelezhetik a nyugati hatalom fennmaradását.
Az új konfliktusok arra késztethetik az országokat, hogy saját módszereikkel kezeljék a háborúkat, elkerülve a nyugati szankciók fenyegetését.
Az újonnan kialakuló diplomáciai fórumok versengenek a már meglévőkkel a konfliktusok „békéjének” megteremtéséért. Az ENSZ mellett ott van a BRICS blokk és a Sanghaji Együttműködési Szervezet is, és egyes esetekben a kormányok teljesen kerülik a diplomáciát. A háborúban álló nemzeteknek választaniuk kell a versengő geopolitikai blokkok közül.
Mindeközben, ahogy a nemzetek és vállalkozások a háborúk között ugrálnak, azok a kihívások, amelyek valóban átalakíthatják a világot, korlátok nélküli káoszt hoznak létre, mint az éghajlatváltozás, a mesterséges intelligencia és a demográfiai válság.
Nyitókép: Mandiner / Ficsor Márton
***
Ezt is ajánljuk a témában
A mozgósításról szóló törvényjavaslatot a következő napokban mutatják majd be.
Nyitókép: Anton Petrus / Getty images
A népszerű étteremtulajdonos szerint a vendéglátásban szükség lenne a stabilitásra, arra, hogy a munkaerőt meg lehessen tartani. Interjú közhangulatról, örök érvényű értékekről és a szakmáról.
Nem tudni, milyen támadást tervezhettek vele.
Kiszivárgott belső dokumentum mutat rá, mit is jelentenek a valóságban a BBC-normák: 1500 szabálysértést, Hamász-propagandát, antiszemita újságírókat, torzított valóságot.
Simcha Rothman vallásos cionista képviselő a Mandinernek elmondta: abban hisz, hogy minden országnak a saját érdekeit kell az első helyre tennie.
Szörnyű dologra jött rá az izraeli hadsereg.
Budapestre látogat Eli Sharabi, az izraeli túszdráma egyik legismertebb túlélője, akit a Hamász 2023. október 7-én rabolt el, és 491 napnyi fogság után szabadult Gázából.
Már alig maradt lehetőség újabb szankciók bevezetésére Oroszország ellen.
Egyre radikálisabbak az Antifa-mozgalom tagjai.
Kapcsolódó cikkek a Háború Ukrajnában aktában.
„Ukrajnában kiborult az aranybili – nem küldjük a magyarok pénzét a háborús maffiának” – fogalmazott a miniszterelnök.
A szerdai esti válságértekezleten részt vett Boris Pistorius (SPD) védelmi miniszter, az Unió és az SPD frakcióvezetői, Jens Spahn (CDU) és Matthias Miersch (SPD), valamint mindkét frakció védelmi szakértői is ott voltak.
„A háborús pszichózis foglyul ejtette a lengyel kormány elméjét” – fogalmazott Orbán Viktor.
