A német kormány a hétvégén azonnali hatállyal megszüntette az elektromos autók vásárlási támogatását. Berlin váratlan döntéséről és annak következményeiről Tóth Máté energiajogászt kérdeztük.
Közel egy hónapig tartott a német költségvetési válság, miután a német alkotmánybíróság november 15-én úgy döntött, hogy a Covid-19 járvány kezelésére elkülönített 60 milliárd euró fel nem használt forrás átcsoportosítása sérti az alkotmányjogot. A német kormánynak váratlanul pénzeket kellett felszabadítania, hogy kitömje a költségvetési űrt.
Ennek legújabb áldozata a német autóipar és az elektromos autók.
Mindez a felelőtlen zöldek, valamint a szélesebb kormánykoalíció döntéseinek következménye”
– mondta a Mandinernek Tóth Máté energiajogász, aki megjegyezte, hogy a költségvetési hiány épp az utópisztikus projektek és támogatások miatt jött létre.
„A alkotmánybírósági aggályok: jogállamiság, jogbiztonság, kiszámíthatóság, pontosan azok az elvek, amely elveket rendszeresen Magyarországnak szokták szegezni. Lám-lám, van söprögetni való bőven a nyugati országoknak a háza táján, hiszen saját alkotmánybíróságuk minősítette alkotmányellenesnek azt, ami ott folyik”– jegyezte meg a jogász.
Az első nagy kérdés Tóth Máté szerint az, hogy a támogatások leállítása után vajon megáll-e majd a saját lábán az autópiac?
„Elképesztő támogatásokat öntöttek bele. Úgy számoltam, hogy az elmúlt bő 6 évben olyan évi átlagban, nagyjából 1,8 milliárd eurós támogatást utaltak ki.
Ennek ellenére mindösszesen 1,3 millió elektromos autó van a német utakon”
– mondta a jogász.
A német kormány célkitűzése az volt, hogy 2030-ra 15 millió elektromos autót használjanak a német utakon. A támogatások miatt folyamatosan nőtt az elektromos autóeladások száma, azonban a jogász szerint akár csökkenés is jöhet 2024-ben.
Ezt is ajánljuk a témában
Majd egy hónapnyi feszült tárgyalások után a német kormánykoalíció pártjai megegyeztek a jövő évi költségvetésben. Scholz kancellár szerint a kabinet kitart a céljai mellett, igaz, a megvalósításra kevés pénze lesz. Kivéve Ukrajnát, mert Kijev segítése mindenekfelett áll.
A szakértő szerint az EU és Németország is most döbben rá, hogy milyen következményei lehetnek a saját politikai döntéseinek:
„Németországban a délibábos zöld álmok azok, amik megmérettek és könnyűnek találtattak”.
Tóth Máté szerint nagyon felelőtlen volt a német támogatási rendszer.
„Nem gondoltak arra, hogy mi lehet a következménye, hogy olyan feltétellel adták az elektromos autókhoz járó támogatást, ami egészen minimális tartási kötelezettséget írt elő. Ugye a németek megvették az autókat, felvették a támogatást, majd tovább értékesítették a járműveket, főleg skandináv vevőknek.
Gyakorlatilag kifolyt a támogatás Németországból”
– mutatott rá a jogász.
Tóth Máté szerint a német zöld politikával ellentétben Magyarországon felelős az elektromos járműpolitika.
„Magyarország olyan ösztönzéseket épít be, olyan adózási, parkolási kedvezményeket, amik az itt tartott autókra vonatkoznak. Tehát nem az üzembe helyezésre lőjük el az összes rakétánkat, hanem a forgalomban tartott autókra adunk előnyöket” – mondta az energiajogász.
Azt is kiemelte, hogy a magyarok komoly támogatásokat szánnak a tömegközlekedésre, ami azért jó, mert szerinte ezt sokkal inkább tudja befolyásolni az állam, mint a lakossági közlekedést.
Ezt is ajánljuk a témában
Az európai autóipar hanyatlik többnyire a kontinenst elárasztó kínai támogatott elektromos járművek (EV-K) miatt. Az ázsiaiak köszönték szépen és betöltötték a piaci rést. Az EU erre válaszként vizsgálattal fenyegetőzik.
A jogász arra is rámutatott, hogy az is a probléma része, hogy az EU és a németek törvényi módon akarták rákényszeríteni a piacot a zöld átállásra. Mivel 2035-től nem lehet belsőégésű motorokkal rendelkező gépjárműveket forgalomba helyezni, emiatt a nagy autócégek is átállították a gyártósorokat. Ez azzal járt, hogy a kínai technológia letarolja a piacot, mert kinyitották nekik az ajtót anélkül, hogy végig gondolták volna, hogy ez mivel jár.
Európa csak most pánikol, hogy mit tegyen a kínai elektromos autókkal szemben.
„Még a második féléves adatokat nem látjuk, de az első félévnek a számai alapján Kína vált a világ legnagyobb autóexportőrévé, a korábbi első helyezett Japánt utasítva maga mögé. Az első félévben értékesített 2,3 millió kínai autónak már több, mint fele egyébként elektromos volt. Az elektromos autózásnak a piacnyitása az, ami ezt az elképesztő kínai dominanciát eredményezi” – mondta Tóth Máté.
Az autóipar valószínűleg komoly szerepet fog kapni a politikai csatákban is. Megemlítette, hogy Manfred Weber például már kijelentette, hogy ha az EP választások után politikai fordulat lesz, akkor ők megszüntetnék ezt a 2035-ös tilalmat, ami a belsőégésű motorokra vonatkozik.
A jogász szerint az elektromos autók esete azt is példázza, hogy az EU szintjén ugyan jogi értelemben meg lehet fordítani egy döntést, de ezt nem lehet megtenni gazdasági következmények nélkül.
„A német gyártóknak nem volt választásuk ebben a szabályozási környezetben, megváltoztatták a saját üzleti döntéseiket, más irányt vett a kutatás-fejlesztésük.
Már nem fejlesztik, azokat a belső égésű motorokkal ellátott autókat, nem tökéletesítik azokat a technológiákat, amik már egyébként nagyon magas szintre és nagyon alacsony károsanyag-kibocsátási értékre jutottak el. Hanem ugye már csak elektromos autókat fejlesztenek, amiben hatalmas a technológiai hátrány Kínával szemben” – mutatott rá a zöld politika következményeire a jogász.
Nyitókép: PATRICK PLEUL / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP
Kapcsolódó vélemény
El sem merem képzelni, hogyan fogadna egy ilyen lépést a magyar közvélemény.
Sorsdöntő voksolást tartanak Európa vezető országában.
A német szellemiség jó és rossz oldala egyaránt tükröződik a németországi választási rendszerben: túlbonyolított, mégis megközelíti a valós választói akaratot.
A nap végén kiderül, meddig süllyedt négy év alatt Németország politikai színvonala.
A németek egyetlen dologban értenek egyet: abban, hogy az országnak rosszul megy. Sokan szeretnék, ha valami végre megváltozna. De hogyan? Boris Kálnoky írása.
Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka ismertette a tárgyalás részleteit.
„Ezeknek az átutalásoknak végre véget kell vetni” – írta a német politikus.
Sorsdöntő voksolást tartanak Európa vezető országában.
Készülnek az orosz-ukrán háború harmadik évfordulójára.
