A jelzőlámpa-koalíció feladja a küzdelmet, hogy még az idén megtalálja a megoldást a 2024-es költségvetés óriási hiányának eltüntetésére. A békés, boldog ünnepek és a szilveszteri tűzijáték után aztán az egyre feszültebb kormánypártok újra nekiugorhatnak a munkának és egymás torkának.
Minden jel szerint elengedte a német kormánykoalíció azt a tervét, hogy még decemberben véglegesíteni tudja a jövő évi költségvetést. A jelzőlámpa-koalíció működésképtelensége olyan méreteket öltött, amely politikai és költségvetési válsághoz vezetett.
Olaf Scholz kancellár pártja, az SPD szóvivője a napokban jelentette be, hogy a kormánykoalíciónak nem sikerült elkészítenie a 2024-es költségvetési tervezetet, így annyira kifutott az időből, hogy a törvényhozás az idén még akkor sem tudná azt elfogadni, ha a három pártnak decemberben mégis sikerülne megegyeznie.
A német kormány jelenleg még mindig azzal küzd, hogy hogyan takarítsa el azokat a romokat, amelyek az Alkotmánybíróság megsemmisítő költségvetési robbantása után terítették be a gazdaságot. Az ítélet semmisnek nyilvánította a kabinet trükközését a költségvetésen kívüli alapokkal, vagyis megtiltotta, hogy a Covid–19-es hitelzsákból egy másikba, a klímaalapba csoportosítson át 60 milliárd eurót, hogy abból tudja finanszírozni a zöldenergiás terveket.
A költségvetés elkaszálása egy olyan folyamat eredményének tekinthető, amelynek során eleve minden elromlott, ami elromolhatott. Habeck gazdasági miniszter októberben még örömmel újságolta, hogy a német gazdaság kimászott a gödörből, ezt azonban sem az infláció mértéke, sem a GDP zsugorodása nem támasztotta alá. A problémák kezelését a kormány az erőltetett és stabil finanszírozási alapok nélküli energiaátállási intézkedésekkel súlyosbította, az atomerőművek leállításától kezdve egészen a zöldkazános törvénytervezetig, amely nemcsak a koalícióban hozta felszínre az addig is nyilvánvaló feszültségeket, de a népszerűségi mutatókat is a mélybe taszította.
A jövő évi költségvetésben (jelen pillanatban) egy 17 milliárd eurós lyuk tátong, ám nincs jele annak, hogy a kormánypártok megegyezésre jutnának a megoldásban. Ahogyan az SPD szóvivője fogalmazott, burkoltan odaszúrva a másik két koalíciós partnernek: „A magunk részéről mindent megtettünk, de a 2024-es költségvetés már nem készül el időben”.
Ez a mondat egy ideiglenes büdzsé életbelépését jelenti, amely minden, folyamatban még nem lévő kiadás és finanszírozás befagyasztását magában foglalja. Vagyis az alapvető állami kiadásokat (nyugdíjak, szociális juttatások stb.) kifizetik, minden olyan támogatást azonban, amelyet az energiaátállásra és a beruházásösztönzésre terveztek, bizonytalan időre jegelnek. Különösen érzékeny pontja lesz a leállásnak a külföldi chipgyártók reagálása, amelyek kizárólag azért vállalták, hogy Németországban fektetnek be, mert a kormány horribilis hozzájárulási összegeket ígért nekik a beruházásaikhoz. Az Alkotmánybíróság ugyanis éppen azokra az alapokra tett lakatot, ahonnan a kabinet ezeket a pénzeket akarta elővarázsolni.
A kormány kabarétriumvirátusára valóban óriási nyomás nehezedik. A Scholz–Habeck–Lindner triónak egyszerre kellene egy 2023-as óriási baklövést helyrehozni, egy 2024-es, legalább túlélő üzemmódi költségvetést elkészíteni, valamint megfelelni saját (a többitől természetesen eltérő véleményű és célkitűzésű) pártjuk elvárásainak.
A konfrontáció a két tárcavezető és a kancellár között egyre súlyosabb: míg Habeck makacsul ragaszkodik az energiaátállás és a zöldtechnológia gyorsított állami finanszírozásához (alapvetően egyre több hitel felhasználásával), Lindner pénzügyminiszter és szabaddemokrata pártja változatlanul ellenzi az állam túlméretezett szerepét a folyamatokban.
„Nem hiszem, hogy Németország közép- és hosszú távon állami támogatásokkal tudja biztosítani versenyképességét, jólétét és szociális biztonságát” – mondta Lindner, rávilágítva a rendszer alapszintű kompromisszumképtelenségére, egyben a koalíció működésének hatástalanságára.
A bukás mértéke már csak attól függ, mennyire gyorsan sikerül megegyezéses – és legfőképpen törvényes – megoldást találni a sürgető problémákra. A koalíción belül eddig is folyamatos feszültségek voltak, a most zajló eseményekkel azonban ezek akkorára nőttek, amelyek akár kormánybukáshoz is vezethetnek.
***
Fotó: MTI/AP/Markus Schreiber
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
Orbánék patrióta győzelme nagy politikai vereség Friedrich Merz német kancellárnak és Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének. Véget ért az EU-csúcs. De mi következik ebből a belpolitikára nézve? Itt a Mesterterv évadzáró adása.
A német kancellár az EU-csúcs után otthon is komoly presztízsveszteséget könyvelhetett el.
Szentkirályi Alexandra kemény állításokat tesz: szerinte Budapest pénzügyeit csak „a főpolgármester és egy-két ember” ismeri, miközben a kormány „segítő kezet nyújt”, Karácsony pedig inkább „kiabál és mutogat”.
A főispán szerint hiányzik a költségvetés közgazdasági megalapozottsága.
A szélsőbalos halálos fenyegetéseket Charlie Kirk meggyilkolása óta nem árt komolyan venni.
A büdzsére csak a Fidesz-KDNP frakció mondott nemet, véleményük szerint megkérdőjelezhető annak megalapozottsága.
A Fővárosi Közgyűlésben éles politikai vita kísérte a költségvetés tárgyalását.
2025 a változás éve volt a magyar politikában. Mutatjuk, miért.
És a libsi újságírók tapsikolnak.
