Ferenc pápa: Nem mondok le, majd Isten szólít magához
A pápa nem szeretné, hogy a Szent Péter-bazilikában temessék el.
A Hittani Kongregáció vezetője kifejtette, pontosan mi lehet tenni szeretteink hamvaival és mit nem.
A Vatikáni Hittani Kongregáció szerint bizonyos körülmények között megengedhető, hogy egy katolikus az elhunyt szerettei hamvainak egy kis részét otthon tartsa, ha bizonyos feltételek teljesülnek – írja a Catholic News Agency.
Az ügyben Víctor Manuel Fernández bíboros, a kongregáció prefektusa adott ki útmutatást, Matteo Maria Zuppi bíboros, bolognai érsek kérdésére válaszul.
Fernández szerint az egyházi hatóság mérlegelheti és elbírálhatja az elhunyt családjának kérését, hogy „megfelelő módon őrizzék meg rokonuk hamvainak egy minimális részét az elhunyt élete szempontjából jelentős helyen”.
Erre azonban csak akkor kerülhet sor, ha a család elutasít „mindenféle panteista, naturalista vagy nihilista” elképzelést. A levél azt is hangsúlyozza, hogy
az elhunyt hamvait „szent helyen kell tartani”.
Mindez a kongregáció útmutatása szerint „arra is késztet bennünket, hogy szent tisztelettel viseltessünk az elhunyt hamvai iránt, amelyet egy imádságra alkalmas szent helyen őrizzünk, olykor az elhunyt családja és szomszédai által meglátogatott templomok közelében.”
A hamvak megőrzésére vonatkozó egyházi előírások ismertetésekor Fernández a Hittani Kongregáció 2016-os dokumentumára hivatkozott, amely tiltja a hamvak szétszórását, és előírja, hogy azt az egyházi hatóság által kijelölt szent helyen kell tárolni. A bíboros megjegyezte, hogy ezek az előírások továbbra is érvényesek. Fontos, hogy az elhunyt neve a családja emlékezetében maradjon, és a közösség imáidba tudja foglalni a nevét.
Ezt is ajánljuk a témában
A pápa nem szeretné, hogy a Szent Péter-bazilikában temessék el.
Fernández december 9-i útmutatójában rámutatott, hogy a katolikus egyház tanítása szerint „ugyanazon testi identitásban fogunk feltámadni, amely anyagi,… noha ez az anyag átalakul, megszabadul e világ korlátaitól”. Ez a doktrína pedig elkerüli „az anyag és az immateriális dolgok ártalmas dualizmusát”, de az átalakulás nem jelenti azt, hogy ugyanazon részecskék fognak minket alkotni, mint a földi életünkben.
„A feltámadt személy teste nem feltétlenül ugyanazokból az elemekből áll majd, mint amelyekből a halála előtt”
– tette hozzá a bíboros. – „Mivel nem a holttest egyszerű újraélesztéséről van szó, a feltámadás akkor is megtörténhet, ha a testet teljesen megsemmisítették vagy szétszórták. Ez segít megértenünk, hogy sok hamvazóurnában miért tárolják együtt az elhunytak hamvait, és miért nem tárolják külön.”
Ezt is ajánljuk a témában
A dolog azért furcsa, mert egyébként eddig úgy tűnt, hogy Ferenc a német vonalat követi. Mi történik? Szilvay Gergely írása.
Fotó: CNS/OnePeterFive