Ukrajna nem vár tovább, történelmi döntést hoz: két nyelv nem lesz többé védett

Kijevben már az Alkotmány sem számít.

A Faktum Projekt friss elemzésében azt vizsgálta, jár-e valódi előnyökkel a magyar kisebbség számára az ukrán kormány új javaslata.
Az ukrán kormány javaslata értelmében a magyar nyelv a jövőben is védett kisebbségi nyelv marad Ukrajnában, írta meg a német Tageszeitung. Kijev ezt diplomáciai gesztusként tálalja, abban a reményben, hogy segíthet előmozdítani az ország uniós csatlakozását, de felmerül a kérdés, nemcsak egy látszatgesztusról van-e szó a nemzetközi közösség számára, ami nem jár valódi előnyökkel a magyar kisebbség számára. A Faktum Projekt friss elemzésében erre keresi a választ.
A szerző szerint, bár Ukrajna „igyekszik a megfelelő benyomást kelteni az európai közvéleményben, érdemes azonban megvizsgálni, hogy a »védett kisebbségi nyelv« státusza valóban mit is jelent a gyakorlatban”. Az elemző úgy látja, hogy a mostani ukrán döntés több szempontból is problémás: „egyrészt nem tér vissza a 2017 előtti jogállapothoz, másrészt jogállami aggályok is felmerülnek, hiszen az ukrán alkotmány nem engedné a korábban megszerzett kisebbségi jogok szűkítését – márpedig az elmúlt évek döntései ezt tették, s ezek nem kerültek visszavonásra”.
A jelentés felhívta a figyelmet, hogy
a magyar kisebbség ukrajnai helyzet nemzetközi összehasonlításban is hátrányosnak mondható.
„Míg más uniós kisebbségek – például a románok vagy a lengyelek – több területen élveznek anyanyelvi jogokat, addig a kárpátaljai magyarok számára a hivatalos ügyintézés és közszolgáltatások terén alig biztosított az anyanyelvhasználat lehetősége. A felsőoktatásban, közigazgatásban, sőt a nyilvános kommunikációban sem használhatják anyanyelvüket hivatalosan. A magyar nyelv így a közéletben másodrendű nyelvvé vált, hiába szerepel újra a védett nyelvek listáján” – áll a jelentésben.
Az elemzés készítője szerint tehát a magyar kisebbséget érintő ukrán gesztus – bár fontos és előremutató mozzanat – inkább tűnik taktikai engedménynek, mintsem hosszú távú jogkiterjesztésnek.
„A »védett kisebbségi nyelv« státusza szép címke, de ha mögötte nem állnak konkrét garanciák, a magyar közösség tagjai joggal kérdezhetik: vajon meddig tart a gesztus hatása, és mikor következik az újabb visszavonás?” – teszi fel a kérdést.
Ezt is ajánljuk a témában
Kijevben már az Alkotmány sem számít.
Nyitókép: AFP / Charly Triballeau