Beszéljünk egy kicsit komolyabban a Trump-Putyin-találkozóról

„Beszéljünk egy kicsit komolyabban a Trump-Putyin-találkozóról, mivel a kormányfüggetlen nyilvánosság szereplői már megint kezdik magukat belelovalni az »ilyet nem szabad csinálni, tessék szófogadó európai országnak lenni és nem mindenféle pernahajderekkel bandázni« eminens hisztibe, és már megint csak olybá fog tűnni, hogy velük szemben a kormány álláspontját védem. Holott csak arról van szó, hogy viselkedjünk már felnőtt ember módjára. Paradox helyzet, hogy minél inkább tartozik valaki a »művelt körökbe«, annál gyermekibb, és annál kétségbeesettebben hiszi, hogy létezik valamiféle Univerzális Szabály – gazdaságban, külpolitikában, járványkezelésben, bármiben – amelyet csak csirkefogók és bolondok szegnek meg. Nincs ilyen szabály. Vannak törvényszerűségek, amelyeket figyelmen kívül hagyni dőreség, és vannak kialkudott előírások, amelyek szellemiségétől, nem ritkán betűjétől a magyar kormány szeret eltekinteni. Ám annak az uniónak, amelyhez csatlakoztunk, nincs egységes külpolitikája. 

Léteznek közös prioritások, lefektetett elvek, ezek azonban meglehetősen tág teret hagynak a tagállamoknak. Olyan passzus sincs az uniós jogban, hogy csak 60 milliós, de legalábbis 40 milliós lakosságszám fölött lehet cinikus érdekérvényesítőnek lenni. Természetesen az országméret és a népesség realitás, és a realitásokra is szeret szelektíven hivatkozni a magyar kormány. (Ha egy erősebb állam megnyomorgat egy gyengébbet, hát, akkor ez van, ilyen a világ, ha viszont a Matolcsy-féle matematikamentes közgazdaságtant kell védeni, akkor merjünk unortodoxot álmodni). 

Az, hogy Magyarországnak az európai együttműködés és a szövetségesi hűség fontosabb, mint bármilyen pillanatnyi materiális előny, egy legitim politikai program. Demokratának lenni sem kötelező, vállalható, bár kevéssé hangoztatható nézet, hogy a nép nem illetékes geopolitikai kérdésekben. De olyan nincs, hogy időről időre hisztibe kezdünk, hogy a választás tétje Európa, a Nyugat, a polgári demokratikus, jogállami, atlanti, piacgazdaságos berendezkedés stb, majd az ellenkező eredmény után tombolni kezdünk, hogy miért nem az történik, amit mi javasolunk.”

Nyitókép forrása: Képernyőfotó