Vesztébe rohant Európa, az ázsiaiak pedig köszönték szépen és betöltötték a piaci rést

2023. november 30. 11:56

Az európai autóipar hanyatlik többnyire a kontinenst elárasztó kínai támogatott elektromos járművek (EV-K) miatt. Érdekes, hogy a BMW korábbi felmérése már foglalkozott az elektromosjármű-gyártással, amellyel Kína most berobban a piacra, igaz, a német cég akkor ezt figyelmen kívül hagyta. Az ázsiaiak köszönték szépen és betöltötték a piaci rést. Az

2023. november 30. 11:56
Mihálovics Zoltán
Mihálovics Zoltán

Mihálovics Zoltán politológus, a Makronóm Intézet elemzőjének írása  

Az idén októberben az Európai Bizottság vizsgálatot kezdeményezett a Kínából származó, támogatott elektromos járművek (EV-k) ügyében. Ursula von der Leyen 2023. szeptember 13-i, az EU helyzetéről szóló beszédében megjegyezte, hogy a hatalmas állami támogatások miatt mesterségesen alacsonyan árazott autók elárasztották a globális piacokat. A vizsgálat, amely egybeesik az unióba irányuló kínai EV-export felfutásával, az EU és Kína közötti kapcsolatok egyik legfontosabb napirendi pontja. Ha a vizsgálatok igazolják a vádat, a bizottság kiegyenlítő vámokat vethet ki az ázsiai országból származó EV-k behozatalára, hogy ellensúlyozza az állami támogatásokat és kiegyenlítse a versenyfeltételeket. Az intézkedéseket 13 hónapon belül hajtanák végre. Ez az európai autóipar versenyképességének csökkenése, valamint a Brüsszel és Peking közötti növekvő politikai bizalmatlanság hátterében zajlik. Úgy tűnik, hogy az uniós döntéshozóknak elegük van Kína merkantilista stratégiájából.    

Kína mindenkit előz 

Eddig úgy tűnik, hogy az ázsiai nagyhatalom megközelítése bevált. Az MIT Technology Review egy 2023. februári jelentésében olvashatjuk, hogy   

„mielőtt a legtöbb ember felfoghatta volna, hogy mi történik, Kína világelső lett az EV-k gyártásában és vásárlásában. A lendület nem lassult: csak az elmúlt két évben az országban évente eladott EV-k száma 1,3 millióról 6,8 millióra nőtt, így 2022 volt a nyolcadik egymást követő év, amikor Kína lett a világ legnagyobb elektromosautó-piaca. Összehasonlításképpen: az Egyesült Államokban 2022-ben csak mintegy 800 ezer EV-t értékesítettek.”  

2023-ban folytatódott a roham.  

A fogyasztóknak szállított 3,4 millió darabbal a legjelentősebb EV-piacnak számító Kína a globális eladások 55 százalékát adta az idei év első felében. 

A siker kulcsa  

A BMW 2006-ban átfogó felmérést készíttetett a kínai üzemanyagcellás járműprogramról. Ezt a programot Wan Gang, egy autóipari szakértő kezdeményezte, aki egy évtizeddel korábban sikeres karriert futott be az Audinál. A Németországban töltött idő alatt ő és a doktorjelöltjei többek között elsődleges kutatásokat végeztek az üzemanyagcella-technológiával kapcsolatban. 2000-ben levelet írt a kínai államtanácsnak, amelyben azt javasolta, hogy hazája új, merész stratégiát fogadjon el az autóipar fejlesztésére. Azzal érvelt, hogy a „piac a technológiáért” megközelítés – Kína nyugati know-how megszerzése a külföldi cégeknek a hatalmas piacra való bejutásért cserébe – nem hozott jelentős előrelépést. Az üzemanyagcellás járművekkel való próbálkozás ígéretesebb lehet, mivel az ázsiai cégek talán képesek lesznek megelőzni nyugati versenytársaikat.  

A Kínai Kommunista Párt (KKP) tisztviselői válaszul meghívták Wan Gangot, hogy térjen vissza Kínába, és vegye át az üzemanyagcellás járművek kutatásának és fejlesztésének irányítását. Támogatást nyújtottak neki, hogy a Tongji Egyetemen felállíthasson egy K+F csoportot. Emellett a sanghaji autóipart is mozgósították, hogy erőteljesen támogassák a projektet. Wan Gang idővel a Tongji elnöke, majd Kína tudományos és technológiai minisztere lett.  

Visszatérve a BMW megbízásából készült jelentésre: amikor a felmérés elkészült, az autógyártó nem mutatott nagy érdeklődést sem a kínai vállalkozás, sem általában a zöldenergia trendje iránt. A vezetőség körében az volt az uralkodó gondolkodásmód, hogy a BMW továbbra is a hagyományos, előkelő járművek kínálatával prosperálhat a kínai piacon.  

Az egész német autóipar hozzászokott az ottani piacból táplálkozó kényelmes globalizációhoz. A félelme, hogy feladja a belső égésű motoros gépkocsikkal kapcsolatos üzletágát, a közelmúltban hangosan bejelentett EV-stratégiák ellenére is mélyen gyökerezik. Ma, a támogatási kérdés ellenére, az európai autóipar csodálkozik a kínai gépjárműipari termékeken.  

Paradox módon Kína sikere az elektromos autók terén a Wan Gang üzemanyagcellás autóprojekt nem szándékolt eredménye volt. Az üzemanyagcellák percek alatt feltölthetők (jellemzően hidrogénnel), ellentétben a kémiai akkumulátorokkal, amelyek teljes feltöltéséhez több órára van szükség. A technológia kifejlesztése azonban akkoriban túl nagy kihívásnak bizonyult. Végül Kína a kémiai akkumulátoros EV-k mögé állt.  

Kína sikerének kulcsa 

Bár az elektromos járművek kevesebb mechanikus alkatrészt igényelnek, mint a belső égésű motorral hajtott társaik, még mindig rengeteg hely van az innovációra. Az elmúlt évtizedben a kínai gyártók a nyugaton népszerűbb nikkel-mangán-kobalt (NMC) lítium-lítium akkumulátorok helyett lítium-vas-foszfát akkumulátorokat (LFP-technológia) építettek be az elektromos járműveikbe. Az LFP-akkumulátorok olcsóbb, biztonságosabb és nagyobb hatótávolságra képes elektromos kocsikat tehetnek lehetővé. A világ 10 legnagyobb EV-akkumulátorgyártója közül hat kínai vállalat a globális piac 60 százalékát adja.   

A villanyautók egy másik aspektusa egyedülállóan kínai. A 2012 óta hatalmon lévő Hszi Csin-ping elnök vezetése radikálisan kiterjesztette a KKP politikai ellenőrzését, hogy az az ottani magániparra is kiterjedjen. Ennek eredményeképpen a magántulajdonban lévő cégek nemzeti stratégiákat hajtanak végre. Az állami tulajdonú vállalatok (SOE-k) és az olyan magán-autóipari vállalatok, mint a BYD és a Xiaopeng, a nyugati piacokra való belépésükkel egy ütemben haladnak a KKP merkantilista stratégiájának szolgálatában.  

Végezetül, a kínai elektromosautó-előállítás egy aktív tanulási folyamat volt. Annak érdekében, hogy a hazai EV-ipar a gyártás és a forgalmazás terén a legmodernebb szintre emelkedjen, Peking udvarolt az amerikai Teslának, és szokatlanul kedvező feltételeket kínált neki (nem volt szükség helyi autógyártóval való partnerségre) egy ottani telephely létrehozásához. A Tesla Gigafactoryja 2019 decemberében nyílt meg Sanghajban, és gyorsan a cég legértékesebb üzemévé vált, de négy év elteltével úgy tűnik, hogy a mézeshetek a KKP-vel véget értek. A tervezett sanghaji gyárbővítés akadozik, miközben a Tesla autóit betiltották Kína egyes területein, állítólag azért, mert a beépített kamerák és más elektronikus alkatrészek alkalmasak érzékeny adatok gyűjtésére.  

Versenyfutás kezdődik! 

A tét mindkét fél – Európa és Kína – számára nagy: az európaiak rémülten figyelik, ahogy a kínai EV-k kezdik elárasztani a kontinenst. A 2023-ban Münchenben, Európa legnagyobb autóvásárán a kiállítók 41 százalékának volt kínai székhelye. Ez nem sok jót ígér Európa egyik leghíresebb iparágának jövőjére nézve. Az ázsiai nagyhatalom számára az európai piac létfontosságú, mivel szinte ez az EV-k egyetlen jelentős piaca, tekintettel arra, hogy az amerikaiak (legalábbis egyelőre) némileg idegenkednek a kínai termékektől, és nem érdeklik annyira a zöldjárművek, mint az európai vásárlókat. Peking pedig nem fordulhat egyszerűen más kontinensekhez, például Afrikához vagy Dél-Amerikához, ahol gyakorlatilag nincs kereslet az elektromos autók iránt.  

Elég valószínű, hogy Kína Von der Leyen-féle megszondáztatása kevés eredményt fog hozni. Ennek oka, hogy az ottani támogatások olyan sokrétűek, hogy még Pekingnek is nehézséget okozhat a kiszámításuk, nemhogy az EU-nak. A számviteli bonyolultság mellett ott van a politikai bizalmatlanság is, amelyet az elmúlt években Hszi egyre konfrontatívabb kormányzása még tovább erősített, valamint az a fájdalmas lecke is, amelyet Európa 2022-ben megtanult az orosz energiától való túlzott függőségéből. Az unió függősége a kínai gyártású akkumulátoroktól és más zöld-energiaforrásoktól hamarosan ugyanilyen meggondolatlannak bizonyulhat. Világviszonylatban a 2021-ben piacra kerülő lítiumion-akkumulátorok több mint 70 százaléka Kínában készült, és Peking ellenőrzése a megújuló szektor felett immár a teljes ellátási láncban érezhető. Az ázsiai nagyhatalom állítja elő a szélturbinák alkatrészeinek több mint 80 és a napelemekben használt szilíciumszilánkok 97 százalékát. A problémát súlyosbítja, hogy Európa kritikus ritkaföldfém-, gallium- és magnéziumellátásának több mint 90 százaléka Kínától függ, és az ázsiai ország ellenőrzi a lítium, a kobalt és a mangán feldolgozására szolgáló globális kapacitás több mint felét.  

Az árversenyképesség szintén problémát jelent az EU számára. Annak ellenére, hogy a kínai cégek Európában felárral adják el a járműveiket ahhoz képest, amennyit otthon elkérnek ugyanazokért a modellekért, az öreg kontinens még mindig nem tudja felvenni a versenyt a kínai EV-kkel ebben a tekintetben. Azonban nem minden uniós tagállam támogatja egyformán az ázsiai nagyhatalommal folytatott kereskedelem visszaszorítását. A német autóipar például a termelésének közel egyharmadát Kínában értékesíti, ahonnan számos kritikus alapanyagot szerez be.  

Ha a támogatásokat széles körben elterjedt ökoszisztémának tekintjük az ázsiai országban, akkor az ott működő nyugati vállalatok (Mercedes-Benz csoport, Tesla) is részesülnek belőlük (ha kisebb mértékben is, mint a helyi vállalatok). Ez szintén megnehezíti majd az EU vizsgálatát.   

Végső soron Berlin lehet a legnagyobb akadálya az unió szubvenciós beavatkozásának. A német autógyártók nagyon aggódnak Kína várható megtorlása miatt, ha az EK magas vámokat vet ki az elektromos járművekre. A francia gépkocsi-előállítóknak azonban kisebb a piaci részesedésük Kínában, így Franciaország az uniós vizsgálat támogatója lett.  

 

Címlapfotó: Shutterstock

 

 

 


További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.

 

Kapcsolódó cikkek

Összesen 27 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
MaBaker
2023. december 07. 13:32
Azt is tudom sajnálni, aki az elektromos autókra gerjed. Töltögesse csak órákat, vagy csessze szét az akksiját, gyorsulgsson lámpától-lámpáig, aztán "vitorlázzon" télen 18 fokra állított klímával, hogy odaérjen a töltőhöz, ami foglalt. Pont érdektelen lenne, hogy Kína világelső elektromos autózásban, ha a nyugat nem generálna mesterségesen igényt erre a termékcsoportra. Duplán kontraproduktívan.
Latrina
2023. december 02. 16:28
ez is meghal? Tiborcz átül egy Hyundayba, vagy mi?
szalkai
2023. december 02. 14:05
Egyébként Wan Gang nem tagja a KKP-nek, évtizedek után az első pártonkívűli (pontosabban a Zhi Gong Párt tagja) kínai miniszter volt.
Kecmec
2023. december 02. 04:49
Jó cikk jó elemzés.... gratulálok MZ
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ezek is érdekelhetik