Mindenesetre ebben a licitben sikerült Talukdernek egy kicsit továbbmennie mindenkin, amikor közölte: „ez nem Írország arca. Ez csak pár bűnöző, akik üzleteket fosztogatnak. Semmilyen ideológiai céljuk nincs, csak kijönnek az utcára és rabolnak (…) még egy állat sem csinál ilyet, nyilvános büntetést érdemelnek”; végül közölte:
Szeretném látni, ahogy fejbe lövik őket, vagy a nyilvánosság előtt addig verik őket, amíg meg nem halnak”
Mikor kollégája a munkáspárti Conor Sheehan felszólította, hogy vonja vissza kijelentését, azzal mentegetőzött, hogy „rendben, visszavonhatom. Csak az érzelmeimet fejeztem ki. Remélem, Conor Sheehan megérti, hogy ez csak az érzelmeim kifejezése.”
Mindez annak fényében különösen érdekes, hogy éppen ez idő tájt tervezik bevezetni a szólásszabadságot Európában talán a legszigorúbban korlátozó szájkosártörvényt, ahol már az is büntethető cselekménnyé válik, ha valaki „érzékeny csoportokat”, például etnikai vagy vallási csoportokhoz tartozó személyek irányában gyűlöletkeltő tartalmat tárol például a mobiltelefonján – s a bizonyítási kényszer is a gyanúsítottnál van: amíg nem bizonyítja, hogy nem a nyilvánosság részére akarta volna megosztani az adott tartalmat, automatikusan úgy tekintenék, hogy igen. Ráadásul az is igencsak gumiszabályszerű, hogy mi számít gyűlöletkeltőnek.
Bár Conor McGregort már a jelenlegi, enyhébb jogszabály alapján is eljárás alá vonták, amikor kifejezte ellenérzéseit a késelő migránssal és a tömeges bevándorlással kapcsolatban, nem véletlenül mondta, hogy éppen belőle csinálnak bűnbakot a politikusok. Vajon Talukder fejbelövős ügyében mi lenne a tényállás?