Hogyan szűrhető ki a mikroműanyag az ivóvízből?
A Washingtoni Állami Egyetem kutatói bemutatták azokat az alapvető mechanizmusokat, amelyek következtében a műanyag hulladékból mikroműanyag keletkezik, ami lassan beteríti az egész bolygót.
Sajnos a szennyeződés már nem egy távoli, elvont dolog. A mikroműanyagok a felhőkben és zöldségeinkben is megtalálható már.
Akárhogy is nézzük, a klímaváltozás nem hogy ajtónkon kopogtat, de már rég berúgta az ajtót páros lábbal. Különösen alattomos és veszélyes az éghajlatváltozás szempontjából a mikoműanyagok, melyeket már a felhőkben is kimutattak.
Mint arról a Mandineren is írtunk már korábbi cikkünkben: a műanyagot az 1950-es évek óta használják a tömeggyártásban, mivel vízálló, olcsó, könnyen előállítható, illetve sokféle célra fel lehet használni.
A műanyag legnagyobb baja az, hogy képtelen a természetes lebomlásra. A használat után kémiai, mechanikai és biológiai folyamatok révén 100 nanométernél kisebb, majd még kisebb darabokra hullik szét. Ezeket az apró darabokat hívjuk mikroműanyagnak.
Ezt is ajánljuk a témában
A Washingtoni Állami Egyetem kutatói bemutatták azokat az alapvető mechanizmusokat, amelyek következtében a műanyag hulladékból mikroműanyag keletkezik, ami lassan beteríti az egész bolygót.
Látható, hogy a műanyag rendkívüli népszerűségnek örvend évtizedek óta. Igen ám, csak van ennek egy árnyoldala is: aggasztó ütemben borítja be lassan az egész bolygónkat, és vele együtt a saját testünket, az ételeinket és az ivóvizünket is. Az erdők talaja, a folyók árterei és az óceánok is mind tele vannak műanyag hulladékkal. Innen kerül aztán a tányérunkra és poharunkba, hiszen egyelőre lehetetlennek tűnik az óceánokban úszó szemétszigetek felszámolása.
Ez pedig természetesen kihat az állat- és növényvilágra is. A Magyar Nemzet írása például a kék bálnát vette alapul: naponta mintegy tízmillió mikroműanyag-részecske kerül ezeknek a szelíd óriásoknak az emésztőrendszerébe egy tanulmány szerint, és ezzel a kék bálnák a legnagyobb műanyagszemét-fogyasztói a világon.Ez azt jelenti, hogy három-négy hónapos táplálkozási időszakuk alatt több mint egymilliárd részecske köt ki a bálnákban. Az ezalatt elfogyasztott műanyag tömege 230 kilogrammtól négy tonnáig terjedhet a becslés szerint.
Legyinthetnénk, hogy a kék bálnák szennyeződése minket egyáltalán nem érint, csak hogy tévednénk. Az Euronews hívta fel rá a figyelmet nemrég egy friss kutatás alapján, hogy mikroműanyagokat fedeztek fel a felhőkben, melyek a tudósok szerint egyrészről hozzájárulhatnak a klímaváltozáshoz, másrészről beszennyezhetnek mindent, beleértve az emberi fogyasztásra alkalmas növényeket, gyümölcsöket, tápanyagokat is.
Mint a portál írja: a kutatók többféle polimert és gumit találtak a vízben a Fudzsi-hegyet, Japán legnagyobb hegyét és az Ōyama-hegyet körülvevő felhővízben. Az Environmental Chemical Letters folyóiratban megjelent tanulmányuk egyre több bizonyítékot mutat fel, amely azt mutatja, hogy a műanyagszennyezés beszivárgott a Föld legtöbb ökoszisztémájába. Ha pedig mindez nem lenne elég, a Deutsche Welle videója leszögezi: a műanyagot növényeink felszívják a mikroműanyagot, ami így az emberi testbe is behatol. Ráadásul, mint arról a Mandiner is beszámolt, a New Jersey Egyetem kutatása alapján a mikroműanyagok felületén adott környezetben olyan kórokozók képződhetnek, melyek az emberi egészségre is veszélyesek lehetnek,és rezisztensek lehetnek az antibiotikumokra.
Ezt is ajánljuk a témában
A közelmúltban számos tanulmány összpontosított azokra a negatív hatásokra, amelyeket a mikroműanyag szemcsék milliói gyakorolnak az édesvízi és óceáni környezetünkre. Azonban sokan nem tudják, hogy a szennyvíztisztítási folyamatokban is jelentős probléma lett a mikroműanyagok felhalmozódása, mely akár az emberi egészségre is negatív hatással lehet.
Nyitókép: Union Europeenne / Hans Lucas / AFP.