Vége a költségvetési kabarénak, de a finálé fájni fog

Óriásit küzdött a német kormány annak érdekében, hogy összetákoljon egy olyan büdzsét, amelyen el tudta tüntetni a saját hibájából ütött lyukakat. A költségvetési válság akkor tört ki, amikor a legfelsőbb bíróság alkotmányellenesnek nyilvánította a Scholz-kormány trükközését a különböző büdzsén kívüli alapok (hitel)pénzeinek tologatásával, átcsoportosításával. A robbanást okozó szikra a Covid–19-alapba nyúlkálás lett, onnan ugyanis 60 milliárd eurót akart a kabinet a klímaalapba átvarázsolni, vagyis egyik hitelzsebből egy másikba tuszkolta a pénzt, hogy onnan tudja finanszírozni a zöldátálláshoz szükséges energiaterveket.  

Az Alkotmánybíróság aztán az egészet elkaszálta, a kormány pedig ott maradt, tehetetlenül bámulva az óriási lyukakat, és heteken keresztül fogalma sem volt, hogyan tüntesse el a jövő évi költségvetés 17 milliárd eurós hiányát. Olaf Scholz végül december 13-án jelentette be büszke félszegséggel, hogy sikerült „átállítani a jövő évi büdzsétervezet prioritásait”, így már nem lehet akadálya az elfogadásának.   

Kicsit kevesebb, kicsit fájni is fog, de a miénk 

A kancellár rögtön sietett leszögezni, hogy a kormány céljai nem változtak, és ki is tartanak mellette. Prioritásként a zöldátállást, a szociális kiadásokat és Ukrajna folyamatos támogatását jelölte meg, ugyanakkor azt is hozzátette, hogy ezek elérését lényegesen kevesebb pénzből tudják majd finanszírozni, mint eddig, amikor költségvetésen kívüli hitelalapokból varázsolták elő a pénzt. 

 – mondta Scholz, utalva arra, hogy egyszerre fogják lehúzni az állami kiadásokat és remélnek több pénzt a speciális adókból.  

A német adósságfékre hivatkozva a jövő évi büdzsé éppen az energiaátállás területén fog karcsúsítani, vagyis pont azon, amely a kormány – Habeck zöldgazdasági miniszter vezetésével – programjának egyik alappillérét jelentette. Csökkentik többek között a napenergia támogatási összegeit, emellett jelentősen visszahúzzák azokat az ösztönzőket is, amelyekkel eddig az elektromos autót vásárlókat segítették. Habeck szerint a döntés fájdalmas volt, de a legnagyobb volumenű átállási projektek nem állhatnak le, így kénytelenek voltak meghozni azt.  

Pénzkutatók 

Bár a részletes költségvetési tervezet csak annak véglegesítése, vagyis parlamenti jóváhagyása után áll rendelkezésre, az világos, hogy a kormány alapvetően az adók és hozzájárulási kötelezettségek növelésével kívánja betömködni a 17 milliárd eurós rést a német gazdaság furcsán manőverező hajóján.  

Az energiaválság miatt a mezőgazdasági ágazatban adott fosszilis energiatámogatásokat eltörlik, ezzel párhuzamosan pedig adót vetnek ki a belföldi repülőgépek üzemanyag-fogyasztására. Az EU-s rendelet alapján fizetett műanyagcsomagolási adó 1,4 milliárd euróját igyekeznek majd egy az egyben áthárítani a gyártókra és a kereskedőkre, de a legellentmondásosabb húzás a szén-dioxid-adó emelése lesz: ez az intézkedés ugyanis mind az üzemanyag-, mind a fűtési költségeket növelni fogja. 

A kormány érthető módon görcsösen ragaszkodik a nagy chipgyártók beruházásaihoz ígért összegek biztosításához, így az aláírt szerződéssel rendelkező félvezetőipari beruházások állami részéhez nem nyúlnak, ahogyan az ipari létesítmények tiszta energiára való átállásához vállalt összegeket sem bolygatják.  

Ukrajna mindenekfelett  

A német alkotmányban rögzített adósságfék, ami miatt a költségvetés és a kormány is majdnem megbukott, egyféle módon kerülhető ki: vészhelyzet hirdetésével. Az elmúlt esztendőkben a kabinet folyamatosan élt ezzel a lehetőséggel, először a világjárvány, majd az energiaválság kedvezőtlen gazdasági hatásaira hivatkozva. Az idén ezt csak visszamenőleg tették meg, miután kipattant a botrány, ám Scholz tájékoztatása szerint jövőre már nem kívánnak ezzel az eszközzel élni… kivéve ha Ukrajna érdekei úgy kívánják. 

Amennyiben jövőre a háború eszkalálódna, a vészhelyzetkártyát nemcsak lehetősége, de kötelessége is lenne a kormánynak használni, Scholz magyarázata azonban bőven túlmutat ezen. A német kabinet abban az esetben is előhúzza majd, ha kiderül, hogy az USA segélyezése drasztikusan csökken, vagy teljesen leáll. Berlin máris bejelentette, hogy egy ilyen forgatókönyv esetén ugrásszerűen növelni akarja a saját segélyeit, „válaszul az Európát fenyegető veszélyre”. 

Odáig azonban még hosszú az út. Jelenleg a kormány legnagyobb mutatványa az lesz, hogy megtalálja a kényes egyensúlyt az ipari átalakítást célzó kiemelt beruházások folytatása és az adósságfék tiszteletben tartása között. Amennyiben ugyanis még egyszer a mostanihoz hasonló zsákutcába szalad, garantáltan meg fog bukni. De elképzelhető, hogy ennyi sem kell neki már hozzá. 

***  

Fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan